20 éves az Űrkutatás Világhete

A világhetet meghatározó napok nem véletlenül lettek kiválasztva, mindkettő az űrkutatás történetének egy-egy fontos mérföldkövére utal. 1957. október 4-én állították Föld körüli pályára a Szputnyik−1-et, a Föld első mesterséges holdját − ezzel az eseménnyel vette kezdetét az űrkorszak. A záró nap pedig 1967. október 10-ére utal, ekkor lépett hatályba a világűr békés célú hasznosításának alapelveit rögzítő nemzetközi szerződés, az 1967. január 27-én aláírt Alapelvszerződés. A szerződéshez 93 ország csatlakozott, Magyarország az elsők között, 1967-ben. 

Az űrkutatás tudománya a földi légkörön túli környezetnek a világűrbe juttatott eszközökkel történő tanulmányozásával, vizsgálatával foglalkozik, tágabb értelemben hozzátartozik a világűr hasznosításának tudománya is.  A világ legnagyobb, űrkutatással foglalkozó szervezetei az amerikai NASA, az Európai Űrügynökség (ESA) és az orosz űrügynökség, a Roszkoszmosz (RKA). A Szputnyik-1 után sok műhold, űrszonda, űrhajó, űrállomás és más űreszköz jutott el a világűrbe, de két esemény kiemelendő: az ember első űrrepülése (Vosztok-1, 1961) és az első holdra szállás (Apollo-11, 1969). Az első ember a világűrben Jurij Alekszejevics Gagarin volt, 1961. április 12-én indult Bajkonurból a Vosztok-1 űrhajóval, a 108 perces repülés alatt egyszer kerülte meg a Földet. Utazásával az emberes űrrepülések terén is megelőzték a szovjetek az amerikaiakat. 

Az első magyar, Farkas Bertalan (Gyulaháza, 1949. augusztus 2. –) 1980. május 26-án indult a világűrbe a Szojuz-36 űrhajó fedélzetén. A vadászpilóta, űrkutató, űrhajós Farkas Bertalan többek között az Űrhajósok Nemzetközi Szövetségének alapító tagja, az MTA Interkozmosz Tanács kutatócsoportjának munkatársa, a Space for Earth Alapítvány alapító tagja, aki tevékenységével nemzetközi elismerést vívott ki Magyarországnak, és mind a mai napig részt vesz az űrkutatás népszerűsítésében.

Az első emberek a Holdon Neil Armstrong és Buzz Aldrin voltak − 1969. július 20-án szálltak le a Mare Tranquillitatisonra (Nyugalom Tengere), a Hold innenső oldalának egyik lávasíkságára. Az Apollo-11 expedíció harmadik tagja Michael Collins volt, aki Hold körüli pályán keringett a parancsnoki űrhajóval, míg két társa a holdkomppal leszállt a felszínre. 

Az űrkorszak a világűrrel kapcsolatos tevékenységeket foglalja magába, kezdetének a feljebb említett első műhold indítását tekintjük. A világűr kutatása voltaképpen a csillagászattal egyidős, az égitestek mozgását már az ókori tudósok is tanulmányozták, a világűrbe jutást, mint önálló tudományágat azonban csak a 19–20. század fordulóján kezdték elméletileg megalapozni. Az elméleti síkon mozgó Konsztantyin Eduardovics Ciolkovszkij orosz tudós 1883–1903 között részletesen kidolgozta a rakéták működési elvét, megadta a folyékony hajtóanyagú rakéta elméleti leírását, ezzel szemben Robert Goddard Amerikában gyakorlati kísérletekbe kezdett, és 1926. március 16-án sikerrel indította el a világ első folyékony hajtóanyagú rakétáját, a Nell-t.  A rakétakutatás alapjainak lefektetésében Hermann Oberth a harmadik fontos szereplő, akinek elméleti munkái a későbbi korszak mérnökeinek szolgált alapműként, és sok olyan űrműveletet dolgozott ki, amelyeket ma a gyakorlatban végeznek.

A második világháború során Németország ért el óriási sikereket folyékony hajtóanyagú rakéták fejlesztésében, a német V-2 rakéták voltak az első szerkezetek, amelyek eljutottak a világűrbe. A háború után ezt a technológiát és a szakembereket az Amerikai Egyesült Államok és Szovjetunió szerezte meg. Nem sokkal a Szputnyik-1 Föld körüli pályára állítása után, 1957. november 3-án, egy sokkal nagyobb űrszondával Bajkonurból elindult a Szputnyik-2, fedélzetén az első élőlénnyel, Lajka kutyával. Az USA ezt „hidegháborús hadüzenetnek” értékelte, és a kihívásra 1958. január 31-én az Explorer-1 felbocsátásával válaszolt. 

Közismert, hogy az egykori két szuperhatalom, az Amerikai Egyesült Államok és a Szovjetunió között egy nem hivatalos versengés, ún. űrverseny zajlott − kezdetének a szovjet Szputnyik-1 műhold pályára állításának dátumát tekintik, az időszak végének pedig az 1975 júliusában lebonyolított közös szovjet-amerikai repülés, a Szojuz–Apollo-program számít, amikor a Föld körüli pályán összekapcsolódott az amerikai Apollo-18 és a szovjet Szojuz-19 űrhajó. Ez volt az első kísérleti nemzetközi űrállomás, amelynek fedélzetén két szovjet és három amerikai űrhajós két napig dolgozott. A nagyhatalmak az űrverseny keretében párhuzamos fejlesztéseket valósítottak meg és presztízskérdést kreáltak abból, hogy az egyes teljesítményeket melyikük éri el először. 

Sopronban az MTA CSFK GGI több alkalommal is házigazdája és egyik szervezője volt a Magyar Űrkutatási Fórum nevű rendezvénynek, amely a magyar űrkutatás – kezdetekben évente, majd kétévente ­– megrendezésre kerülő, több évtizedes hagyományokkal rendelkező széles fóruma.

Forrás: https://hu.wikipedia.org/

Borítókép: Szputnyik-1, az első űreszköz, amelyet az űrbe juttattak

Forrás: https://magyarnemzet.hu/