Kern Tóbiás, a soproni mesélő utcaseprő
Kern Tóbiás néhány év híján két évszázada született, egy városi utcaseprő volt, akinek sohasem adatott meg az a szerencse, hogy írni-olvasni...
egy hónapja
Prodán Tímea cikkei
Lisiczky Lajos, a legendás vasútigazgató emlékére
100 évvel ezelőtt 1922. december 3-án született Zákányban Lisiczky Lajos, a GySEV Soproni Igazgatóságának vezetője (1960). Építő tevékenysége,...
egy hónapja
Miért eszünk halat karácsonykor?
A magyar lakosság az európai átlaghoz képest sajnos nagyon kevés halat eszik, karácsonykor azonban hazánkban is mérhetően megnő a halfogyasztás....
egy hónapja
Dunántúl egyik legerősebb határvára volt a lánzséri
A gyönyörű erdős környezetben található Lánzsér (Landsee) vára romjaiban is meglehetősen impozáns, a maga korában Nyugat-Magyarország...
2 hónapja
Gensel János Ádám főfizikus, jeles soproni polihisztor
A A 345 éve született neves tudós Sopron ismert polgára volt. Munkássága elsősorban az egészségügy, a járványtan és az orvostudomány...
3 hónapja
A magyar szívsebészet egyik emblematikus alakja: dr. Gömöry András
Magyarországon az első nyitott szívműtétet Sopron szülötte, Gömöry András szívsebész végezte el az általa készített első magyar szív-tüdő-készülék...
3 hónapja
A soproni nyomdászat és ex libris kiemelkedő alakja: Röttig Odo
Az osztrák származású különös nevű fiatalember sokirányú képzettséggel került Sopronba, újságszerkesztő-kiadó, könyvnyomda-tulajdonos...
3 hónapja
A lerombolt és újjáépített hegykői templom
Hegykőnek már a 17. század első felében volt temploma, amely valószínűleg a mostani templom mögötti területen állt. Mivel azonban ott...
4 hónapja
Miért ferde a pisai torony?
849 éve, 1173. augusztus 9-én tették le Pisában a híres „ferde torony” alapkövét, melyet majd három ütemben, mintegy 200 éven át építettek, és a XIV. század óta világviszonylatban is igazi építészeti kuriózumnak számít. Vajon eredetileg is ferdének tervezték az építői? S hogyan lehetséges, hogy bár dőlésszöge elérte az 5,5 fokot, az 56 méter magas harangtorony legalább négy pusztító földrengést túlélt épségben 1280 óta?
5 hónapja
33 éves a Páneurópai Piknik, ahol eldőlt Európa jövője
1989. augusztus 19-én tartották meg – magyar és nyugat-európai civilek kezdeményezésére – az osztrák–magyar államhatár magyar oldalán, Sopronpuszta térségében a Páneurópai Pikniket, a történelmi rendezvényt, mely jelentős mértékben hozzájárult a vasfüggöny áttöréséhez és Németország újraegyesítéséhez. Az ebből az alkalomból ideiglenesen megnyitott osztrák-magyar határon több száz NDK-állampolgár jutott át Ausztriába. Egy hónappal később, szeptember 11-én hivatalosan is megnyílt a magyar határ a nyugatra távozni szándékozó keletnémet állampolgárok előtt.
5 hónapja
35 éve ült először magyar pilóta Forma-1-es versenyautóban – Kesjár Csaba története
Kesjár Csaba próbálhatta ki a Zakspeed autóját három kör erejéig az 1987-es magyar nagydíjhétvégén, a Hungaroringen. A fiatal versenyzőt az egyik legnagyobb magyar reménységnek tartották. Többszörös magyar bajnok volt, tehetséges, sikeres és jóképű, akár egy filmszínész, és úgy tűnt, hogy semmi sem állítja meg egészen a Forma-1-ig. A szakemberek szerint az első olyan magyar pilóta lehetett volna, aki a száguldó cirkuszban is versenyezhet – sokak szerint neki épült a Hungaroring –, de 1988 nyarán, mindössze 26 évesen egy németországi versenypályán halálos balesetet szenvedett. Kesjár Csaba, a magyar „Alain Delon” idén lenne 60 éves.
5 hónapja
A mozi legendás igazgatója, országosan ismert idegenvezető: Friedrich Károly
Dr. Friedrich Károlyról határokon innen és túl több tízezreknek jut eszébe Sopron. Neve elválaszthatatlanul összeforrott szülővárosával, élete-munkássága példázza az igaz városszeretetet. Városunk Pro Urbe emlékéremmel kitüntetett, szeretett és megbecsült közéleti személyisége, a kiváló filmes, a fáradhatatlan lokálpatrióta propagandista és idegenvezető, Sopron díszpolgára, mindenki Kari bácsija 116 évvel ezelőtt, 1906. augusztus 4-én született.
6 hónapja
Barokk kincs Balfon
A balfi gyógyfürdő kiterjedt angolparkjában található a 18. század második felében magánszentélyként épült értékes, műemlékvédelem alatt álló kápolna, amelynek különös értékei a Dorffmeister-féle freskók a belső térben. A templom 20. századi történetének szépsége, hogy a második világháború után a körülötte levő területet államosították, a kápolna pedig, a fal külső síkján felvett telekhatárral magánkézben maradt. A Szent József tiszteletére emelt kápolnát nemcsak a helybéliek látogatják, hanem a fürdő betegei is itt imádkoznak gyógyulásukért.
6 hónapja
A magtárból lett templom
Mekszikópusztán, kissé magányosan áll a templom, amely mellett elhaladva talán nem is gondolnánk, hogy az épület egykor magtárként funkcionált. Az átalakítás 1948-ban kezdődött, és végül a templomot 1950-ben szentelték fel. A Világ Királynéja katolikus templom mostani alakját a 2009-es felújításnak köszönheti.
6 hónapja
Legendás tanár, neves régész: Bella Lajos
A Pozsonyban született tanár 1876-ban került Sopronba és harmincöt éven át a reáliskolában teljesítette hivatását. Az iskolán kívül sokoldalú közéleti tevékenységet folytatott városunkban − tevékenyen vett részt a Soproni Irodalmi és Művészeti Kör megalapításában, a város számos társadalmi egyesületének is tagja volt (Kereskedelmi Kör, Önkéntes Tűzoltó Egyesület, Férfidalkör, Torna Egylet). Létrehozta a Soproni Régészeti Társulatot, a városi múzeum kincseit gyarapította a város és környéke régészeti ásatásain megtalált leletekkel. Ásatásokat végzett a Várhelyen, a Váris-hegyen, a Károly-magaslaton és Balf-fürdő környékén, Kismartonban, Feketevárosban. Egy 1923-ban folytatott tápiószentmártoni ásatás során egy szkíta aranyszarvas került elő, melyet ő azonosított és írt le elsőként. Bella Lajos 85 éve, 1937. július 8-án hunyt el Sződligeten.
7 hónapja
A szent, akit mi magyarok nem kedvelünk
993-ban első alkalommal került sor arra, hogy a Lateráni bazilikában a pápa nyilvánosan szentté avasson valakit, addig az egyházmegyék és a kolostorok maguk emelték oltárra szentjeiket. Az első, aki így került a szentek sorába, Augsburg püspöke, Szent Ulrik volt. A július 4-én ünnepelt szent csakhamar ismertté vált a német határokon túl is, szentségének „jó illata” az egész keresztény világot betöltötte. A kései középkorban gyakran folyamodtak hozzá segítségért mindenféle gondban, bajban, a magyarok szívébe azonban sose lopta be magát.
7 hónapja
Ki volt Alsószopori Nagy Imre?
Történész, kúriai bíró, Sopron vármegyei tisztviselő, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja, Petőfi jó barátja. Részt vett a szabadságharcban, 1865-ben megindította a Hazai okmánytárt, amelyből nyolc kötet jelent meg, alapító tagja volt a Magyar Történelmi Társulatnak. Tevékenyen részt vett a Heraldikai és Genealógiai Társaság létrehozásában is. Alsószopori Nagy Imre 200 évvel ezelőtt született a sopronmegyei Németkeresztúron.
7 hónapja
Egy híres soproni mérnök az automobilok történetében: Pentelényi János
A második világháború után, 1946-47-ben, Pentelényi János megszerkesztette és rövidesen fel is építették a „Pente 500” típusú autót. Egy évvel később ezt továbbfejlesztve megjelent a „Pente 600” próbakocsija is. Ezekkel gyermekkori álmát, a magyar négyszemélyes kisautót valósította meg az akkori időszak korszerű követelményeinek megfelelően. Egy ideig úgy festett, hogy ígéretes jövője lehet a magyar konstrukciónak, annak idején a konkurens modellek olcsóbb alternatívájaként beszéltek róla, de a soproni mérnök kisautója végül sajnos a politika áldozata lett.
7 hónapja
Az első magyar borászati szakmunka egy soproni borásznak köszönhető
307 évvel ezelőtt, 1715. június 8-án védte meg orvosdoktori címét a bázeli egyetemen Komáromy Péter János soproni orvos, szőlész-borász. Dissertatio physico-medica inauguralis De vino hungarico soproniensi című, a soproni borokról szóló értekezése az első magyar borászati szakmunka.
8 hónapja
Szeresd a fákat, óvd a madarakat!
120 éve jeles nap a madarak és fák napja, egy újabb alkalom a cselekvésre, természeti környezetünk megismerésére, védelmére. A világon elsőként 1902-ben Chernel István, a Kőszegen született neves ornitológus, Sopron vármegye törvényhatósági bizottságának a tagja szervezte meg Magyarországon. Az esemény közvetlen előzménye, hogy 1902. március 19-én Párizsban az európai államok - köztük Magyarország - egyezményt kötöttek a mezőgazdaságban hasznos madarak védelme érdekében. A madarak és fák napját a Föld napjának testvérünnepeként tartják számon, s célja, hogy különböző megemlékezésekkel, rendezvényekkel a társadalom, különösen az ifjúság természetvédelem iránti elkötelezettségét kialakítsa, elmélyítse.
9 hónapja
Középkori gyöngyszem Hidegségen
Az alig néhány száz lakosú falu feletti dombon áll a Szent András nevét viselő templom, melynek román kori része - a rotunda - egyrészt építészettörténeti jelentőségét, másrészt az apszisában megmaradt falképeit tekintve is Nyugat-Magyarország egyik kiemelkedő értékű műemléke. Építészeti különlegessége, hogy a templomot kívülről szemlélve a rotunda rejtve marad, mivel kívülről szögletes alaprajzú. Építési idejét a 12. századra, de legkésőbb a 13. század első felére teszik. Jellegzetes, egyedi értéket képviselő freskóit azonban csak a tatárjárás után, feltehetően 1250 körül készítették.
9 hónapja
Sopron egyik legismertebb, fáradhatatlan orvosa volt dr. Szilvási Gyula
A nemzetközileg elismert orvos 141 évvel ezelőtt, 1881. április 30-án született Nagybányán. Sopronban 1912-ben telepedett le, és nemsokára a Munkásbiztosító orvosa lett. Dr. Szilvási Gyula a líceum egészségtanára, 1914-1918 között a soproni katonai tartalékkórház egyik osztályának orvosfőnöke, s közel 20 éven keresztül a soproni kórház osztályvezető főorvosa volt. Rendkívüli, eredeti elme, kutató és kiemelkedő ember, aki a gonorrhea-szérum feltalálásával európai hírnévre tett szert. Sopronban hunyt el 1937. december 25-én.
9 hónapja
800 éves az Aranybulla
A II. András aranypecsétjét viselő, korát megelőző, fontos jogi dokumentum az alkotmányosság egyik legfőbb európai pillére volt, amelyet 1222. április 24-én, Székesfehérváron adott ki az uralkodó. Az Aranybulla volt az első olyan dekrétum, amely a korábbi, rendi, történeti alkotmányok után írásban rögzítette a magyar nemesség jogait, kiváltságait. A 800. évforduló alkalmából Székesfehérvár egész évet átfogó programsorozattal készül 2022-ben, ezzel tisztelegve a város történelmi és közjogi szerepét elismerő egykori esemény előtt.
9 hónapja
Sopron első magyar nyelvű folyóiratának elindítója – Moller Ede
1879-ben jelent meg először a „Külföld”, Sopron első magyar nyelvű folyóirata, amelynek lelkes elindítója Moller Ede újságíró volt. Ahogy a címe is sejteti, a havonta megjelenő lap feladatául a külföldi irodalom ismertetését tűzte ki, de időnként történelem, földrajz, matematika, csillagászat, filozófia témák is helyet kaptak benne. A kezdeti lendület ellenére végül csak 12 füzet látott napvilágot, amelyekből két teljes példányt a „Széchenyi István reáliskola” könyvtára őriz. Úgyszintén rövidre szabott lét adatott Moller Ede számára is − a „művelődés közkatonája” 140 éve, alig 29 évesen, 1882. április 12-én hunyt el Sopronban.
9 hónapja
A Nobel-díjjal kitüntetett hadifogoly: Bárány Róbert
Tudtad, hogy Bárány Róbert magyar származású osztrák orvos, egyetemi tanár 1915 őszén hadifogolytáborban értesült arról, hogy a belső fület érintő kutatásaiért orvosi Nobel-díjat kapott?
9 hónapja
110 éve indult első és egyben utolsó útjára a Titanic
A két éven keresztül épített nevezetes brit óceánjáró korának legnagyobb és legelegánsabb utasszállító gőzhajója volt, amelyet két testvérhajójával együtt transzatlanti forgalomra, heti három járat kiszolgálására terveztek. A Titanic, fedélzetén több mint 2200 utassal pontosan 110 éve, 1912. április 10-én hagyta el a southamptoni kikötőt New York felé, és egyetlen útjával örökre beírta magát a történelembe. Az elsüllyeszthetetlenként reklámozott luxusgőzös 1912. április 14-én jéghegynek ütközött, majd alig három órán belül kettétörve hullámsírba veszett. A tragédia pontos körülményeit azóta is kutatják, történetét számos formában feldolgozták. A katasztrófa magyar hőse dr. Lengyel Árpád, aki a brit Carpathia hajóorvosaként a Titanic 705 túlélő utasáról gondoskodott. Az utazók többsége viszont nem volt ilyen szerencsés, a hajótörésben 1517 ember a hideg óceánban lelte halálát. Az akkor 26 éves magyar orvos a megmenekült utasoktól hálából emlékérmet kapott.
10 hónapja
Európa egyik legszebb barokk kiskastélya Zsirán található
Az 1739-ben épült barokk kastélyt Rimanóczy Antal építtette. A rezidenciának az évszázadok során több tulajdonosa is volt, így a Draskovics és Jankovich, majd 1800-tól a Pejacsevich család tulajdonában volt. A 20. század elején állapota leromlott, de 1922-ben Esterházy Mária hercegnő vásárolta meg a kastélyt, neki köszönhetően 1923-25 között helyreállították és korszerűsítették. A hat hektáros, védett angolparkjának felújítását Eszterháza (Fertőd) főkertésze tervezte. A barokk műemlék jelenleg szociális gondozó, és bár az ilyen funkciójú épületeket általában nem lehet látogatni, itt lehetőség van vezetett sétára, sőt, különlegesség, hogy az idegenvezető szerepét a gondozottak látják el.
10 hónapja
Nemzetiségünk megmentésében ő az első bajnok: Felsőbüki Nagy Pál
A 19. század első felében és azután is jó ideig kevés, az övénél népszerűbb név létezett Magyarországon. Sopron vármegye követe, a magyar nyelv egyenjogúságának védelmezője volt Felsőbüki Nagy Pál − jogász, nemesi politikus, a magyar reformok atyja, aki félelem nélkül szállt szembe Béccsel, a kormánnyal és a nagyurakkal is, ha az alkotmány védelméről, a parasztság terheinek enyhítéséről vagy a nemzeti nyelv jogainak kivívásáról volt szó. A Fertőszentmiklóson született, kiváló szónoki tehetséggel megáldott férfiú múlhatatlan érdeme az is, hogy Magyar Tudós Társaság (Magyar Tudományos Akadémia) az 1825/1827. évi pozsonyi országgyűlésen, Széchenyi István és társainak nagylelkű felajánlása alapján, létrejöhetett. Élete utolsó éveit Bécsben és a Bécs melletti Inzersdorfban töltötte, itt érte a halál 165 évvel ezelőtt, 1857. március 26-án.
10 hónapja
Kapuvár, ahol a csodaszer vár
Majdnem 200 éve már, hogy Jedlik Ányos elkészítette az első szódavízgyártó készüléket (1826), aminek köszönhetően gyorsan kedvelt lett a magyarok körében a ma már hungarikumnak számító buborékos ital. Nemcsak kellemes szomjoltónak és kitűnő fröccsadaléknak, hanem egyenesen gyógyszernek tekintették már akkoriban is a szénsavval dúsított vizet. Közismert, hogy italként fogyasztva gyógyító erő, s hogy érdemes benne megmártózni is, mivel számos betegség esetén hatékony eszközként alkalmazható, de talán kevésbé ismert a szénsavhófürdő pozitív hatása, amit Magyarországon először dr. Megyesi Schwartz Pál ismert fel Mihályiban (1940), majd később munkahelyén, a kapuvári kórházban idült ízületi betegek gyógyítására használta eredményesen a csodaszert. Felfedezését napjainkban a kapuvári Lumniczer Sándor kórházban alkalmazzák elsősorban perifériás érbetegségben szenvedők kezelésére.
10 hónapja
FIN, avagy március 15. elrejtése – nemzeti ünnepünk kalandos története
1848/1849 emlékezete folyamatosan jelen volt a magyar történelemben, üzenetértéke azonban mindig az adott kor hivatalos ideológiájától függött, így 174 év alatt számos alakot és formát öltött nemzeti ünnepünk. Volt időszak, hogy tiltották és csak titokban emlékezhettek meg róla, 1951-től munkanappá fokozták le, az 1956-os forradalom vérbe fojtása utáni években pedig a hatalom szabályosan rettegett március 15-étől. Betiltani nem merték, de valahogyan mégiscsak el kellett rejteni, így 1967-ben Forradalmi Ifjúsági Napok (FIN) néven kapcsolták össze március 15-ét, március 21-ét és április 4-ét, az 1848-as pesti forradalom, a Tanácsköztársaság és az 1945-ös „felszabadulás” napját. A FIN fennállásának 20 éve alatt legtöbbször csak csendes ellenállásba ütközött, ám időnként és helyenként nagyobb rendszerellenes megmozdulások, tüntetések is kísérték a tavaszi programsorozatot.
10 hónapja
Soproni Promenád – a műemléki környezetben megvalósult sétatér története
A különböző korokban épült impozáns, méltóságos összhangot árasztó épületek ölelte forgalmas Széchenyi téren lépkedve, a hétköznapok rohanó forgatagában valószínűleg keveseknek jut eszébe, hogy a talpuk alatt kopogó kövek helyén 200 éve jókora tó vize fénylett, s az 1900-as évek elején piros villamos csilingelt erre. A várfal előtt elnyúló nagy kiterjedésű kettős tó lecsapolása 1827-ben kezdődött meg, majd elindult a tér kiépítése, hogy a következő évtized második felében megszülethessen a Promenád, a soproniak első igazi és kedvelt sétatere, amely későbbi nevét Sopron első díszpolgáráról, gróf Széchenyi Istvánról kapta.
10 hónapja
150 éves a Néprajzi Múzeum
Napjainkban a Néprajzi Múzeum páratlan műtárgyállományával és könyvtárával Európa egyik legjelentősebb etnográfiai intézménye. Történetének kezdete 1872. március 5-ére nyúlik vissza, amikor Xántus Jánost kinevezték a Magyar Nemzeti Múzeum Etnográfiai Osztályának őrévé. Ennek emlékére minden évben ezen a napon ünnepeljük a Néprajzi Múzeum Napját. Az intézmény 2017 óta zárva tart, mivel egy korszerű, minden szempontból világszínvonalú, a szakmai követelmények, valamint gyűjteményi és látogatói igények szerint kialakított új épületbe költözik a Városligetbe. A Best Architecture fődíjjal is kitüntetett új Néprajzi Múzeum éppen a 150. születésnapján, idén tavasszal nyitja meg a kapuit.
egy éve
Lakatos, színjátszó és rendező egy személyben: Korán Jenő
25 éve, 1997. február 27-én hunyt el Sopronban Korán Jenő, az amatőr színjátszó mozgalom kimagasló egyénisége. A Soproni Vasárugyárban zárszerelő lakatosként dolgozó műkedvelő megszervezte a Zárgyári Kultúrgárdát, amely 1956-ban felvette a Soproni Vasas Művészegyüttes nevet, s ugyanebben az évben az Ifjúsági Seregszemlén az együttes aranyérmet nyert. Korán Jenő népművelő-rendezőként számtalan színdarabot vitt sikerre a soproni nézők előtt, miközben az előadások többségében játszott is. Az amatőr társulat ebben az időben a városi színház szerepét töltötte be.
egy éve
Dahner Samu, a virágok szerelmese
148 éve született Sopronban Dahner Samu, a lelkes és elkötelezett főkertész. Ő volt a „Virágos Sopron” mozgalom elindítója és a Soproni Városszépítő Egyesület egyik legaktívabb tagja, aki valóban megszépítette városunkat. Először új köntösbe öltöztette az Erzsébet-kertet, majd átalakította a Deák teret, Széchenyi teret, rózsaligeteket létesített a Bécsi-dombon, fasorokat és tarka virágágyakat varázsolt a város minden részébe. Magas szakmai színvonalú, odaadással végzett munkáját belföldön és külföldön egyaránt elismerték.
egy éve
A makói sajtócézár: Pulitzer József
Tudtad, hogy a Pulitzer-díjnak, az amerikai újságírás legrangosabb elismerésének az alapítója Pulitzer József, egy makói gabonakereskedő kalandvágyó fia?
egy éve
A füstbe ment téli olimpiánk
78 évvel ezelőtt, 1944. február 20-án felavatták Európa akkori legnagyobb síugrósáncát, amely nem a franciáké, nem a svájciaké, s nem az olaszoké vagy osztrákoké, hanem a miénk, magyaroké volt. A bécsi döntéseket követően az észak-erdélyi havasok visszatértek hozzánk, a magyar sportvezetők pedig úgy érezték, hogy eljött a pillanat, amikor Magyarország is merészet álmodhat, és elkezdheti egy nemzeti síközpont kiépítését, ahol akár már a negyvenes évek végén téli olimpiát lehetne rendezni. A Magyar Sí Szövetség 1941. október 23-án jelölte meg a Radnai-havasok lábánál elterülő Borsafüredet az építendő magyar olimpiai síközpont helyszíneként, 1944 februárjára a teljes kivitelezési munkálatot befejezték, ám a történelem, mint korábban már annyiszor, ezúttal is közbeszólt.
egy éve
A magyar fotográfia legendás alakja: Gink Károly
100 évvel ezelőtt született Iván községben Gink Károly, az 1945 utáni magyar fotográfia meghatározó képviselője. Rendkívül termékeny, nemzetközi rangú fotóművész volt, ugyanakkor érzékeny és öntörvényű alkotó, aki nézetei és elvárásai miatt sokszor ütközött a szerkesztők, lektorok, kiadók álláspontjaival. Több mint 200 önálló kiállítása volt és 52 könyvet illusztrált, alapító tagja volt a Magyar Fotóművészek Szövetségének, elnöke a Fotóriporterek Kamarájának, több külföldi fotóművészeti szövetség is tiszteletbeli tagjává választotta, s számos elismerésben, szakmai díjban részesült.
egy éve
Több mint egy év a csillagok között – lehetséges?
Sokáig a fantasztikum hatáskörébe tartozott az elképzelés, miszerint emberek hosszabb időn keresztül éljenek és dolgozzanak a világűrben. A valóság mezején az első lépések a hatvanas évek közepén történtek, amikor a volt Szovjetunió kozmonautái egyre több és több időt töltöttek odafenn. Az első űrhajós száznyolc percig tartózkodott Föld körüli pályán, a második szovjet egy egész napot, a harmadik pedig már négy napig keringett a világűrben. Napjainkban, néhány évtizeddel később az űrhajósok missziójának szokásos időtartama hat hónap, ám néhányan közülük háromszáz napnál is több időt töltöttek egyhuzamban a Kármán-vonalon túl. E tekintetben az abszolút világrekorder a szovjet űrhajós és orvos, Valerij Poljakov, aki 437 napig teljesített szolgálatot megszakítás nélkül a Mir űrállomáson.
egy éve
100 év inzulin – sok százmillió megmentett élet
100 éve történt, hogy először mentettek meg egy diabéteszes gyermeket inzulinkezeléssel a biztos haláltól. A cukorbetegség évezredek óta kísérője az embereknek, de az 1920-as évekig nem tudtak vele mit kezdeni az orvosok, gyógyíthatatlan betegségnek tartották. 1921-ben hatalmas tudományos áttörést jelentett az inzulin előállítása, amely készítményt a világon először 1922. január 11-én alkalmaztak sikeresen egy tizennégy éves cukorbeteg fiúnál. A már haldokló Leonard Thompson Kanadában, a Torontói Központi Kórházban kapta meg az akkor csodaszernek számító injekciót, aminek köszönhetően életben maradt. Rajta kívül azóta világszerte még több százmillió ember életét is megmentette az inzulin.
egy éve