| 2024. március. 29. | 4 perc olvasás

Ültessük el a virághagymákat!

Kora tavaszi kertünket, virágágyásunkat az ebben az évszakban ültethető virághagymákkal díszíthetjük fel. Hogy biztosan sikerrel járjunk, nem árt pár dolgot szem előtt tartanunk.

Tavasszal vagy ősszel ültetendő?

Ahhoz, hogy megtudjuk, a hagymás-gumós növények közül melyeket kell tavasszal, melyeket ősszel elültetni, azzal kell tisztában lennünk, hogy az adott növény fagyérzékeny vagy télálló-e. A mi klímánkon is télálló növényeket ugyanis ősszel célszerű ültetni, míg a fagyérzékeny növényeket a komolyabb fagyveszélyek elmúlta után, azaz többnyire március vége, április közepe környékén érdemes a szabadföldbe telepíteni.

 A leggyakoribb tavasszal ültethető, fagyérzékeny hagymás-gumós növények közé a kardvirág (Gladiolus), a dália (Dahlia), a liliomok egy része (Lilium), a gumós begónia (Begonia tuberhybrida), a mesevirág (Achimenes), a csodagumó (Sauromatum), a Jakab-liliom (Sprekelia formosissima) és a tigrisvirág (Tigridia) tartozik.  

Nem árt tudni ugyanakkor, hogy ezeknek a hagymáit ősszel fel kell szedni, mivel telente az életképességüket a szabadban elvesztenék.

Ehhez képest tavasz helyett ősszel érdemes ültetni a hóvirágot (Galanthus), a téltemetőt (Eranthis), a jácintot (Hyacinthus), a tulipánt (Tulipa), a szellőrózsát (Anemone), a cikláment (Cyclamen), a csillagvirágokat (Scilla), a sáfrányt (Crocus), a tőzikét (Leucojum), a nárciszt (Narcissus), a Puskin-virágot (Puschkinia), a kockásliliomot (Fritillaria) és a gyöngyikéket (Muscari). Ezeknek a télálló, sok évig egyhelyben élő hagymás-gumós növényeknek a többsége egyre mélyebbre húzódik a talajban, így érdemes legalább 3-5 évente a visszahúzódásuk után kiásni, és a töveket szétosztva új helyre ültetni őket. De ezt ne a tavaszi kerti munkák között végezzük, hanem ősz vége felé.

A hagymás növények között egyébiránt többnyire külhonos növényeket találunk, és általában külföldi kertészetek termesztik őket. A „hagymás növények” közé szokták tévesen a gumós növényeket is sorolni. Fontos különbség, hogy a hagymások kitartó szerve egy tönkből és az azon fejlődő hagymalevelekből áll (pl. tulipán). Ha a gumós növények kitartó szervét átvágjuk, többnyire homogén állományú szövetet látunk, amin kis hajtás vagy hajtások helyezkednek el (pl. gumós begónia). Vannak átmeneti, hagymagumós növények is (kardvirág). A hagymásokhoz még a koloncos gyökérrel rendelkező dáliát is néha odasorolják.

Miért praktikus az ültetőkosár?

Az ültetőkosár lényege, hogy a hagymákat egy helyen tartja, és nem engedi annyira a talajba húzódni őket. A virághagymák ugyanis rendszeresen egyre mélyebbre költöznek, ahogy a gyökerek behúzzák őket, így a kosár egy szintmagasságban tartja őket a talajban. Ráadásul az ültetőkosaraknak az is a hasznuk, hogy könnyebb kiszedni a hagymákat, ha át akarjuk telepíteni őket, vagy kiszedjük őket a téli időszakra, hogy fagymentes helyen vészelhessék át a hideget.

A tavasszal ültetendő virághagymákat is érdemes ültetőkosárba helyezni, de nyugodtan lehet cserépbe is tenni őket. Bármikor ültetünk. A virághagymákat a cserépben úgy helyezzük el, hogy a közöttük lévő távolság legfeljebb 1-1,5 cm legyen, majd vékony réteg virágfölddel takarjuk be azokat! A virághagymák csúcsát akár szabadon is hagyhatjuk – ha már ki vannak hajtva, nem gond, ha kikandikálnak a földből. Ha a hagymák nem kaptak hideghatást, akkor ezt elő kell idéznünk. Fagymentes, de hideg helyen tároljuk őket a kihajtásig!

Megfelelő időzítés

Ha még nem ültettük el a hagymákat, akkor nedves forgácsot tegyünk egy nejlonzacskóba, abba tegyük bele a tulipán-, jácint- vagy nárciszhagymákat, jól zárjuk le a zacskót, és tegyük a hűtőszekrény zöldségesfiókjába. 6 hét eltelte után már cserépbe is ültethetjük a hagymákat a fentebb leírtnak megfelelően. Hetente ajánlott kinyitnunk a zacskót, és megnézni, nem penészedett-e be, van-e benne elég pára, hogy a hagymák megindulhassanak. Ha még nem indultak meg, akkor ültessük el őket közvetlenül a talajszint alá! A begyökeresedés idején úgyis lejjebb fogja kicsit húzni a hagymát a gyökértömeg, illetve a megjelenő levelek és a virágszár ki tud bújni rendesen, emiatt ne aggódjunk. Ha ládába vagy cserépbe ültetjük őket, akkor virágföld és tőzeg keverékébe tegyük őket, mert jobb lesz a talaj vízgazdálkodása, mintha tiszta virágföldbe ültetnénk. A virághagyma viszonylag sok nedvességet képes tárolni önmagában.

Talaj előkészítése virághagymák ültetéséhez

Ássuk fel a talajt, ha tudunk, keverjünk bele érett komposztot! Ne hagyjunk az ágyásban nagy göröngyöket, porhanyós talajt alakítsunk ki, szedjük ki a tarackot, a gyökérmaradványokat! Hagymaültetővel készítsünk ültetőlyukakat, és azokba helyezzük el a hagymákat a fajtára jellemző módon, majd takarjuk be azokat. A hagymásoknál a csomagoláson mindig van ültetési mélységre utaló javaslat és tőtávolság is.

Elrendezés a virágágyásban

A magasra növő virágzókat érdemes a háttérbe tenni, míg az alacsonyabbakat és a legkorábban virágzókat az ágyás elejére (Crocus). A tulipánok, nárciszok többnyire az ágyások közepén mutatnak a legszebben, míg a magasra növő díszhagymák az ágyás hátterébe valók, ahogy a liliomok is.

Források: kertelünk.hu, kertportal.hu

Képek forrása: pixabay

Legnépszerűbb cikkek