75 éves Bay Zoltán Hold-radar kísérlete

  2021. február 6. - www.sopronmedia.hu

Bay Zoltán és kutatócsoportja Hold-radar kísérletének emlékére, 2009. február 6-tól ünneplik a magyar radarcsillagászat napját. 1946. február 6-án, Bay Zoltán az Egyesült Izzólámpa és Villamossági Rt. műszaki igazgatója és laboratóriumvezetője munkatársaival saját fejlesztésű radarberendezéssel kimutatta a Holdra sugárzott rádióhullámok visszaverődését az égitest felszínéről. A kutatók érdeme a jelösszegzés eljárásának (long-time integration) felfedezése és gyakorlati kifejlesztése, amit a korszerű radarcsillagászat ma is alkalmaz. A háború után mostoha körülmények között elvégzett világhírű kísérlet a magyar űrtevékenység és a nemzetközi radarcsillagászat kezdetét is jelenti.

„A Holdat ott láttam elsétálni a torony mögött s azt kérdeztem a felnőttektől:
Ha felmásznék a toronyra, meg tudnám-é tapogatni a Holdat?”
Bay Zoltán visszaemlékezése gyerekkorára

Bay Zoltán (Gyulavári, 1900. július 24. – Washington, 1992. október 4.) magyar fizikus, a Magyar Tudományos Akadémia tagja, a 20. század világviszonylatban is meghatározó természettudósai és feltalálói közé tartozik. Úttörő munkásságának nagy eredménye, hogy megalapozta a radarcsillagászat, mint új tudományág létrejöttét. A magyar Hold-radar kísérleten kívül, a fotoelektron-sokszorozó és a fénysebességre alapozott méterdefiníció is a nevéhez fűződik. 

Bay Zoltán fiatal korában

Bay Zoltán fiatal korában

http://fizikaiszemle.hu/

Református lelkészcsaládba született, gimnáziumi tanulmányait a Debreceni Református Kollégiumban végezte. A csillagászat iránt mindig is érdeklődött, és kellemes emléket jelentett számára, amikor visszaemlékezett arra, hogy 10 évesen láthatta a Halley-üstököst. Amellett nagy hatással volt rá a zene, a művészet is. Debrecenben ismerkedett meg Szabó Lőrinccel, Gulyás Pállal, a 20. század nagy irodalmi egyéniségeivel, Illyés Gyulával, Németh Lászlóval, Zilahy Lajossal, és sokáig nem tudott dönteni, hogy a természet- vagy a társadalomtudományokat válassza-e élethivatásul. Példaképe, Eötvös Loránd billentette a fizika felé, amikor megismerkedett a fizikus munkásságával. A gimnázium után a Pázmány Péter Tudományegyetemen matematika-fizika szakon tanult. Egyetemi évei alatt távcsövet épített, megfigyelhette a Jupiter holdjait, megismerte a csillagképeket és a Hold tájait. Így nem is csoda, hogy amikor megismerte a mikrohullámú radartechnikát, rögtön az ötlött a fejébe, e technikával ki lehet jutni az űrbe és el lehet érni a Holdat. 

Az 1946-os Hold-radar kísérlet antennája

Az 1946-os Hold-radar kísérlet antennája

https://ma7.sk/

Tanulmányai befejezése után oktatói kinevezést kapott az Elméleti Fizika Intézetbe és 1926-ban a legmagasabb kitüntetéssel szerezte meg doktori fokozatát. Disszertációja az átlátszó közegek magnetooptikájának molekuláris elméletéről szólt, amellyel csatlakozott a fizika új fejlődési irányához, az atomfizikához. Négy évig Berlinben volt ösztöndíjas, azután hat évig Szegedi Egyetem Elméleti Fizikai Tanszékére került, ahol Bay Zoltán harmincévesen az ország legfiatalabb tanszékvezető professzora volt. Az orvostudományi karon az orvosprofesszorok kérésére új rendszerű elektrokardiográfot tervezett, amely széles frekvenciatartományban, torzításmentesen regisztrálta a szív működését. Később kidolgozta a szívritmus-szabályozó elvi alapjait. Ennek megvalósítására az Egyesült Izzólámpa és Villamossági Rt. vezérigazgatójává és a gyár budapesti laboratóriumának vezetésével való megbízása miatt nem került sor.
1936-ban Budapesten a Tungsram Egyesült Izzó Laboratóriumában és a Budapesti Műszaki Egyetemen folytatta pályafutását. A kutatómunkához szükséges anyagiak rendelkezésére álltak és a jól képzett gárda együttműködésével számos szabadalmat jelentett be a labor vezetőjeként. 1938-ban megszervezte a Budapesti Műszaki Egyetemen az Atomfizika Tanszéket a Tungsram támogatásával. Ugyanakkor folytatta kísérletsorozatát, amelynek eredményei az elektronsokszorozás elvén alapuló részecskeszámláló és az első radarkapcsolat létrehozása a Holddal. A világon először alkalmazta a másodlagos elektronsokszorozás elvét az atomszámlálásban.

A kifosztott Egyesült Izzó

A kifosztott Egyesült Izzó

https://hu.wikipedia.org/

Miután Magyarország belépett a második világháborúba, idővel számításba kellett venni, hogy az országot bombatámadások érhetik. Az ellenséges repülőgépek észlelésére alakult meg 1942-ben a Hadi Műszaki Tanács javaslatára, szigorú titoktartás mellett a Tungsram kutatólaboratóriumában a mikrohullámú és lokátorkutató csoport. A Bay Zoltán vezette mintegy negyven mérnök és fizikus feladata a légvédelmi radar kifejlesztése volt. A fejlesztés a német eredményeket felhasználva különleges mikrohullámú triódák alkalmazására épült. Munkájuk első gyümölcse 1943-ban született meg, amikor a Tungsram tetején felállított kísérleti lokátor észlelte a Dunán haladó hajók és uszályok jeleit. Bay Zoltán és csoportja politikai szerepet is játszott, a kiugrási kísérlet előkészítésekor az ő segítségükkel létesítettek titkos rádióhidat Budapest és London között. 1944 márciusában azt mondta munkatársainak: "Meg fogjuk lokátorozni a Holdat, s megnézzük, miként érkeznek vissza a jelek!" Addig csak feltételezték, hogy a Földről küldött mikrohullámú jelek elérik a Hold felszínét, és az sem volt biztos, hogy a visszavert jeleket a világűr rádiózajában észlelni lehet. A háború azonban hátráltatta a munkát, telepeiket többször is költöztetni kellett. A szovjetek Budapest ostroma alatt, 1945. január 10-én elfoglalták a gyárat, a berendezéseket leszerelték és elszállították. 

https://ezahir.hu/

Bay és munkatársai a harcok befejeződése után kénytelenek voltak új berendezést építeni, hogy folytathassák a kísérleteket. Végül 1945 nyarán megkezdhették a kísérletezést, és számos vakpróba után az értékelhető Hold-visszhang kísérletre 1946. február 6-án, éjjel került sor: egy évvel Budapest ostroma után, Bay Zoltán csapatával saját fejlesztésű radarberendezéssel mutatta ki a Holdra sugárzott rádióhullámok visszaverődését az égitest felszínéről.  
Másnap a tudós sajtótájékoztatón jelentette be az eredményt, bár örömüket árnyalta, hogy összehasonlíthatatlanul jobb körülmények között dolgozó amerikai tudósok néhány héttel korábban ugyancsak jeleket küldtek és fogadtak a Hold felszínéről. A magyar kísérletek során azonban más, újszerű és szellemes megoldást alkalmaztak, és nem mellékes, hogy háborús időkben végezték el őket. „Bay és csapata a szovjet hadsereg által leszerelt gyárban, a semmiből vitte tovább a Tungsramra mindig is jellemző innovációt, és bebizonyította, hogy – a korabeli sajtót idézve – az ember megérintheti a Holdat.” Pedig akkor még csak egy éve ért véget a háború, az emberek éheztek, hideg volt. Még ebben a helyzetben is innovációra törekedtek, és a Tungsram ma is támaszkodik ezen innovációs örökségére." (Jörg Bauer 2021, Tungsram elnök-vezérigazgató)
Ma az amerikai és a magyar tudósokat együtt tartják a radarcsillagászat megteremtőinek.  

„Míg a 30-as években, az Egyesült Államokban megalapított rádiócsillagászat a közeli és távoli égitestekről hozzánk érkező rádióhullámok révén kutatja a Világegyetem titkait, addig a radarcsillagászat a Naprendszer egyes égitesteire bocsátott, majd azokról visszaverődő rádióhullámok segítségével igyekszik felfedni azok tulajdonságait.” (Frey Sándor csillagász)

Bay Zoltán és Szent-Györgyi Albert 1973-ban

Bay Zoltán és Szent-Györgyi Albert 1973-ban

https://www.sztnh.gov.hu/

Bay Zoltán 1948-ban elhagyta Magyarországot. Az Egyesült Államokban lett professzor, majd az Amerikai Méréstudományi Intézet osztályvezetője, ahol a fény sebességének mérésével foglalkozott, s ő fogalmazta meg a méter 1983-ban elfogadott definícióját. Amerikai tevékenysége idején együtt dolgozott régi barátjával, Szent-Györgyi Alberttel is, akivel főleg biofizikai kutatásokat végeztek közösen. Először 25 év távollét után, 1973-ban látogatott újra haza az Eötvös Loránd Fizikai Társulat meghívására. Korábbi iskoláiban és egyetemein Debrecenben, Budapesten, Szegeden az új méter javaslatáról beszélt. 1981-ben választotta tiszteleti tagjává az Eötvös Társulat, és az Akadémia is.

Halála előtti években Bay Zoltán így vallott: "Sohasem tagadtam, hogy magyar vagyok, magyar maradtam és már az is maradok, amíg ennek a világnak a poros útjait taposom".

1992. október 4-én, Washingtonban hunyt el. Végakarata szerint hamvait hazaszállították, és szülőföldjén, Gyulaváriban temették el.

Bay Zoltán portréképe a SZTE EK gyűjteményéből

Bay Zoltán portréképe a SZTE EK gyűjteményéből

https://hu.wikipedia.org/

Forrás: http://www.bayzoltan.hu/

https://www.elektro-net.hu/

https://www.vg.hu/

Borítókép forrása: https://www.mozaweb.hu/ (fanzáziakép)

Kérem, várjon... Kérem, várjon...