| 2021. szeptember. 26. | 11 perc olvasás

80 éve végeztek először gázkamra-kísérletet a földi pokolban

1941 szeptemberében az SS először tesztelte a Zyklon-B hatását az Auschwitz I. táborban. 600 szovjet hadifoglyon és 250 beteg táborlakón próbálták ki a korábban fertőtlenítésre és rovarirtásra használt granulátumot, amely a levegővel érintkezve halálosan mérgező gázzá alakul át. Ez bizonyult a leggyorsabban ölő módszernek, ezért használatát a komplexum minden gázkamrájában bevezették. A Zyklon-B az auschwitzi tömeggyilkosságok új, hatékony eszköze lett. A deportálások csúcspontján naponta 6000 embert öltek meg gázzal a zuhanyzóknak álcázott gázkamrákban. A meggyilkolt áldozatok pontos száma nem ismert, az Auschwitzhoz tartozó kisebb táborokkal együtt a legújabb becslések 1,1-1,6 millióra teszik.

 „Az elgázosítás a következő módon történt. A szelektált és halálraítélt tömegeket bevitték egy épületbe, amely olyan volt, mint egy nagyon szép fürdő szokott lenni. Egy előcsarnokban a falon körben fogasok voltak és felettük számok. Az embereknek azt mondták, hogy vessenek mindent le, kössék össze holmijukat egy csomagba, vagy batyuba és akasszák erre a fogasra, de jól jegyezzék meg a számot, hogy azután majd emlékezzenek rá. Azután bevezették őket egy hatalmas terembe, amelynek bejáratánál ez a felírás volt "Zur Entlausung". Ez a helyiség gyönyörű, ragyogó csempével volt beburkolva, körben kis mosdók, fényes csapokkal és zuhanyokkal. Ebbe a terembe 2500-3000 embert tereltek be egyszerre, úgyhogy egészen sűrűn álltak egymás mellett. Akkor hirtelen becsapták az ajtókat és kívülről megnyitották a zuhanyokat, amelyekből víz helyett gyilkos gáz ömlött ki. A gáz 4-5 perc alatt végzett az emberekkel, akik állva haltak meg, mivel olyan szorosan voltak, hogy nem volt hely arra, hogy leessenek. A gáz minden alkalommal egy Vörös Keresztes autó hozta ide a gázkamrához. Később, amikor már fogyott gáz, gyengébb gázt adtak be, és akkor a szerencsétlenek 6-12 percig is kínlódtak. Mindezt dr. Mengele kis ablakon keresztül szemlélte és gyönyörködött benne. A gázkamra úgy volt berendezve, hogy amikor mind meghaltak az áldozatok, akkor a padló felemelkedett és a halottak leestek a pincébe. Ott voltak erre a célra kijelölt Sonder-Kommandós férfiak, akiknek az volt a feladatuk, hogy minden halottnak átvizsgálják a száját és ha aranyfogakat találtak, azokat kihúzzák. A hullákat felrakták autókra és átvitték a krematórium-épületébe. A krematórium állandóan, éjjel-nappal működött. A levegő csupa füst volt, hogy estére egészen feketék lettünk. Sokszor azonban olyan tömegeket gyilkoltak meg, hogy az öt krematórium sem volt elég befogadásunkra. Ilyenkor nagy gödröket ásattak a Häftlinekkel a gödrökbe beraktak egy sor fát, azután egy sor hullát egészen addig így, amíg a gödör megtelt. A gödör mellett kis árok voltak, amelyekbe az emberi zsír lefolyt. Azután ezzel locsolták újból az egész máglyát, hogy jobban égjen. Állandóan érezni lehetett az emberi hús szagát az szinte rátapadt az ínyünkre és szájpadlásunkra. Eleinte bizonyémelygett a gyomrom, de később már belefásultam, ami nagy részben a sok brómnak köszönhető, amit a németek állandóan beletettek az ételeinkbe.” (Egy Locnován született (1915), Nagyszőlősön tanítóként dolgozó deportált nő: G. R. visszaemlékezése – DEGOB, Visszaemlékezések a Holokausztról – a világ legnagyobb online gyűjteménye.)

Gázkamra - itt folytak az első kísérletek a Zyklon-B gázzal való tömeges kivégzésekre.
Gázkamra - itt folytak az első kísérletek a Zyklon-B gázzal való tömeges kivégzésekre.
Fotó: Tóth Péter - Auschwitz Múzeum - Auschwitz Birkenau

A náci faji ideológia

A náci ideológia alapvető elemei a zsidók, a demokrácia és a kommunizmus elleni gyűlölet volt, valamint a német nép minden más nép fölötti értéke. Céljuk egy „fajilag tiszta” német nép megteremtése volt. A német agressziónak és a II. világháború kitörésének egyik oka volt, hogy a náci Németország új területeket akart szerezni, ahova német lakosságot szándékoztak telepíteni. “A mi esetünkben nem embereket, hanem csak területeket akarunk szerezni, melyek alkalmasak a mezőgazdaság céljaira.” (Adolf Hitler, 1937. november)

Németországban 1933. óta voltak koncentrációs táborok. Olyan „nemkívánatos elemeknek” minősített embereket tartottak itt fogva, mint a rendszer politikai ellenfeleit, bűnözőket, zsidókat. A II. világháború kitörése után a megszállott országokban is elkezdtek ilyen táborokat szervezni. 

„Eutanázia” és mozgó gázkamrák

A nácik 1939 vége felé kezdtek tömeggyilkosság céljából mérgező gázokkal kísérletezni, amelynek során mentálisan sérült betegeket öltek meg. Specifikus értelmező szótárukban az „eutanázia” a mentális betegségeik és fizikai fogyatékosságok miatt „életre méltatlanoknak” ítélt német állampolgárok szisztematikus meggyilkolását jelentette. Az eutanáziaprogram részeként hat elgázosító − megsemmisítő központokként működő − létesítményt hoztak létre különböző helyszíneken (Bernburg, Brandenburg, Grafeneck, Hadamar, Hartheim és Sonnenstein), amelyekben tiszta, kémiai úton előállított szén-monoxid gázt alkalmaztak. A Szovjetunió 1941. júniusi lerohanását és a mozgó kivégzőosztagok (Einsatzgruppen) tömeggyilkosságait követően, a nácik átalakított teherautókban létesített mozgó gázkamrákkal kísérleteztek. Ezekben a járművekben a motor kipufogógázát a hermetikusan lezárt rakodótér belsejébe vezették. Az elgázosítás olcsóbb és hatékonyabb megoldásnak bizonyult, mint a golyó általi tömeggyilkosságok – a mozgó kivégzőosztagok több százezer embert, főként zsidókat, romákat és értelmi fogyatékosokat gyilkoltak meg a mérgező gázzal.

Magyar zsidó férfiak és nők szétválasztva a szelekcióra várakoznak. A kép előterében cigarettával dr. Josef Mengele.
Magyar zsidó férfiak és nők szétválasztva a szelekcióra várakoznak. A kép előterében cigarettával dr. Josef Mengele.
http://www.holokausztmagyarorszagon.hu/

A „végső megoldás”: haláltáborok

A nácik gyakran szépítő kifejezésekkel leplezték bűntetteik valódi természetét. A zsidó nép teljes megsemmisítését célzó tervet „végső megoldásnak” (Endlösung) nevezték. Nem ismert, hogy a náci Németország vezetői pontosan mikor döntöttek a „végső megoldás” végrehajtása mellett, de kétségtelen, hogy az egy évtizeden át tartó, egyre erősödő diszkriminációs rendelkezések betetőzése lett a zsidók tömeges elpusztítása.  

1941. július 17-én, négy héttel a Szovjetunió megtámadása után, Hitler Heinrich Himmlerre, az SS vezetőjére bízta a megszállt Szovjetuniót érintő biztonsági ügyek intézését. Himmler náci vezető Reinhard Heydrich SS-tábornokot hatalmazta fel, hogy tegyen előkészületeket a „zsidó kérdés teljes megoldásának” végrehajtására. A terv a Reinhard-hadművelet fedőnevet kapta. A hadművelet részeként a náci vezetők három haláltábort létesítettek Lengyelországban – Belzecet, Sobibort és Treblinkát –, amelyeknek a zsidók tömeges kivégzése volt az egyetlen funkciója. Ezeken a helyeken már épített gázkamrákban (dízelmotorokkal előállított szén-monoxid gázzal) kezdődtek a szisztematikus tömeggyilkosságok. A marhavagonokból való kiszállításuk után a kimerült embereknek azt mondták, hogy fertőtlenítő „zuhanyt” kell venniük. Feltartott kézzel parancsolták be őket a kamrákba, így ugyanis többen fértek be, és minél többen voltak, annál hamarabb megfulladtak.

Az Auschwitz-albumot megtaláló bilkei magyar zsidó lány, Jákob Lili (Jakab Lenke) két öccse: Jakab Zril és Zeilek. A felvétel elkészítése után néhány órával elgázosították őket.
Az Auschwitz-albumot megtaláló bilkei magyar zsidó lány, Jákob Lili (Jakab Lenke) két öccse: Jakab Zril és Zeilek. A felvétel elkészítése után néhány órával elgázosították őket.
http://www.holokausztmagyarorszagon.hu/
Gázkamra Auschwitz fő táborában közvetlenül a felszabadítást követően. Lengyelország, 1945. január.
Gázkamra Auschwitz fő táborában közvetlenül a felszabadítást követően. Lengyelország, 1945. január.
Dokumentationsarchiv des Oesterreichischen Widerstandes

A méreg neve: Zyklon-B

Mindezzel párhuzamosan a nácik továbbra is kutatták az eddigieknél is hatékonyabb kivégzési módszereket. A cél az volt, hogy minél rövidebb idő alatt, minél olcsóbban a lehető legtöbb embert megsemmisíteni.

Az auschwitzi komplexum volt a náci rezsim által létrehozott legnagyobb koncentrációs tábor. Három főtáborból állt: az Auschwitz I. tábort 1940 májusában, Auschwitz II-t (más néven Auschwitz-Birkenaut) 1942 elején, Auschwitz III-at (vagy Auschwitz-Monowitzot) pedig 1942 októberében hozták létre. Becslések szerint az SS és a rendőrség legalább 1,3 millió embert deportált az auschwitzi táborokba 1940 és 1945 között, akik közül a tábori hatóság megközelítőleg 1,1 millió embert ölt meg.

Az első, legrégibb, ún. Stammlager-ben (anya-tábor) a foglyok száma 10-12 ezer között volt, és bár eredetileg az adminisztratív központ szerepét töltötte be az egész komplexum számára, vagyis nem megsemmisítő táborként funkcionált, mégis a kezdetektől kegyetlen világ uralkodott benne. A napkeltétől napnyugtáig tartó rabszolgamunka, a rettenetes életkörülmények és az állandó terror miatt tömegesen haltak meg a foglyok. A nagy halálozási arány miatt pedig már 1940 augusztusában működni kezdett az első krematórium. Egy év múlva jött a Zyklon-B. A rovarölő készítmény légmentesen leforrasztott dobozban tárolt szilárd hordozóanyagban elnyeletett hidrogén-cianidot tartalmaz. Ez a doboz felnyitása után 26–28 ℃ hőmérsékleten gáz formájában szabadul fel, amely a hideg- és melegvérű állatok, illetve az ember sejtlégzését károsítva halálos mérgezést okoz.

1941. szeptemberben az SS először tesztelte a Zyklon-B hatását az Auschwitz I. táborban. Az emberek azt hitték, hogy fertőtleníteni akarják őket, így ellenállás nélkül, önként vonultak be a kamrákba.

„Borzasztó látványban volt részünk. Volt egy jelenet, amikor megérkezett egy transport, anyák gyerekekkel, leültették őket pihenni és mondták, hogy uzsonnázzanak. A gázkamra akkor tele volt és nem volt hely. Ezek azt hitték, hogy csak friss levegőn vannak, majd észrevettek bennünket és azt hitték, hogy jó helyre jöttek. Ostromolni kezdtek kérdésekkel: fogunk találkozni az urunkkal, a másik: a fiammal vagy lányommal? Stb. És nem telt bele néhány perc, gyerekekkel együtt besétáltak a gázkamrába, óriási visítás... és néhány perc múlva már lángoltak a kemencék. 4-5 transport jött naponta, nem volt hely a krematóriumban. 2 máglyát csináltak és ott égettek. 1 sor ember, 1 sor fa, benzinnel leöntve és felgyújtották úgy, hogy éjjel nappal égett.” (DEGOB, Visszaemlékezések a Holokausztról – a világ legnagyobb online gyűjteménye.)

Gyanútlan várakozás: magyar zsidók a IV. és V. krematórium közötti területen a gázhalál előtt.
Gyanútlan várakozás: magyar zsidók a IV. és V. krematórium közötti területen a gázhalál előtt.
http://www.holokausztmagyarorszagon.hu/
A munkaképtelenek menete a II. krematórium felé tart. A teherautón lévő hordóban Zyklon-B tartályok.
A munkaképtelenek menete a II. krematórium felé tart. A teherautón lévő hordóban Zyklon-B tartályok.
http://www.holokausztmagyarorszagon.hu/

Az SS mérnökei eredetileg egy ideiglenes gázkamrát hoztak létre a 11-es börtönblokk pincéjében. Később egy nagyobb, végleges gázkamrát alakítottak ki a krematórium részeként egy külön épületben, amely a fogolytáboron kívül állt.

Közben Auschwitz I. kórházában, a 10-es barakkban (blokkban) orvosi kísérleteket folytattak. Áltudományos kutatásokat végeztek csecsemőkön, ikreken és törpenövésű embereken, a felnőtteket pedig erőszakkal sterilizálták és kasztrálták. Az auschwitzi orvosok közül a legismertebb dr. Josef Mengele SS-százados volt.

A krematórium és az orvosi kísérletek barakkja között állt a „fekete fal”, ahol az SS-őrök több ezer foglyot végeztek ki.

Az auschwitzi koncentrációs táborkomplexum 2. egysége, Birkenau főbejárata. Itt folytak az elgázosítások és Mengele kísérletei.
Az auschwitzi koncentrációs táborkomplexum 2. egysége, Birkenau főbejárata. Itt folytak az elgázosítások és Mengele kísérletei.
FORRÁS: WW2 TODAY

Auschwitz II. – a halálgyár

Az Auschwitz II. vagy más néven auschwitz-birkenaui tábor építése 1941 októberében kezdődött Brzezinka közelében. A három tábor közül itt tartották fogva a legtöbb rabot. Eredetileg 50 000 hadifogoly elszállásolására és dolgoztatására épült, később ez a szám 200 000-re emelkedett. Az Auschwitz I. táborban megvalósult sikeres Zyklon-B kísérletek után a komplexum minden gázkamrájában bevezették a gyilkos gáz használatát. Birkenau megsemmisítő tábor lett. Közelében az SS eredetileg két farmot alakított át gázkamrává. Az I. „ideiglenes” gázkamra 1942 januárjában lépett működésbe, de később lebontották. A II. ideiglenes gázkamra 1942 júniusától 1944 őszéig üzemelt. Az SS úgy ítélte meg, hogy ezek a létesítmények nem felelnek meg az Auschwitz-Birkenauban tervezett kapacitásnak.
1943 márciusa és júniusa között négy nagy krematóriumot építettek. Mindegyik három részből állt, egy vetkőztető helyiségből, egy nagy gázkamrából és az égetőkemencékből. Az SS Auschwitz-Birkenauban 1944 novemberéig folytatta a foglyok elgázosítását. A gázzal megölt emberek minden tulajdonát elkobozták, majd a „Kanadának” nevezett raktárhelyiségben válogatták szét a Németországba küldendő tárgyakat. Kanada a foglyok szemében az elérhetetlen gazdagságot szimbolizálta.

Asszonyok és gyerekek a gázkamra felé tartanak.
Asszonyok és gyerekek a gázkamra felé tartanak.
http://www.holokausztmagyarorszagon.hu/

Fotó: Europress/Getty Images

Auschwitz-Birkenau minden harmadik áldozata magyar volt

Gyakorlatilag minden olyan európai országból érkeztek zsidó deportáltak az auschwitz-birkenaui táborba, amelyet Németország megszállt vagy amely szövetségben állt vele. A transzportok 1942 elejétől egészen 1944. nyár végéig érkeztek.
A magyarországi deportálásokkal Auschwitz-Birkenau, a hatékonyságának csúcspontjára ért az európai zsidók megsemmisítésében. 1944. április vége és július eleje között nagyjából 440 000 magyar zsidót deportáltak, közülük körülbelül 426 000-et Auschwitzba. Körülbelül 320 000-en azonnal Auschwitz-Birkenau gázkamráiba kerültek, és nagyjából 110 000 foglyot kényszermunkára osztottak be az auschwitzi táborkomplexumban. Az SS-hatóságok sok magyar kényszermunkást hetekkel Auschwitzba érkezésük után továbbszállítottak Németország és Ausztria más koncentrációs táboraiba.

A szovjet csapatok 1945. január 27-én érték el a lengyelországi Auschwitzban található tábort. A korábban elindított evakuálás miatt a Vörös Hadsereg már csak 7500 foglyot tudott felszabadítani. A szovjet katonai felvételen a szovjet hadsereg által Auschwitzban felszabadított gyerekek láthatók.

Auschwitz borzalmait emberi ésszel lehetetlen elképzelni, lehetetlen elfogadni, lehetetlen megérteni, de a náci korszak a történelem olyan mozzanata, amiről tudnunk kell, amire emlékezni szükséges. 

 

Kevéssel a felszabadítás után egy szovjet orvos vizsgálja az auschwitzi tábor túlélőit. Lengyelország, 1945. február 18.
Kevéssel a felszabadítás után egy szovjet orvos vizsgálja az auschwitzi tábor túlélőit. Lengyelország, 1945. február 18.
https://encyclopedia.ushmm.org/
Röviddel a felszabadítást követően auschwitzi túlélő gyermekek sétálnak ki a gyerekek barakkjából. Lengyelország, 1945. január 27. után.
Röviddel a felszabadítást követően auschwitzi túlélő gyermekek sétálnak ki a gyerekek barakkjából. Lengyelország, 1945. január 27. után.
https://encyclopedia.ushmm.org/
Női foglyok haja, Németországba való szállításra előkészítve. A zsákokat az auschwitzi haláltábor felszabadításakor találták. Lengyelország, 1945.
Női foglyok haja, Németországba való szállításra előkészítve. A zsákokat az auschwitzi haláltábor felszabadításakor találták. Lengyelország, 1945.
https://encyclopedia.ushmm.org/

Forrás: Auschwitz-Birkenau, Törtenelem – A jelen. http://auschwitz.org/
Holokauszt Enciklopédia. https://encyclopedia.ushmm.org/

Borítókép: A munkaképtelennek ítéltek a gázkamra felé lépdelnek.

http://www.holokausztmagyarorszagon.hu/

Legnépszerűbb cikkek