Vérszerződés: a magyarok esküje

A vérszerződés a magyarság első alapszerződése. A hagyomány szerint hét törzs (Tarján, Jenő, Kér, Keszi, Nyék, Megyer és Kürtgyarmat) hét vezére: Álmos, Előd, Ond, Kond, Tas, Huba, Töhötöm kötött egymással vérszerződést Etelközben oly módon, hogy a szerződésben vállalt kötelezettségeik megerősítéseképpen vérüket egy edénybe csorgatták és ott összekeverték. 
A szerződés feltehetően a korabeli magyar szokásjog szerint különlegesen erős fogadalomtételek egyik formai kelléke volt, mint például az eskü. De tudjuk-e, hogy valójában hány törzs kötött szövetséget? Jellemzően azt mondják, hogy hét, de ez a szám nem biztos, hogy fedi a valóságot, mint ahogyan vérszerződés is bizonyára nem csak egy volt. A legismertebb, amikor szövetséget kötött négy szabír-magyar törzs: Megyer, Tarján, Jenő és Gyarmat. Egy becsatlakozott kök türk törzs a Kürt. A Gyarmat és Kürt kisebb lélekszámú törzsek voltak, ezeket hadászati megfontolásból összevonták, így alakult meg Kürtgyarmat, a negyedik törzs.
Ezután szövetségre lépett három onogur-magyar törzs: Nyék, Kér és Keszi. Csatlakozott a Kazár szövetségből kivált három szabír eredetű törzs: Aba, Bors és Örs. Ők az úgynevezett Kabarok. És itt következik egy érdekes mozzanat: a besenyők! A valóság az, hogy besenyő testvéreink nem ellenünk, hanem velünk voltak. Hét vérszerződő besenyő törzsből hat bejött a Kárpáthazába: Gyula, Tolmacs, Külbej, Csur, Érdem és Baj.
A hetedik kívül maradt a Kárpátokon, úgymond hátvédnek. Határőrizeti megbízatással ők a Kangar-Cangar-Canga törzs. Ma úgy hívjuk őket: csángó magyarok.

Forrás: Internet

Borítókép: Székely Bertalan 1895 és 1897 között alkotott Vérszerződés című freskója

Forrás: https://hu.wikipedia.org/