Többeknek feltűnt, hogy egyre kevesebb a tőzike a Csáfordi-erdőben. Sajnos a klímaváltozással együttjáró aszályosodás és a folyószabályozások következtében a kora tavaszi vízborítás évek óta elmarad a területen, melynek következtében a tavaszi tőzike (Leucojum vernum) állománya láthatóan csökkent. Drasztikusan megcsappant a folyók és a csatornák vízszintje, ezzel együtt a talajvízszint is, ami kihat a környező területek, így a Csáfordi-erdő és környező mocsárrétek élővilágára is.

Kaptak olyan visszajelzést, hogy bár a tőzikés erdő csodálatos, viszont nem természet- és látogatóbarát. Pár vélemény szerint a tanösvény esztétikai értékét csökkenti a bevezető mezőgazdasági út téglatörmelékes, valamint a tőzikés erdő ösvényének kőzúzalékos borítása. A Csáfordi-erdő és a környező területek a soproni Tanulmányi Erdőgazdaság Zrt. tulajdonában vannak. A bevezető utat borító téglatörmelék a területen dolgozó munkajárművek akadálytalan közlekedése érdekében van kihelyezve. Az erdőn belüli ösvény köves borítására pedig amiatt volt szükség, hogy esőzések után is könnyen látogatható maradjon az erdő. Volt olyan vélemény, miszerint az ösvényt övező kordon ront az erdő összképén. A kordonok kimondottan a tavaszi tőzikék és az erdő aljnövényzetének védelmére lettek installálva. Ez a kialakítás csak jelzésértékű és csak időszakosan, a tőzike virágzás idejére van kihelyezve, mikor kiemelkedően magas a terület terheltsége.

Az is felmerült többekben, hogy sok a kidőlt és álló holtfa a területen, melyet nem szállítanak el. Nem egyszer hallottak/olvastak olyan véleményt, hogy így a fák sok ezernyi virágot nyomnak el, vagy veszik el a szabad területet. Pedig a természetes erdőképhez hozzátartozik a kidőlt vagy lábon álló holtfák jelenléte az erdőben. A Csáfordi-erdő az egyik megmaradt keményfás ligeterdőnk, melyben nem folyik erdőgazdálkodás, élővilága is épp ezért páratlan. A holt faanyag az erdei élőlények sokasága számára létfontosságú táplálkozó- és élőhely, a nyári aszályos időszakban fontos vízraktár. Sőt mi több, a helyben elpusztuló fásszárúak lebomlása hozzájárul a talajképződéshez

Nem egyszer felvetődött az igény, hogy nagy élmény lenne, ha a tőzike tanösvény kibővülne mellékágakkal azokon az utakon és vízmosásokon, ahol nem nő tőzike, és így nem okozna taposási kárt a látogató. Az ötlet csábító, de sajnos a tény, hogy így nem okoznánk kárt a tőzikésben, nem helytálló. Ugyanis ha azokra a helyekre is gyalogösvényt jelölnének ki, ahol most nem nő tőzike (korábbi külső behatás miatt), a jövőben se adnák meg az esélyt, hogy az oly lassan regenerálódó állomány visszahódítsa ezeket a területeket. Nem is beszélve arról, hogy az erdő több védett és fokozottan védett madárfaj otthona is, melyekből némely faj fészkelési ideje erre az időszakra tehető, így őket is zavarnák költés közben.

Többen jelezték, hogy sajnos sok szemetet láttak a tanösvény mentén, sokak szerint több szemétgyűjtőre is szükség lenne. A szemetelés sajnos visszatérő probléma a területen, és a szemétgyűjtők kihelyezése sem tökéletes megoldás a problémára, mivel ezekből a szél és az állatok széthordhatják a szemetet a területen. A rendszeres erdőjárók ismerik a szabályt, miszerint a kirándulásra hozott ételek csomagolását és egyéb keletkező hulladékot a legjobb hazavinni magunkkal és ott kidobni.

Fotók: Fertő-Hanság Nemzeti Park