A tenisz története a 11-12. századig, az észak-francia kolostorok belső udvaraiba nyúlik vissza, a jeu de paume nevű labdajátékig, amelyben még kézzel ütötték a labdát. A paume a 13. században Skóciába, a 14. században Nagy-Britanniába is átkerült, ez utóbbi lett a tenisz hazája. A 15. századi Angliában már ütőt használtak, és itt alakítottak ki először megrajzolt pályákat, illetve építettek labdaházakat. A tenisz mai, modern formája az 1800-as évek második felében alakult ki. Ekkor rendezték az első versenyeket: a ma is létező négy legnagyobb torna, a Grand Slam-tornáknak nevezett angol, francia, amerikai és ausztrál nemzetközi teniszbajnokság őseit.

Egyes források szerint az első tenisztornát valószínűleg M. William Appleton rendezte meg nahanti birtokán, 1876. augusztusában, máshol az All England Lawn Tennis Club 1877-ben megrendezett Wimbledoni teniszbajnokságát említik elsőnek, amelyben csak a férfi egyes versenyszám szerepelt, 22 teniszező indult a versenyen, és az angol W. Spencer Gore diadalmaskodott. Az 1900-as évektől az amerikaiak, az ausztrálok és az új-zélandiak domináltak a teniszben, az angolok háttérbe szorultak. 1913-ban 15 nemzet részvételével megalakult a nemzetközi teniszszövetség (International Lawn Tennis Federation), mai nevén Nemzetközi Teniszszövetség (International Tennis Federation).

1968-ig a hivatásos játékosok nem indulhattak azokon a tornákon, amelyeket a nemzetközi vagy a nemzeti teniszszövetségek rendeztek, így nem volt lehetőség megfelelő, objektív rangsort felállítani a játékosok között. Néhány alkalom azért adódott az összehasonlításra, és 1948-tól egyre világosabbá vált, hogy a világ legjobb teniszezői a profik között vannak. 1968-tól már hivatásos teniszezők is indulhattak a különböző tornákon – ezt az időszakot nevezik open eranak (hivatásos, profi kor). Ekkor rajtolt a modern, professzionális tenisz, és ekkor kezdődött a statisztikák, rekordok számontartása is. Úgy a férfi, mint a női tenisz legfőbb célja a Grand Slam elérése lett: egy naptári éven belül megnyerni mind a négy Grand Slam-tornát.  A nők között két versenyzőnek sikerült a Grand Slam: Margaret Smith Courtnak (1970) és Steffi Grafnak (1988). A magyar női teniszezők közül egyéniben Körmöczy Zsuzsa (1958) ért el 1. helyezést a Roland Garroson. 

A wimbledoni teniszbajnokság volt az első verseny az open eraban, a 82. alkalommal megrendezett tornán a férfiaknál az ausztrál Rod Laver, nőknél az amerikai Billie Jean King nyert 1968-ban. Bár a férfi tenisz elindult világhódító útjára, a női teniszezőkről mintha elfelejtkeztek volna, hamar nyilvánvalóvá vált, hogy pénzdíjuk messze elmarad a férfiaké mögött, a teniszpályán versenyeiket és személyüket sem értékelik. A miértre a válasz a kort átható szexizmusban keresendő, pl. a hivatásos teniszezőket szövetségben összefogó Jack Kramer koncepciójában, amely szerint vitathatatlan, hogy a női teniszezők nem olyan jók, mint a férfiak, amellett a férfiak a családfenntartók, ezért több pénz jár nekik, mi több, a nézők szívesebben nézik a férfiak játékát. Ezt az érvrendszert próbálta meg szétverni Billie Jean King, akinek az utolsó csepp a pohárban az volt, amikor 1970 nyarán a rangos Pacific Southwest rendezvény szervezői úgy döntöttek, hogy a férfiak nyolcszor akkora pénzdíjban fognak részesülni, mint a nők. A világ akkori legjobbjai ezt már nem tolerálták, a World Tennis című lapot megalapító Gladys Heldmannal – aki a feminista mozgalom Los Angeles-i élharcosa is volt−, olyan bojkottot hirdettek, amiben Heldmann mellett kilenc női játékos írta alá az úgynevezett „1 dolláros szerződést”, amellyel kiváltak az akkori versenysorozatból, és saját tornát alapítottak. A Philip Morris elnöke is mögéjük állt, így jött létre a Virginia Slims Invitational, és ezzel 1970. szeptember 23-án megszületett a profi női tenisz. A tornán 7500 dollár volt a nyeremény alap, a versenyek fergeteges sikert aratva a Houston Racquet Clubban zajlottak. 

Billie Jean King a Virginia Slims első idényében 17 bajnoki címet nyert, és az első női sportoló lett, aki egy évben 100 000 dollárt keresett.  Kezdeményezésére 1973-ban az ATP mintájára létrejött a WTA, a hivatásos női teniszezők érdekvédelmi szervezete, amelynek 1975-ig elnöke volt; abban az évben írták ki először az amerikai nyílt teniszbajnokságot a nőknek és férfiaknak egyenlő díjazással.

A legnagyobb visszhangot kiváltó és talán legnagyobb hatású cselekedet, amit King a nők egyenlőségéért folytatott küzdelmében tett az volt, hogy elfogadta az akkor már ötvenöt éves, korábbi ranglistavezető, hatszoros Grand Slam-győztes Bobby Riggs kihívását. Az önmagát a "hímsoviniszta disznók királyának” valló játékos szerint a nőknek nincs helye a teniszpályán, és miután King elsőre visszautasította a párbajt, az akkori világelsőt, Margaret Courtot hívta ki, aki 1973. májusában csúnya vereséget szenvedett Riggs ellen. King ezután vállalta el a meccset, ráadásul a férfiak között szokásos három nyert szettig. „A nemek harcaként” reklámozott összecsapásra 1973. szeptember 20-án került sor 30742 néző előtt, a mérkőzést azóta kétszer is filmre vitték. King 6:4, 6:3, 6:3 arányban győzött, a hatalmas publicitást a nők jogaiért folytatott küzdelmében kamatoztatta. 

A harmadik "nemek csatájára" 1992-ben került sor, a korábbi férfi világelső, akkor 40 éves Jimmy Connors és a 35 esztendős Martina Navratilova között. A mérkőzésen speciális szabályok voltak, így Connorsnak csak egy szervája volt adogatóként, míg Navratilova a páros folyosó felét is használhatta. Connors nyert, 7:5, 6:2-re. A Williams-testvérek is játszottak férfi teniszezők ellen, mindketten azt nyilatkozták, hogy képesek lennének bármelyik kétszázon kívüli férfit legyőzni. Az akkor 203. helyen álló német Karsten Braasch vállalta a kihívást, és könnyedén elbánt a lányokkal − Venust 6:2-re, Serenát 6:1-re verte meg 1998-ban. 2017-ben a hétszeres Grand Slam-győztes John McEnroe egy amerikai rádiónak adott nyilatkozatában arról beszélt, hogy hiába Serena Williams minden idők legnagyobb női játékosa, a férfiak mezőnyében csak a 700. lenne. Kijelentését férfiak és nők között rendezett versennyel bizonyítaná. Dmitry Tursunov orosz teniszező szerint McEnroe nem nézi le a női teniszt, de az a realitás, hogy a férfiak erősebbek a nőknél.

A női teniszezők világranglistáján jelenleg az ausztrál Ashleigh Barty az első, a második legjobb helyen a román Simona Halep áll. Babos Tímea 2017-ben sporttörténelmet írt azzal, hogy Andrea Hlavackovával megnyerte a WTA Döntőt Szingapúrban, így az első magyar női teniszvilágbajnok lett. A párosban háromszoros világbajnok, háromszoros Grand Slam-tornagyőztes, háromszoros junior Grand Slam-tornagyőztes és ifjúsági olimpiai bronzérmes, kétszeres olimpikon magyar versenyző pillanatnyilag 107. a női teniszjátékosok világranglistáján.  A magyar teniszezőnők között Temesvári Andrea az egyetlen, aki az egyéni ranglistán az első tíz között szerepelt − 1984 elején a 7. helyen jegyezték. Párosban 1986-ban az akkori világelső, Martina Navratilova oldalán megnyerte a francia nyílt bajnokság versenyét, a döntőben a Steffi Graf, Gabriela Sabatini kettőst győzték le. 

50 évvel az 1970-es évek izgalmas egyenjogúsági küzdelmei után, 2020. áprilisában egy közösségi média oldalon megjelenik egy rövid bejegyzés: "Azon tűnődöm… Én vagyok az egyetlen, aki szerint eljött az ideje a férfi és női tenisz egyesítésének?" Az ATP és WTA egyesítésének gondolata a világranglistán jelenleg 4. helyen álló Roger Federerhez tartozik, akinek ötletét többek között a hétszeres Grand Slam-bajnok Mats Wilander is támogatja. Úgy gondolják, a kombinált tornák révén a fiatalokat jobban fel lehetne futtatni, illetve az ATP és WTA egyesítésével a tévés közvetítési és a szponzori szerződések is egyszerűsödnének. A felvetéshez King is hozzászólt, elmondva, hogy a WTA elindítása csak a szükség szülte “B-terv” volt, és nagyon örülne, ha most megtörténne az egyesülés.

A dolog pikantériája, hogy annak idején éppen a férfi játékosok érdekvédelmi szervezete, az ATP zárkózott el az összeolvadástól. Az 1973-as esetre Billie Jean King így emlékezett vissza: „Nem kellene külön utakon járnunk. A kezdetekben én elmentem az ATP-hoz, hogy közösen dolgozzunk, de nem érdekelte őket a lehetőség. A mostani ATP-vezetőség már sokkal nyitottabb, úgy tudom szóba is került a közös munka.”

Federer bejegyzése vajon megváltoztatja a teniszt?

Forrás: Internet

Boritókép: Original Nine
Forrás: https://www.usopen.org/