| 6 perc olvasás

Miért együnk epret?

Míg korábban csak a gazdagok kiváltsága volt, manapság könnyen beszerezhető, és talán a legnépszerűbb bogyós gyümölcs a világon az eper. Nem véletlenül, hiszen felhasználási köre sokrétű: fogyaszthatjuk nasiként, frissítő gyümölcssaláta részeként, de akár a reggeli müzlihez is.

Az ellenállhatatlan illatú, édes, lédús és mélyvörös eper szinte bármilyen étel ízét és megjelenését képes feldobni. Nemcsak ízletes, de egészséges is: nagy mennyiségben tartalmaz egészségvédő antioxidánsokat. Az antioxidánsok pedig segítenek a szervezetnek védekezni a szabadgyökök sejteket és DNS-t károsító hatásai ellen. Az epret azért is érdemes beilleszteni a mindennapi étrendünkbe, mert kimondottan kalóriaszegény: kb. 15 dkg eper mindössze 43 kalóriát tartalmaz, így ideális választás fogyókúrázóknak.

Amit az eperről tudni érdemes

Az édes és zamatos bogyós gyümölcs Kelet-Ázsiából származik, de feltételezhetően a vadon élő epret (szamócát) már az ősember is gyűjtötte, fogyasztotta. Az import gyümölcsöknek köszönhetően egész évben kapható friss vagy mélyhűtött formában. Magyarországon az eper szezonja májustól júliusig tart, a gyümölcs ekkor a legolcsóbb, a legfrissebb és a legízletesebb.

Az eper termése nem a virág kocsányának megvastagodott csúcsa, hanem az abba beágyazódó apró magok. Sok botanikus szerint ezért az eper húsos részét helytelenül nevezzük gyümölcsnek. A kereskedelmi célból termesztett eper elsősorban a fragaria ananassa nemzetségből, illetve fajból származik. Ezt a fajt kb. 300 éve termesztik a világon.

Mi a különbség az eper és a szamóca között?

Az eper vadon termő változata, a szamóca évezredek óta terem a mérsékelt éghajlatú régiókban szerte a világon. A szamóca (fragaria) a rózsafélék (rosaceae) családjába tartozó nemzetség neve, eredetileg vadon termő, apró, piros gyümölcs, amellyel az erdőkben találkozhatunk. Jellegzetes illata és zamata van. Magyarországon a nemesített, termesztett szamócafajokat földiepernek nevezik, ez terem manapság a kertekben, és kapható a zöldségesnél. A földieper nagyon hasonlít a szamócára, ám annál jóval nagyobb. Nem keverendő azonban össze a faeperrel, amely a fákon terem, fehér vagy sötétbordó, lila színű, és régen a vándorok eledele volt.

Az eper eredete

Bár az általunk ismert földieper története nem nyúlik vissza ilyen messzire, azért azt elmondhatjuk, hogy a kereskedelmi célú epertermesztés több száz éves múlttal rendelkezik. Az eper termesztésével komolyabban a XVIII. század elején kezdtek el foglalkozni. 1714-ben egy francia mérnök fedezte fel Chilében és Peruban, hogy az eper ottani őshonos változata jóval nagyobb szemű és ízletesebb az Európában ismert fajtánál. A mérnök mintát hozatott Franciaországba, majd később elültette őket. Persze az enyhébb európai éghajlat nem igazán kedvezett a növény virágzásának, de végül a helyi fajjal való természetes kereszteződésnek köszönhetően megszületett az általunk is ismert nagyszemű, lédús és édes eper, amely gyors népszerűségre tett szert Európában. Az eper – gyors romlandósága miatt – eleinte luxuscikknek számított, és kizárólag a gazdagok kiváltsága volt. Aztán a vasút elterjedésével és a közlekedési hálózat fejlődésével nagyjából a XIX. század közepe után szállítása gyorsabbá és egyszerűbbé vált, így egyre több emberhez juthatott el ez a nagyszerű és tápláló gyümölcs.

Az eper egészségvédő hatásai

Mivel antioxidánsok és gyulladáscsökkentő tápanyagok egyedülálló kombinációját tartalmazza, az eper számos területen fejti ki jótékony hatását.

Védi a szív- és érrendszert

Klinikai vizsgálatok bizonyítják az eper kedvező hatásait a szív- és érrendszerre, ami már csak azért is fontos, mivel a keringési rendszer mindennapos védelmet igényel az oxidatív stressztől és a szervezet gyulladásos folyamataitól.

 Talán meglepő, de az összes gyümölcs közül az eper tartalmazza a legtöbb C-vitamint: míg 15 dkg citrom 70 mg, 15 dkg eper 85 mg C-vitamint tartalmaz! Sőt, a táplálkozási szakértők – a málna és a szőlő után – az epret tartják a legjobb mangánforrásnak. Nagy arányban található még benne B6-vitamin, folsav, jód, kálium és réz.

Az eper és a vércukorszint

Számos tanulmány erősítette meg, hogy az eper rendszeres fogyasztása csökkenti a 2-es típusú cukorbetegség kialakulási kockázatát. A vizsgálatok szerint a hangsúly a rendszerességen van, mivel az alkalomszerű eperfogyasztás nem elegendő a vércukorszint tartós csökkentéséhez (ehhez legalább heti 2-3 alkalommal érdemes epret fogyasztanunk).

Külön figyelmet érdemel az eper- és a kristálycukor-fogyasztás közti kapcsolat, illetve ezek vércukorszintre gyakorolt hatása. Ahogy azt talán mindenki sejti, a túlzott mértékű cukorfogyasztás (napi 5-6 teáskanál) nem kívánt mértékben emeli meg a vércukorszintet. Ellenben meglepő vagy sem, de a kutatók szerint a cukorral fogyasztott eper ezt a vércukorszint-emelkedést mérhető módon képes csökkenteni. Az egyik vizsgálatban legalábbis kb. 15 dkg friss eper kimutathatóan csökkentette a kísérletben résztvevő személyek kristálycukor-fogyasztás miatt megnőtt vércukorszintjét. A kutatók feltételezik, hogy valószínűleg az eperben található polifenolok váltják ki a szervezetben a fenti vércukorcsökkentő reakciót.

Egyéb pozitív hatások

Az eper kedvező hatásait vizsgáló kutatások legújabb területei közé tartoznak az öregedés és az öregedéssel kapcsolatos jellemzők. A kutatók szerint az eper védi az agyat az oxidatív stressztől, és korlátozza az időskori agyműködés csökkenését. Állatkísérletek bizonyítják , hogy az eper vagy eperkivonat rendszeres fogyasztása hosszú távon a kognitív (agyműködés, tanulási készségek) és a motorikus funkciók (egyensúly és mozgáskoordináció) fokozott javulását eredményezi.

A vizsgálatok szerint az eperben lévő antioxidánsok és fitonutriensek a gyulladásos bélbetegségek (colitis ulcerosa és a Crohn-féle betegség) kezelésében is hatékony szerepet játszanak. Bár érdekes módon az eper viszonylag kis mennyiségben tartalmaz szalicilsavat (gyulladáscsökkentő vegyület, nagyon hasonló az aszpirinban lévő acetilszalicilsavhoz), egyes kutatók szerint részben ennek az eperben természetes módon előforduló vegyületnek köszönhető a fekélyes vastagbélgyulladásnál és a Crohn-betegségnél tapasztalható gyulladásos folyamatok érezhető csökkenése. Az ízületi gyulladás és számos egyéb gyulladásos szembetegség (például makula degeneráció) szintén két olyan újabb terület, ahol a rendszeres eperfogyasztás kedvező egészségügyi hatásokkal jár.

Vásárlása és tárolása

Mivel az eper rendkívül romlandó, csak annyit vásároljunk, amennyit 1-3 napon belül el tudunk fogyasztani! Közepes és nagy méretű, penésztől mentes szemeket válasszunk, amelyek ragyogó, mélyvörös színűek, és élénkzöld szárúak. Mivel az eper szedés után már nem érik tovább, ne válasszunk fakó vagy sárgás-zöldes foltokkal teli, éretlen szemeket, mivel ezek valószínűleg savanyúak, és gyenge minőségűek. Az érett szemek nemcsak finomak, de sok-sok tápanyagot (vitamint, antioxidánst és enzimet) is tartalmaznak. Fontos, hogy a megvásárolt eper optimálisan érett, de ne túlérett legyen, mivel az éretlen és a túlérett eper kevesebb C-vitamint és fitonutrienst tartalmaz az optimálisan érett eperhez képest.

Érdemes tudni, hogy az eper a többi gyümölcshöz és zöldséghez hasonlóan a betakarítás után is „tovább lélegzik”, vagyis oxigént vesz fel, és szén-dioxidot ad le a környezetében. Ez a folyamat a gyümölcs romlásával (foltosodással, ráncosodással) jár együtt, és minél gyakoribb a légcsere, annál gyorsabb a romlási folyamat. Az eper eltarthatóságának időtartamát úgy tudjuk növelni, ha lassítjuk a „légzési” folyamatot, vagyis hűtőszekrénybe helyezzük a gyümölcsöt.

Tanulmányok szerint az eper maximum 2 napig tárolható jelentős C-vitamin- és antioxidánsvesztés nélkül. Persze ez nem azt jelenti, hogy az eper 2-3 nap után már nem ehető meg, pusztán csak arról van szó, hogy a tárolási időtartam növekedésével az eperben található tápanyagok nagy része megsemmisül. Ezért is érdemes az epret a hűtő zárt vagy fedett tárolórekeszeiben tárolni, ha a hűtőnkben ilyen nincs, akkor tegyük az eperszemeket egy lezárt dobozba vagy ládába. Az eper optimális tárolási hőmérséklete 2-3 Celsius fok. A közepes méretű eperszemek gyakran ízletesebbek, mint a nagyméretű szemek.

Összefoglalva:

 Az eper rendkívüli sérülékenysége miatt érdemes külön gondot fordítani a megfelelő tárolásra. Az eperszemeket mindig hűtve tároljuk! Mielőtt betennénk a hűtőszekrénybe, távolítsuk el a romlott, penészes vagy sérült szemeket. Helyezzük a mosatlan szemeket egy tárolódobozba vagy ládába, majd zárjuk le szorosan celofánnal, így optimális szinten tarthatjuk az eperszemek nedvességtartalmát.  

Mivel az eper rendkívül romlandó gyümölcs, nem szabad előre megmosni, csak közvetlenül fogyasztás vagy felhasználás előtt. Ha a leírt módon tároljuk, az eper 2-3 napig megőrzi a benne lévő vitaminokat, ásványi anyagokat, enzimeket és fitonutrienseket. Ha egy kis citromlevet locsolunk a szemekre, megőrizhetjük az eper élénk színét. Bár az eper egészben, szeletelve és törve is fagyasztható, a legtöbb C-vitamin az egész szemekben marad meg.

Források: dietless.hu, simongyumolcs.hu

Képek forrása: pixabay

 

Legnépszerűbb cikkek