| 2021. február. 14. | 6 perc olvasás

145 éves a telefon

Pontosan 145 éve, hogy Alexander Graham Bell bostoni egyetemi tanár egyszerű szerkezetű, ötletes találmánya, a telefon 1876. február 14-én elindult világot hódító útjára. Rövid időn belül, 1877-ben eljutott hazánkba is, távolsági telefonbeszélgetés is először ekkor hangzott el. Magyarországon elsőként a soproni királyi főreáltanoda (Széchenyi gimnázium) igazgatója, felhasználva a Sopron-Pinnye közötti vasút melletti távíró vonalat, a gimnáziumban és a pinnyei iskolában felszerelt telefonkészülékek között távolsági beszélgetést folytatott. 1890-ben az első vidéki távbeszélőközpont is Sopronban épült ki.

A hírközlés sok évszázados fejlődéstörténetében minőségi változást eredményezett a XIX. század két jelentős műszaki találmánya, a távíró (telegráf) és a távbeszélő (telefon). Az információ-továbbítást forradalmasító híradástechnikai eszközök megjelenésének és tömeges elterjedésének következtében alapvető módon átalakultak a termelés, a szállítás és a kereskedelem technikai és szervezeti rendszerei, megkezdődött az egységes világgazdaság kialakulása.

A távíróvonalak kiépítése Amerikában és az európai kontinens nagy részén Samuel Morse 1837-ben szabadalmaztatott eljárása nyomán indult meg. Morse dolgozta ki az általánosan használt kódot is (Morse-ábécé). A távíró működésének alapját képező zseniálisan egyszerű ötlet az volt, hogy a vezetékben folyó elektromos áram felhasználható jelek továbbítására; gyakorlatilag azonnali átvitelt biztosít. A működéshez szükség volt egy kódolási lépésre, illetve egy közegre, amely az így kapott jel továbbítására alkalmas. Egy kódrendszer kialakításakor fontos szempont az, hogy a kódolt szöveg a lehető legrövidebb legyen.  

Samuel Morse távírója
Samuel Morse távírója
https://regi.tankonyvtar.hu/

Az első magyarországi távíróvonalat az osztrák kormány építette meg – kormányzati és vasúti célokra – Bécs és Pozsony között, és az 1847-48-as nevezetes pozsonyi országgyűlés alkalmából, 1847. december 26-án helyezték üzembe. A bécs-brünni vasút mentén épült távíróvonalból ágazott ki Pozsony felé a magyar távíróvonal, amelyet Marchegg és Pozsony között egyszálas távíróvezetékként valósítottak meg. Ez a vonal rövid ideig működött, a szabadságharc idején a pozsonyi távíróállomás bezárt, a világosi fegyverletétel után, 1850-ben nyitották meg újra.

1850-ben Pozsony és Pest között kiépítették az első földalatti távíró vezetéket. Ez a föld alá fektetett távíróvezeték volt a földalatti kábelek első magyarországi alkalmazása. 1850 novemberétől Budát és Pestet távíróvonal kötötte össze Béccsel, amelyet 1853-tól már magánszemélyek is használhattak.
1854-ben Magyarország területén mindössze 16 távíróállomás működött, az országos távíróhálózat kialakulása 1857-ben kezdődött el, és hamarosan a szomszédos országok távíróhálózatához is csatlakozott.
A kiegyezés (1867) után létrejött a Magyar Királyi Távírda. Ugyanekkor létesült az első magyar távíróközpont is, és megindult a magyar távközlési szakemberek szervezett szakmai oktatása is. 

Bell telefonkapcsolatot létesített New York és Chicago közt (1882)
Bell telefonkapcsolatot létesített New York és Chicago közt (1882)
https://www.intellectualventures.com/

Legtöbben úgy tudják, hogy Alexander Graham Bell találta fel, majd építette meg az első telefont 1876-ban, holott rajta kívül voltak még sokan mások, akik rendkívül fontosak voltak a telefon kifejlesztésében. 1854-ben a francia távíró cégnél mérnökként dolgozó belga származású Charles Bourseul volt az első, aki kísérletezett az emberi hang elektromos átvitelével. Eredményeit publikálta (cikk címe Telephonie electrique) Párizsban, de prototípus nem készült, így eljárását nem szabadalmaztatta. Szintén ebben az időszakban kísérletezett még Johann Philipp Reis is, aki betegsége és korai halála miatt készülékét tökéletesíteni nem tudta. A németek ennek ellenére a telefon eszmei feltalálójának Reis Fülöpöt tartják. Néhány évvel később, 1860-ban Meucci olasz feltaláló az Amerikai Egyesült Államokban bemutatott egy működő elektromos szerkezetet, amelynek a teletrofono nevet adta. Bejegyeztette ugyan találmányát 1871-ben, de három év múlva elmulasztotta azt meghosszabbítani, pénze (10 dollár) sem lett volna rá. Azonban Meucci emléke nem merült feledésbe, 2002-ben az Egyesült Államok képviselőháza nyilatkozatot fogadott el, amelyben az olasz feltalálót ismeri el a telefon feltalálójaként. 

Puskás Tivadar
Puskás Tivadar
http://history.karpat.in.ua/

Meucci nyomdokain indult el Bell. Amit Meucci 1874-ben anyagi nehézségek miatt nem tudott jogi védelem alá helyezni, azt két évvel később Bell szabadalmaztatatta. Csapatával megépítette a telefont, ami végül 1876 után Bostonból kiindulva meghódította a világot.

Kezdetben csupán két közeli hely – pl. üzlethelyiségek vagy irodai szobák – között lehetett beszélgetést folytatni. A távbeszélő központ szükségességének felismerése és az ún. multiplex kapcsolószekrények megépítése Puskás Tivadar nevéhez fűződik. Edison munkatársaként fontos szerepe volt az első távbeszélő központ létrehozásában. Puskás rendezte be az első párizsi telefonközpontot, és az első budapesti telefonközpont szintén az ő közreműködésével kezdte meg működését 140 éve, 1881. május 1-én. Hazánk ebben az időben a vezetékes hírközlés élvonalához tartozott.

Salamin Leó, a messzeszólóval kísérletező igazgató
Salamin Leó, a messzeszólóval kísérletező igazgató
https://www.soproniszig.hu/

Salamin Leó, a soproni királyi főreáltanoda igazgatója és természettan tanára hazánkban elsőként 1877. decemberében létesített távolsági telefonösszeköttetést a soproni és pinnyei vasútállomás között meglévő (közel 18 km távolságú) távíróvezetéken. A soproni közhasználatú helyi távbeszélő hálózat működése 13 évvel később, 1890. november 1-én indult meg. A hálózat 48 előfizetővel startolt, a telefonon táviratokat is lehetett feladni, illetve átvenni. A távbeszélő kapcsoló szolgálat ellátása (reggel 8 órától esti 9 óráig tartott) a soproni posta- és távirdahivatal munkakörébe lett beosztva. A feladatot kezdetben egy fő látta el és a távbeszélgetések kapcsolását a szomszéd helyiségben működő távírda dolgozói felváltva végezték. Az első távbeszélő kezelők Kőszegváry Irén, Novák Anna és Resnován Felicia voltak.  

A technikai fejlődés felgyorsulásával az igények is gyarapodtak, szükségessé vált, hogy az egymástól nagyobb távolságra eső helyekkel is lehessen távbeszélőn kapcsolatot létesíteni. Ez az igény fejlesztette ki a városok és helységek egymásközti helyközi (interurban) távbeszélgetéseinek megvalósulását. Magyarországon az első helyközi távbeszélő hálózat (1890. január 1) Budapest és Bécs között létesült. 1894 végén elsőként Sopron és Győr között, majd Sopron és Szombathely között, illetve Sopron és Brennbergbánya között valósult meg a telefonösszeköttetés. A Budapest és Győr közötti vezetéket Sopronig meghosszabbítva, városunk 1905. november 1-től kapott közvetlen budapesti vonalat, ugyanekkor a Nagykanizsa és Zalaegerszeg közötti áramkör Szombathelyen át Sopronig terjedt. Az 1920-as években megindult a Sopron megyei és járási helyek − Lövő, Ágfalva, Sopronbánfalva, Nagycenk, Kópháza, Sopronkövesd, Hidegség, Sopronhorpács, Völcsej, Kapuvár − bevonása a helyközi távbeszélő forgalomba.


Mesterházy Sándor (1983)

Az I. világháború hadicselekményei Sopron városát nem érintették, ellenben a II. világháborúban a várost ért többszöri légitámadások nemcsak a még meglévő légi vezetékeket, hanem a földalatti kábeleket is erősen megrongálták. A helyközi távbeszélő forgalmat 1945. január 23-án be kellett szüntetni. Ehhez hozzájárult, hogy a menekülésszerűen visszavonuló német és nyilas katonai alakulatok a vasutak mentén húzódó hírközlési légvezetékeket is elpusztították. A magyar városok közül 1945. április 1-én Sopron szabadult fel utolsónak. A város romokban hevert, a falomladékokon ott hevert a távbeszélő hálózat elpusztult légvezetéke. De rögtön a felszabadulást követő napon, 1945. április 2-án megindultak a távbeszélő vonalak helyreállítási munkálatai.

Az automata telefonközpontot 1959. december 23-án 13 órakor helyezték üzembe, majd 1968-ban Sopronban is bevezették a „pontos idő” szolgálatot.
50 éve, 1971 február 10-én Győr és Sopron között megindult a „mikrohullámú” – vagyis vezeték nélküli – távválasztó rendszerű, 12 csatornás, 1971 júliusában 60 csatornás, 1976. január 1-től 120 csatornás berendezésen a távbeszélő összeköttetés. 1972-ben megépült Sopron és Fertőszentmiklós között egy 24 csatornás távkábel, amivel megindult – soproni gócközponttal – a góc körzetébe tartozó vidéki távbeszélő hálózatok automatizálása is.

Gyóni Géza soproni tartózkodása alatt 1911. október 29-én írta A telefon című versét, amit nem a Bell-féle, hanem a német Reis Fülöp friedrichsdorfi tanító által szerkesztett készülék bemutatásának 50. évfordulójára vetett papírra.

A telefon

Most már sejtem, mért oly méla,
Mért oly fáradt, rossz a hangja,
Mint egy rekedt tenorista,
Vagy kis falu tört harangja.

Most már sejtem, mért oly zsémbes,
Oly ideges és mogorva,
Mint egy asszony, aki most lép
Veszélytelen életkorba.

Most már sejtem és e tényen
Tollam gunyra most nem képes,
Mint részvétellel értesülök:
A telefon – ötven éves.

Tetővezeték és bevezető tartók a Színház utcában (1890-es évek)
Tetővezeték és bevezető tartók a Színház utcában (1890-es évek)
Mesterházy Sándor (1983)

Forrás: Mesterházy Sándor (1983): 90 éves volt a soproni közhasználatú helyi távbeszélő hálózat (1890–1980). Soproni Szemle. XXXVII. évf. 3. szám.

Wikipédia

Borítókép: Alexander Graham Bell

Fotó: Historical / Getty Images Hungary 

Legnépszerűbb cikkek