| 2021. február. 28. | 5 perc olvasás

185 éve született Handler Nándor

1836. február 27-én született Sopronban Handler Nándor építész, a romantikus historizmus építészet jeles képviselője. Munkássága a 19. század második harmadának élvonalába tartozik. Több értékes műve közül kimagaslik a gótikus hagyományok ihlette Orsolya téri római katolikus templom, zárda és iskola épülete. A Táncsics utcai Irgalmas nővérek (ma Jézus szíve) temploma 1886-ban is az ő munkája, ahogy számos igényes lakóház is a városban. Önálló stílusának kibontakozásával maradandót alkotott Sopronban, ugyanakkor tehetségének híre a város határán is túljutott. A megyében kapott jelentős megbízásokon túl a bécsi parlament terveinek kidolgozására felterjesztett építészek között is szerepelt a neve.

A Handler építész család Ausztriából települt Sopronba. Handler Jakab (Kismarton, 1765. február 20 – ? Győr) még klasszicista stílusban épített, a fia, Handler József (Lichtenwörth, 1796 – Sopron, 1881. augusztus 12.) elsőnek veszi át a romantikus stílust. Handler Nándor Handler József és Fuchs Katalin hatodik gyermeként született, keresztszülei Kugler Antal cukrász mester és neje, Leinberger Borbála voltak. Ferdinánd névvel anyakönyvezték, később azonban a magyar nyelvben használatos Nándor nevet is használja. Bár nincs adat arról, hogy tanulmányait hol végezte, művei európai színvonalú iskolázottságot tükröznek – ránk maradt vázlatkönyve és tervei alapján valószínűleg valahol Dél-Ausztriában, illetve Kelet- és Észak-Németországban sajátította el korszerű szakismeretét. 

Handler Ferdinánd építész
Handler Ferdinánd építész
Kugler F. műve a Liszt Ferenc Múzeumban. (In: Tompos E. 1962)

Handler Nándor korán bekapcsolódott a tervek készítésébe, apja mellett rajzolóként – „alkalmazottként” – kezdte pályáját. A céhbe való felvételéért soha nem folyamodott, így magasabb művészi-szakmai képzettsége dacára nem volt jogosult az általa tervezett épületek engedélyezési terveinek aláírására, azokat egészen 1881–ig (míg élt) édesapja írta alá. Az 1860-as évektől egy-egy jelentős épület rajzát Handler Nándor monogramjával vagy aláírásával külön is megjelölte. Nagy segítségére volt apjának a munkában, amit az a kérvény is igazol, amelyben Handler József kéri, hogy – akkor már egyetlen – fiát, Ferdinándot mentesítsék a katonai szolgálat alól. Indoklásában megemlíti, hogy ő már 61 éves, és fia rajzolói tevékenységét senki sem pótolhatja az irodájában. A kezdeti időszakban nehéz szétválasztani a két tervező munkáját, jóllehet rajzainak technikája alapján Nándor szerzősége észrevehető, az általa tervezett épületek sajátos, egyéni stílust mutatnak. Már első alkotásai is elmélyült szakmai és formaismeretetekről tanúskodnak, tömeg- és téralkotása, alaprajzainak szervezése, felület- és részletalakítása egyaránt igényes, mértéktartó és eredeti. Handler Nándor fellépésének időpontja egybeesik Sopron gazdasági-társadalmi fellendülésével, a romantikus építészet igényével és lelkes elfogadásával. Sopron - mint a Bach-korszak egyik közigazgatási székhelye - virágzásnak indult, ennek hatására elkezdődött a lendületes bérház-építés, a gyors városiasodás. Handler alkotásaiban meghatározza a soproni romantika jellegzetes formanyelvét, amely szerves belső fejlődés során sajátos eklektikus formáláshoz vezet. A város közvéleménye nagy érdeklődéssel figyelte az egyedi stílusú építész munkásságának alakulását.

Az Orsolya templom terve
Az Orsolya templom terve
In: Tompos E. 1962

Handler Nándor önálló építészeti tevékenységének fontosabb alkotásai egyházi épületei és lakóházai. 
Az Orsolya téri templom első terveit alig 26 évesen készítette el, majd rövidesen megépítteti az iskolából, templomból, zárdából álló komplexumot. A templomépítés jelentős eseménye volt Sopron életének. Handler két tervsorozatot készített, az elsőt 1859-ben, a másikat 1862-ben. Az épület külseje az 1859-es terve alapján valósult meg, a nagyhatású épület tökéletes összhangban illeszkedik az őt körülvevő tér és a belváros arculatába. Az alaprajzi elrendezéshez és a belső tér kialakításához a második tervsorozatot használta fel.  A sekrestyében a boltozat záró kövén Handler Ferdinánd szakállas feje látható.
E munkával párhuzamosan megbízást kapott az evangélikus templom tornyának megépítésére is, de az végül nem az ő tervei alapján készült el, és rajzai valószínűleg elvesztek. Úgyszintén lehetséges, hogy elveszett az a zsinagóga terv is, melyet 1873-ban a neológ izraelita egyházközösség részére készített.
1866-ban az irgalmas nővérek neoromán kápolnájának tervezését vállalta a Táncsics utcában, amely olaszosan egyszerű épület lett, homlokzatát rózsaablakos motívum díszítette. 20 év múlva az irgalmas nővérek elhatározták, hogy a kápolnát templommá alakítják, ennek tervezésével szintén Handler Nándort bízták meg. 

Irgalmas nővérek zárdája
Irgalmas nővérek zárdája
http://indafoto.hu/

Figyelemre méltó, hogy Nándor jó minőségű anyagból, legtöbbször kőből építtetett, és az általa tervezett homlokzatoknak érezhetően mélysége is van. A lakóházépítésben Handler önálló utat választott, épületeinek romantikus-neogótikus stílusát a hatvanas évek végén a neoreneszánsz roamantikus irányzata váltotta fel.
Az építész 1858-1888 között megannyi igényes lakóházat tervezett városunkban, kedvvel és sok találékonysággal fejlesztette tovább romantikus formakincsét, amelybe később a barokk formákat is belevonta. Művészetének tetőfokát – a profán építészet terén – a Széchenyi tér 19. sz. épület homlokzatánál érte el, amelynek egyéni megjelenése az egész tér arculatát meghatározza. Értékes lakóházai és középületei még többek között a Szent György utca 24. sz. (1858) és a Várkerület 77. sz. alatti épület, a Halász utcai evangélikus árvaház (1858, ez ma a Handler Nándor Szakképző Iskola épületszárnya), Templom utca 3. (1873), Russ János villája (1880), a külvárosi katolikus iskola, Deák tér 25. (1880), Jégverem u. 1. (1885).
Handler neve a város határain túl is ismertté vált. A bécsi parlament terveinek kidolgozásával kapcsolatban, 1864-ben felterjesztett magyar építészek névsorában Ybl, Gerster, Feszl, Frey, Máltás és Szkanitzky mellett Handler neve is szerepelt. 

Széchenyi tér 19.
Széchenyi tér 19.
Szászvárosi József felvétele (In: Tompos E. 1962)

A megyében az ő tervei alapján készült a röjtöki katolikus templom és a nagylózsi Solymossy-kastély átépítése (1881). Élete utolsó szakaszában legtöbb hazai kortársát megelőzve a szecesszió irányába mutató épületeket tervezett, ilyen például a konventépület Balfi u. 1-3. (1883), és gyakran foglakozott belsőépítészeti feladatok megoldásával.

Handler Nándorról mint magánemberről nem sokat tudunk, de úgy tűnik, élete nem volt kifejezetten harmonikus. „Handler Nándor magánéletéről alig maradt fenn értékelhető, írásos dokumentum: azok nagy része is öröklés útján Ausztriába került, ahol nem kutatható. Személyes tragédiáiról, nem túlságosan kiegyensúlyozott magánéletéről a családban megőrzött szóhagyományok tudósítanak” – írta róla Winkler Gábor. Kugler Ferenctől származó mellszobra a soproni Liszt Ferenc Múzeumban található. Sopronban 1989 óta az Aranyhegyen utca, 1994. szeptember elsejétől a Handler Nándor Szakképző Iskola viseli nevét.

1870-től egyre gyakrabban fordult elő, hogy fiatalabb és kevésbé tehetséges kollégái több és jelentősebb megbízásokat kaptak, mint ő, Sopronhoz mégis haláláig hűséges maradt. Handler Nándor hosszú betegség után 1888. szeptember 12-én, 52 évesen hunyt el agyvérzésben. 

Fegyvertár utca az Orsolya templommal
Fegyvertár utca az Orsolya templommal
http://indafoto.hu/

Forrás: Tompos Ernő 1962. Handler Ferdinánd építész és családjának többi építész tagjai. Soproni Szemle 16. évf. 1. sz.

Simonis Judit 2003. Handler Nándor a romantikus építész. Sopron.  

https://www.szivk.hu/

Borítókép: Zárókő az Orsolya templomban Handler Ferdinánd képmásával

Forrás: Szászvárosi József felvétele. In: Tompos Ernő 1962. Handler Ferdinánd építész és családjának többi építész tagjai. Soproni Szemle 16. évf. 1. sz.

Legnépszerűbb cikkek