A közönséges muskátli vagy parasztmuskátli (Pelargonium x zonale) az 1600-as években jutott el Európába, azóta rengeteg fajtáját nemesítették, úgyhogy sokféle színben és változatban fellelhető.

Gondozása

A muskátlit azért is szeretjük annyira, mert nincsenek nagy igényei, ám a gondoskodást meghálálja. Napos, meleg helyet érdemes választani számára: a délkeleti, a délnyugati és a déli fekvésű helyek egyaránt megfelelőek számára. Vízigénye alacsonyabb, mint a futómuskátlié, de naponta egyszer érdemes meglocsolni.

A muskátli ültetése

A muskátli számára a legjobb a speciális virágföld, ami serkenti a virágzását, bár alapvetően nem kényes a talajra. Szaporítása nyáron dugványozással történik.

A muskátli betegségei

A muskátlit sajnos több kórokozó is fenyegeti. Az egyik ilyen a vírusos levélfodrosodás. Ha a levélen sárga kör, gyűrű vagy csillag alakú foltot találunk, amelyeknek a közepe később bebarnul és kilyukad, akkor jó eséllyel gyanakodhatunk levélfodrosodásra. Ezt a betegséget nem lehet kezelni, csak a továbbterjedését tudjuk megakadályozni a fertőzött tő eltávolításával.

A Xanthomonas baktérium még ennél is nagyobb veszélyt jelent. A levélen vizenyős foltok jelennek meg, később pedig a levél elszárad. A fertőzés a száron is kialakulhat. A beteg növény nedve a többi muskátlit is megfertőzheti, ezért azonnal távolítsuk el a tövet.

A szürkepenész az elhalt növényi részeken üti fel a fejét, ezért is fontos azok eltávolítása. Ha mégis megjelenik, a ritkább öntözés, valamint a növény hajtásainak levegőztetése is segítségünkre lehet.

A muskátlirozsda szerencsére már kevésbé jellemző. Ha mégis megfertőzné növényünket, réztartalmú vegyszer jelenthet megoldást.

A muskátli teleltetése

Meleg, de sötét helyen csúnyán megnyúlik a növény, jól látható tehát, hogy a fény mennyire fontos tényező. Mielőtt teleltetési helyére kerülne a muskátli, vizsgáljuk át alaposan, nem fertőzött-e, vagy nincsenek-e rajta kártevők. Ha szeretnénk megmenteni a tövet, kezeljük a fertőzést, illetve távolítsuk el a kártevőket. Ha nem akarunk ezzel bíbelődni, akkor inkább váljunk meg a növénytől, de ne veszélyeztessük az egészséges muskátlikat.

Ha egészséges a növényünk, akkor szedjük le róla a száraz virágokat és leveleket, ilyenkor vissza is törhetjük egy kicsit. A másik lényeges dolog, amit be kell tartani a sikeres áttelelés érdekében, az a minimális öntözés. Ne sajnáljuk a muskátlit, tényleg csak nagyon ritkán és kevés vízzel öntözzük. Ha túl sok vizet adunk neki, azzal akár ki is rohaszthatjuk, akkor pedig hiába fáradoztunk vele.

Ahogy beköszönt az április, újra kezelésbe vehetjük növényünket, azaz átültethetjük friss földbe (muskátli földkeverék), majd az átültetés után visszavághatjuk, így ösztönözve bokrosodásra és dús virágzásra.

A muskátli szaporítása dugványozással

Ennek a klasszikus időpontja a június-július, de a tavaszi metszés után és nyár végén, ősz elején is próbálkozhatunk vele. A dugványozáshoz kb. 15 cm-es hajtásokat vágjunk le, távolítsuk el róluk a virágszárakat, illetve a szár alsó részéről a leveleket is szedjük le. A dugványok elültetéséhez cserepekre és lazább szerkezetű ültetőközegre van csak szükség. Ilyen földkeveréket készíthetünk virágföldből és homokból vagy virágföldből és perlitből. Töltsük meg a cserepeket az elkészített földkeverékkel. Ha van kéznél gyökereztető hormon, akkor a dugványok szárát mártsuk bele, ám megfelelő körülmények mellett enélkül is gyökeret eresztenek. Dugjuk őket a földbe kb. 3-4 cm mélyre. Az elültetett dugványokat öntözzük mértékkel, és néha csípjük vissza, így szebb lesz a növény formája.

Forrás: citygreen.hu, Gazigazító, Bálint gazda

Képek forrása: Pixabay.com