A világhetet meghatározó napok nem véletlenül lettek kiválasztva, mindkettő az űrkutatás történetének egy-egy fontos mérföldkövére utal. 1957. október 4-én állították Föld körüli pályára a Szputnyik−1-et, a Föld első mesterséges holdját − ezzel az eseménnyel vette kezdetét az űrkorszak. A záró nap pedig 1967. október 10-ére utal, ekkor lépett hatályba a világűr békés célú hasznosításának alapelveit rögzítő nemzetközi szerződés, az 1967. január 27-én aláírt Alapelvszerződés. A szerződéshez 93 ország csatlakozott, Magyarország az elsők között, 1967-ben.
Az űrkutatás tudománya a földi légkörön túli környezetnek a világűrbe juttatott eszközökkel történő tanulmányozásával, vizsgálatával foglalkozik, tágabb értelemben hozzátartozik a világűr hasznosításának tudománya is. A világ legnagyobb, űrkutatással foglalkozó szervezetei az amerikai NASA, az Európai Űrügynökség (ESA) és az orosz űrügynökség, a Roszkoszmosz (RKA). A Szputnyik-1 után sok műhold, űrszonda, űrhajó, űrállomás és más űreszköz jutott el a világűrbe, de két esemény kiemelendő: az ember első űrrepülése (Vosztok-1, 1961) és az első holdra szállás (Apollo-11, 1969). Az első ember a világűrben Jurij Alekszejevics Gagarin volt, 1961. április 12-én indult Bajkonurból a Vosztok-1 űrhajóval, a 108 perces repülés alatt egyszer kerülte meg a Földet. Utazásával az emberes űrrepülések terén is megelőzték a szovjetek az amerikaiakat.
/https%3A%2F%2Fadmin.sopronmedia.hu%2Fuploads%2Fimport%2F78%2F96%2F1189-1961-april-yuri-gagarin_yxw6.jpg)
https://solarsystem.nasa.gov/
Az első magyar, Farkas Bertalan (Gyulaháza, 1949. augusztus 2. –) 1980. május 26-án indult a világűrbe a Szojuz-36 űrhajó fedélzetén. A vadászpilóta, űrkutató, űrhajós Farkas Bertalan többek között az Űrhajósok Nemzetközi Szövetségének alapító tagja, az MTA Interkozmosz Tanács kutatócsoportjának munkatársa, a Space for Earth Alapítvány alapító tagja, aki tevékenységével nemzetközi elismerést vívott ki Magyarországnak, és mind a mai napig részt vesz az űrkutatás népszerűsítésében.
Az első emberek a Holdon Neil Armstrong és Buzz Aldrin voltak − 1969. július 20-án szálltak le a Mare Tranquillitatisonra (Nyugalom Tengere), a Hold innenső oldalának egyik lávasíkságára. Az Apollo-11 expedíció harmadik tagja Michael Collins volt, aki Hold körüli pályán keringett a parancsnoki űrhajóval, míg két társa a holdkomppal leszállt a felszínre.
/https%3A%2F%2Fadmin.sopronmedia.hu%2Fuploads%2Fimport%2Fa8%2F46%2Ffarkasberci_i21r.jpg)
https://www.timetoast.com/
/https%3A%2F%2Fadmin.sopronmedia.hu%2Fuploads%2Fimport%2Ffd%2F30%2F190507165152-apollo-11-moon-moments-still-3_9rlf.jpg)
https://www.pulitzer.org/ (NASA)
Az űrkorszak a világűrrel kapcsolatos tevékenységeket foglalja magába, kezdetének a feljebb említett első műhold indítását tekintjük. A világűr kutatása voltaképpen a csillagászattal egyidős, az égitestek mozgását már az ókori tudósok is tanulmányozták, a világűrbe jutást, mint önálló tudományágat azonban csak a 19–20. század fordulóján kezdték elméletileg megalapozni. Az elméleti síkon mozgó Konsztantyin Eduardovics Ciolkovszkij orosz tudós 1883–1903 között részletesen kidolgozta a rakéták működési elvét, megadta a folyékony hajtóanyagú rakéta elméleti leírását, ezzel szemben Robert Goddard Amerikában gyakorlati kísérletekbe kezdett, és 1926. március 16-án sikerrel indította el a világ első folyékony hajtóanyagú rakétáját, a Nell-t. A rakétakutatás alapjainak lefektetésében Hermann Oberth a harmadik fontos szereplő, akinek elméleti munkái a későbbi korszak mérnökeinek szolgált alapműként, és sok olyan űrműveletet dolgozott ki, amelyeket ma a gyakorlatban végeznek.
A második világháború során Németország ért el óriási sikereket folyékony hajtóanyagú rakéták fejlesztésében, a német V-2 rakéták voltak az első szerkezetek, amelyek eljutottak a világűrbe. A háború után ezt a technológiát és a szakembereket az Amerikai Egyesült Államok és Szovjetunió szerezte meg. Nem sokkal a Szputnyik-1 Föld körüli pályára állítása után, 1957. november 3-án, egy sokkal nagyobb űrszondával Bajkonurból elindult a Szputnyik-2, fedélzetén az első élőlénnyel, Lajka kutyával. Az USA ezt „hidegháborús hadüzenetnek” értékelte, és a kihívásra 1958. január 31-én az Explorer-1 felbocsátásával válaszolt.
Közismert, hogy az egykori két szuperhatalom, az Amerikai Egyesült Államok és a Szovjetunió között egy nem hivatalos versengés, ún. űrverseny zajlott − kezdetének a szovjet Szputnyik-1 műhold pályára állításának dátumát tekintik, az időszak végének pedig az 1975 júliusában lebonyolított közös szovjet-amerikai repülés, a Szojuz–Apollo-program számít, amikor a Föld körüli pályán összekapcsolódott az amerikai Apollo-18 és a szovjet Szojuz-19 űrhajó. Ez volt az első kísérleti nemzetközi űrállomás, amelynek fedélzetén két szovjet és három amerikai űrhajós két napig dolgozott. A nagyhatalmak az űrverseny keretében párhuzamos fejlesztéseket valósítottak meg és presztízskérdést kreáltak abból, hogy az egyes teljesítményeket melyikük éri el először.
/https%3A%2F%2Fadmin.sopronmedia.hu%2Fuploads%2Fimport%2Fe8%2F67%2F8937043-bec8ded343d8d06926621583b1f77526-wm_jppb.jpg)
https://index.hu/
Sopronban az MTA CSFK GGI több alkalommal is házigazdája és egyik szervezője volt a Magyar Űrkutatási Fórum nevű rendezvénynek, amely a magyar űrkutatás – kezdetekben évente, majd kétévente – megrendezésre kerülő, több évtizedes hagyományokkal rendelkező széles fóruma.
Forrás: https://hu.wikipedia.org/
Borítókép: Szputnyik-1, az első űreszköz, amelyet az űrbe juttattak
Forrás: https://magyarnemzet.hu/
/https%3A%2F%2Fadmin.sopronmedia.hu%2Fuploads%2Fimport%2Fbc%2Fc4%2Fshow_l4wj.jpg)
Forrás: http://www.urvilag.hu/, Fantáziakép: NASA / Davis Meltzer