Vasárnap Sopronban is fellobban advent első lángja

Városunkban kettő helyszínen is tartanak közösségi gyertyagyújtást advent első vasárnapján. Cikkünkben mutatjuk a programot és arról is megemlékezünk, hogy honnét ered ez a szokás, és mi adja a különlegességét?

December másodikán először a Jereván Lakótelepen, a Teleki Pál utca 20 szám előtt lobban majd fel a gyertya lángja. A ceremónia öt órakor kezdődik. A rendezvény elején ünnepi műsort adnak a Lővéri Nyugdíjas Klub tagjai, a Zeneiskola növendékeivel karöltve. Ünnepi köszöntőt mond Dr. Simon István, Sopron alpolgármestere - adventi gondolatokkal pedig Németh István, a Szent Imre templom plébánosa, valamint Stummerné Nagy Ágnes református lelkész teszik még meghittebbé a gyertyagyújtást. 

Nyugdíjasok díszítik a Jereván lakótelep adventi koszorúját
Nyugdíjasok díszítik a Jereván lakótelep adventi koszorúját
Fotó: Griechisch Tamás

- A Jereváni Nyugdíjasklub javaslatára a lakótelep történelmében először állítunk fel köztéri adventi koszorút – emelte ki Tóth Éva, a Jereván lakótelep Településrészi Önkormányzat elnöke, aki hozzáfűzte: a lakótelep közösségei igazi ünnepeket varázsolnak a rendezvényekből. - A részönkormányzat épp olyan szívesen támogatja a nyugdíjasklub kezdeményezéseit, mint az óvodákét, iskolákét, egyházakét – mondta.


Fotó: Griechisch Tamás

Ezt követően a hagyományos helyszínen, a Fő téren is meggyújtotják az első gyertyát. Ott este hatkor lesz látható az ünnepélyes pillanat. Az alpolgármesteri gondolatok után Kovács Gergely püspöki biztos, egyetemi lelkész beszél az ünnepről az érdeklődőknek. A meghitt muzsikát a Fidelissima Vegyeskar biztosítja majd, Szilágyi Miklós karnagy vezetésével. 

A rendezvény ideje alatt az Ardventi vásár már tárt kapukkal - és rengeteg finomsággal, valamint színes műsorokkal - várja az érdeklődőket.


Fotó: Sopronmédia archív

Mit jelent a gyertyagyújtás?

A rég letűnt évszázadokban Szent Mártonnal követték a magyarok az adventet – rajtunk kívül csak a gallok követték a 42 napos időszakot. Mára Advent négy vasárnapra szűkült, és a Szent András napjához legközelebb eső vasárnappal kezdődik – ez idén december 2-ra esik.

A koszorú, mint jelkép lényegének megértéséhez az ősi időkig kell visszamennünk – akkoriban az emberek azért fűztek kosarat, mert úgy vélték, azzal minden gonosz szellemet távol tudják tartani otthonuktól. A koszorú az örökkévalóság, a varázserő jelképe volt, amely – mivel a tárgy kör alakú –, soha nem törik meg. A szent tárgy színeinek is jelentést tulajdonítottak: a zöld a termés színe volt, a piros az életé, a sárga és az arany pedig a fényé.

A mai keresztények otthonait ékesítő koszorúkat a Hamburgban élő evangélikus lelkipásztor ötölte ki, az 1800-as években. Johann Hinrich Wichern egy fakerékre tett 24 gyertyát – ebből négy termetesebb, míg húsz szerényebb méretet öltött. A lelkipásztor Karácsony napjához közeledve minden nap meggyújtott egy újabb gyertyát. Mindezt szegény gyermekek társaságában tette, akikkel meghitt imádságokkal átszőtt várakozásként élte meg az adventi időszakot.

Ma már csak négy nagy méretű gyertyát tűznek a keresztények a koszorúra, amelynek a négy napfordulót jelenítik meg – bár a klasszikus elrendezéstől a dísztárgyak a manapság hódító divatirányzatok jegyében gyakran eltérnek. A gyertyák színe is meghatározott. Advent első vasárnapján a lila színű gyertyát gyújtják a keresztények – ezt a hit jegyében teszik. Az Egyház ilyenkor arra buzdítja híveit, hogy elevenítsék fel azokat a próféciákat, amelyek előre meghirdették a Messiás eljövetelét.

A második adventi gyertya színe szintén lila – helyenként kék -, míg a harmadiké rózsaszín. A negyedik vasárnapnál a hívők visszatérnek a lila színhez – e gyertyák jelentéséről a következő vasárnapok előtt írunk.  

Legnépszerűbb cikkek