Ez egy soproni polgári család, a Töpler család villaépületének a nappali szalonja. A családtól a domonkos rend vásárolta meg a villát, és egy bentlakásos intézményhez kapcsolt kápolnaként használta. 1944-ben Apor Vilmos püspök úr megvásárolta a domonkos rendtől a templomot, és a lővereki közösség egyházközségének a székhelye lett kápolnaként. Az egyre bővülő lakónegyed kiszolgálására egyre kevésbé volt alkalmas, így nagyon korán felmerült a templombővítés lehetősége. Elhatározta a közösség, hogy egy három részből álló épületegyüttesként felépítjük a mi »villakatedrálisunkat«. Magam is tagja vagyok ennek a közösségnek, én is lőveri lakó vagyok, úgyhogy nagy örömömre szolgált, hogy ebben a folyamatban részt vehettem.

Kezdetben, mikor a lelkészség megalakult, akkor még ez nem volt lakóövezet, akkor kezdett betelepülni a Lőverek, és a helyi lakosság 70 évet várt az új templomnak a felépülésére, mivel napra pontosan 70 évvel később szentelték fel az új templomot 2015-ben. Rendkívül aktív közösség működik itt a Lőverekben, kb. 80 ministránsunk van, illetve énekkar és 8 csoport is működik a plébánián. Én akkor püspöki szertartóként voltam itt, a templom szentelésének a liturgiáját szerveztem. Másfél évvel a szentelés után kerültem ide plébánosként, ami mérhetetlenül nagy öröm volt. Nekem már akkor világossá vált, hogy egy élő közösség működik itt, akik közül nemcsak a pap végzi a maga feladatát, hanem minden hívő kiveszi ebből a részét. Nagyon jól tudunk együttműködni, rengeteg programot szervezünk, legyen az lelkiségi, szellemi, kulturális vagy művészeti alkalom.