80 éves a „Jobbra hajts!” Magyarországon

  2021. július 21. - www.sopronmedia.hu

Magyarországon a közúti közlekedésben 1941. július 6-án tértek át a bal oldaliról a jobb oldali közlekedésre, kivéve Budapesten és környékén, ahol csak november 9-én vezették be az új közlekedési rendet. Két héttel később, 1941. július 20-án a fővárosban a villamosvágányok átalakítását is megkezdték: az úttest szélén, a járda mellett futó síneket az út közepére helyezték át. Mindez nagy jelentőségű változásokat hozott a közlekedésben.

A világon eredetileg a bal oldali közlekedés volt egyeduralkodó, kialakulásához számtalan legenda kapcsolódik. A történeti feljegyzések és régészeti eredmények szerint a régi görögök és rómaiak is az út bal oldalán közlekedtek. Ennek pontos oka nem ismert, de feltehetően arra vezethető vissza, hogy az ókor lakói rendszeresen magukkal hordták fegyverüket, elsősorban kardjukat. Mivel az emberek nagy többsége jobbkezes, biztonságosabbnak érezték, ha egy ismeretlennel szemben a bal oldalon haladnak, így szükség esetén könnyen tudtak kardot rántani az ellenséges szándékkal közelítőkre. Ráadásul így a bal oldalukra kötött kardjuk sem akadt bele a többi járókelőbe, valamint lóra fel- és leszállni is kényelmesebb volt. A legtöbb esetben azonban ez inkább szokás, mintsem írott szabályozás volt, azaz szükség esetén a jobb oldalon is haladhatott bárki, ha éppen ahhoz támadt kedve. A középkori szekerek és a hintók is a bal oldalon közlekedtek, hogy a vezetők ostort tartó keze szabadabb legyen. Az erre vonatkozó első írásos anyag az 1300-as évek elejéről ismert, VIII. Bonifác pápa bullája azt tanácsolta a Rómába tartó zarándokoknak: jobb kézbe fogott karddal utazzanak, mert így jobban tudják magukat védeni.

A szekerek is balra tartottak – a kép 1895 körül készült a Baross téren

A szekerek is balra tartottak – a kép 1895 körül készült a Baross téren

Fortepan/Budapest Főváros Levéltára

Sokan úgy tartják, hogy Európában a közlekedés rendjén a XIX. század elején az annyi mindent megreformáló Napóleon francia császár változtatott. Egyesek úgy vélik, azért, mert ő maga balkezes volt, mások szerint azért, hogy az általa meghódított országokban ne úgy közlekedjenek, mint Angliában, megint mások szerint azért, hogy jobbra igazodó katonái meglephessék az ellenséget. Ez a Napóleonnal kapcsolatos szóbeszéd megtalálható a Die Zeit legendarovatában. Eszerint Napóleon valóban elrendelte az általa meghódított területeken a jobbkezes közlekedést, de ehhez az angoloknak semmi közük nem volt. 1794-ben Párizsban bevezették a kötelező jobb oldali közlekedést. Ugyan ekkoriban már Oroszországban és Dániában is hasonló szabályozás volt életben, Napóleon katonái voltak azok, akik az új szokást a kontinentális Európa nagy részén elterjesztették. Lehet abban valami, hogy a későbbi császár azért is ragaszkodott ahhoz, hogy a meghódított területeken is a jobb oldalon masírozzanak az emberei, mert úgy nem annyira egyszerű a különböző nemzetiségű katonáknak fegyvert rántani szövetségeseikre. A francia forradalom idején szimbolikus jelentősége volt annak, ki melyik oldalon halad: a szegények a jobb oldalon, az arisztokraták pedig a bal oldalon. Így nem csoda, hogy Napóleon a közlekedés megváltoztatása mellett döntött. Voltaképpen ő csak az addigi gyakorlatot intézményesítette, néhány korábban balkezes országban is. 

1939-ben még a balra hajtás elve érvényesült

1939-ben még a balra hajtás elve érvényesült

Fortepan/Karabélyos Péter

A francia seregek visszavonulását követően a felszabadult országok visszatértek a bal oldali közlekedésre, a XX. század közepéig emellett is maradtak. Ausztriában és Magyarországon is megmaradt a régi szokás, sőt Ausztriában még egy évszázada is egyes tartományokban jobb, másokban bal oldali közlekedés volt, a vezetők nem kis bosszúságára. A jobb oldali közlekedés fokozatosan hódított, Szovjet-Oroszország az I. világháború végén tért át az új rendre, majd az 1930-as években valamennyi Magyarországgal szomszédos államban bevezették. Figyelemre méltó, hogy az áttérés csak a közutakra volt jellemző: a változást elindító Franciaországban is például a vasutakon a mai napig bal oldali a közlekedés – ahogy nálunk is a gödöllői HÉV-en –, a repülésben és a hajózásban is jobbról végzik a kikerülést.

Az elszigetelődés elkerülése érdekében végül a kontinensen utolsó előttiként Magyarország is átállt a jobb oldali közlekedésre (Svédország csak 1967-ben változtatott). A döntésnek oka volt a német orientáció, és az is, hogy a bécsi döntések által visszacsatolt területeken már jobb oldali rend volt, ott a magyar hatóságok időlegesen a bal oldali közlekedést állították vissza. A közlekedési tárca 1939 júniusában már határozott a változásról, de a bevezetés a háború miatt két évet tolódott.

Valahol a főváros határában, amikor vidéken már bevezették a jobb oldali közlekedést, de Budapesten még nem.

Valahol a főváros határában, amikor vidéken már bevezették a jobb oldali közlekedést, de Budapesten még nem.

Fortepan

Az 1941. június 26-i 187 000/1941. BM rendelet szerint az áttérés két lépésben történt. Július 6-án hajnali 3-kor Budapestet és környékét kivéve az egész országban, november 9-én hajnali 3-kor pedig a fővárosban és környékén tértek át a jobb oldali rendre. (Románia már korábban bevezette a jobb oldali közlekedést, így Erdély visszacsatolásával ott az 1940–41-es időszakra visszaállították a bal oldali közlekedést a magyar hatóságok.) Az előmunkálatokat áprilisban kezdték: az országos lapokat az MTI útján felkérték, hogy a "Jobbra hajts ABC-je" füzet megjelentetésével támogassák az átállási kampányt, a rádió napi több alkalommal figyelmeztette a lakosságot a változásra, az iskolák az új rendet elmagyarázták a gyerekeknek. Július 6-ától a Budapest körüli határvonalon burkolati jelek, táblák terelték a járműveket megfelelő sávokba. Az áttérés simán lezajlott, csak egy baleset történt: egy fehérvári kalauz a lezárt bal oldali ajtónak dőlve kiesett a járműből. 

A villamoson is folyt a kampány

A villamoson is folyt a kampány

FORTEPAN / Lissák Tivadar

Az 1941-ben a forgalomnak átadott Széll Kálmán téri villamos-pályaudvar a Képes Vasárnap 1941. június 20-i számában

Az 1941-ben a forgalomnak átadott Széll Kálmán téri villamos-pályaudvar a Képes Vasárnap 1941. június 20-i számában

https://arcanum.blog.hu/

Budapesten a közlekedési vállalatok és a hatóságok hosszabb haladékot kaptak a váltásra, a Széll Kálmán téren, amelyet ekkor építettek ki forgalmi csomóponttá, már a jobb oldali közlekedés szabályai szerint folytak a munkálatok. November 8-án 23 órakor aztán leállt a tömegközlekedés, hogy elvégezhessék a szükséges műszaki átalakításokat, és 1941. november 9-én hajnal 3 órától hazánkban mindenütt jobb oldali közúti közlekedés lépett érvénybe. A jobbkormányos gépkocsik persze továbbra is közlekedhettek, de új forgalmi engedélyt már csak balkormányos autók kaphattak.
A zárt pályás rendszereknél még sokáig megmaradt a bal oldali közlekedés, de jelenleg csupán a gödöllői HÉV vonalán van így.

Ma a világ nagyjából egyharmadán van érvényben a „Balra hajts!”, elsősorban az Egyesült Királyságban és a volt brit gyarmatokon, valamint Japánban, a világ nagy autógyárai ezért bal- és jobboldali kormánnyal ellátott autókat egyaránt készítenek.

A gödöllői HÉV az utolsó olyan vasútüzem, ahol állandó balra hajts van érvényben.

A gödöllői HÉV az utolsó olyan vasútüzem, ahol állandó balra hajts van érvényben.

https://iho.hu/

Stockholmban nem zajlott zökkenőmentesen az átállás.

Stockholmban nem zajlott zökkenőmentesen az átállás.

https://hu.wikipedia.org/

Forrás: Internet

Borítókép: http://www.automotor.hu/

Kérem, várjon... Kérem, várjon...