35 évvel élte túl az atomkatasztrófát

  2021. január 19. - www.sopronmedia.hu

1986-ban egy fiatal tisztet behívattak a kijevi katonai körzet parancsnokságára, és Csernobilba küldték, hogy egy titkos mentési műveletet irányítson. Akkor még semmit sem tudott arról, hogy mi is történt valójában. Néhány órán belül több tízezer ember dolgozott az irányítása alatt, hogy megfékezzék a világtörténelem második legnagyobb nukleáris balesetét. Nyikolaj Timofejevics Antoskin tábornok, a csernobili atomkatasztrófa egyik főszereplője volt, annak a helikopteres csapatnak az irányítója, amelynek tagjai a levegőből oltották az atomkatasztrófa során keletkezett radioaktív tüzet. A tábornok hetvennyolc éves korában, 2021. január 17-én hunyt el.

Az atomerőmű négyes reaktora 1986. április 26-án robbant fel, radioaktív szennyezéssel borítva be Európa nagy részét. A balesetet megelőző nap a kezelőszemélyzet kikapcsolta a reaktor vészhűtési rendszerét, majd a reaktor diszpécseri utasításra még fél napig vészhűtés nélkül üzemelt, így a 4-es reaktorblokknál gőzrobbanás következett be. Az akkori szovjet vezetés titkolózása miatt a balesetről napokig szinte semmit sem lehetett tudni, a világ svéd tudósoktól szerzett tudomást róla. A katasztrófa következtében 10 napig égett a nukleáris fűtőanyag. Előbb az erőműhöz legközelebb eső Pripjaty teljes lakosságát telepítették ki, majd május első napjaiban a reaktor 30 km-es körzetéből minden embert. Ez a baleset volt az atomenergia felhasználásának történetében a majaki 1957-es Kistim-tragédia után a legsúlyosabb katasztrófa. 

A robbanás levitte a reaktor 50 méter magasan lévő tetejét, az égő anyag még több radioaktív részecskét juttatott a légkörbe.

A robbanás levitte a reaktor 50 méter magasan lévő tetejét, az égő anyag még több radioaktív részecskét juttatott a légkörbe.

Sovfoto / Europress / Getty

Az első robbanás helyi idő szerint hajnali 1 óra 23 perckor történt, amit hamarosan legalább egy másik követett. Az azonnali intézkedések és a védőépületek hiánya miatt radioaktív hulladék hullott a Szovjetunió nyugati részére, valamint Európa más részeire és az Egyesült Államok keleti részére. 200 tonna urán volt akkor a reaktorban és 60 tonna radioaktív anyag került a levegőbe. A sugárzás 30-40-szer nagyobb volt a Hirosimára dobott atombombáénál, és több mint 8,5 millió ember volt kitéve a sugárzásnak. A Nemzetközi Atomenergia Ügynökség, illetve az ENSZ különféle modellszámítások alapján 4000-re tette a radioaktív szennyezés hosszú távú halálos áldozatainak számát, azonban ezt az értéket sokan vitatják, a nem hivatalos becslések 27 ezertől egészen 985 ezerig terjednek.

A lakosság kitelepítése a sugárszennyezett területről csak 36 órás késéssel kezdődött meg. A helyszínre érkező tűzoltók mindenféle védőfelszerelés nélkül kezdték el oltani a tüzet, nem informálták őket arról, hogy ez az életükbe is kerülhet. 

Likvidátorok indulnak a sérült blokkba

Likvidátorok indulnak a sérült blokkba

RIA NOVOSTI/KOSTIN IGOR

Likvidátorok – így hívták azokat az embereket, akiket a biztos halába küldtek 1986-ban Csernobilban. Vezetőjük Nyikolaj Antoskin volt. „Először semmilyen érzelem nem fűzött Csernobilhoz. Én katonaember vagyok. Sok háborút és konfliktust láttam, ez is csak egynek tűnt a szokásos feladatok közül. Amikor megkaptam a feladatot, és eleinte fogalmam sem volt, hogy lehet ezt mind teljesíteni, megéreztem a félelmet és sok minden mást is” - idézte fel Nyikolaj Tyimofejevics Antoskin.
Összesen 600 ezer ember dolgozott azon, hogy a négyes blokkot minél jobban lezárják, és eltüntessék a katasztrófa nyomait, ráadásul közülük sokan különleges védőruha nélkül. Feltételezhetően sejthették, hogy mire vállalkoznak, de a tényleges rizikóról nem kaptak tájékoztatást. A mentést végzők között dolgozott a helyszínen orvosként Vladisz Zatlersz, Litvánia későbbi államfője is. „Csak egy hónap után kaptunk sugárzásmérőket, és azok többsége sem működött. Így fogalmunk sem volt arról, hogy mekkora dózist kaptak a munkások, akik az erőmű tetején dolgoztak. De azt láttuk, hogy sokan haldokolnak” – emlékezett vissza a mentés első heteire.

Antoskin 1986-ban

Antoskin 1986-ban

Chistiakov / Sputnik / Sputnik via AFP

Antoskin parancsnok és a sietve összegyűjtött katonák és civilek hatalmas kockázatot vállalva akadályozták meg, hogy még nagyobb legyen a baj, hiszen a nyitott reaktor magjában kitört tűz nagyban hozzájárult a radioaktív anyagok terjedéséhez. A csapatot azért irányították az oltáshoz, mert a tűzoltók nagy része életét vesztette – halálos sugárdózis érte őket. A mentést a levegőből helikopterekkel végezték, nagyjából két hétig dolgoztak, amely idő alatt összesen 5000 tonna homokot, agyagot, ólmot és bórt szórtak a reaktor romjaira.
A tábornok maga is repült a sugárzás által legsúlyosabban érintett övezetben, életének kockáztatásáért a Szovjetunió hőse kitüntetést kapott.

Nyikolaj Antoskin túlélte az atomkatasztrófát, három évtizedes karriert futott be az orosz légierőben, 2014 óta a kormánypárt tagja volt. Az orosz parlament nyilatkozata szerint súlyos betegség után hunyt el.

A mentésben részt vevő tűzoltók emlékműve Csernobilban

A mentésben részt vevő tűzoltók emlékműve Csernobilban

https://hu.wikipedia.org/

Forrás: http://www.ma.hu/

https://www.origo.hu/

Borítókép: Helikopterről mérik a radioaktív sugárzás erősségét a felrobbant erőmű felett

Forrás: RIA NOVOSTI/KOSTIN IGOR

Kérem, várjon... Kérem, várjon...