A Fertői Boldogasszony kegyhelye

Boldogasszony - más néven Fertőboldogasszony, németül Frauenkirchen - a Fertő tó keleti oldalán, a történelmi Moson vármegyében, hazánk egykori területén található, a nezsideri járásban. Nevét a Nagyboldogasszonynak szentelt plébániatemplomáról kapta, mely évszázadok óta jelentős búcsújáróhely. A bazilika és a mellette található ferences kolostor számos viszontagság után Esterházy Pál hercegnek köszönhetően nyerte el mai nagyszabású méreteit, pompás berendezését. Ő adományozta a kegytemplom messze földön híres Mária-szobrát, mely eredetileg a fraknói vár kápolnájában állt. De oldalkápolnáinak alapítói között soproni polgárt is találunk Löwenburg Jakab személyében, aki fiatalon elhunyt felesége, Thököly Katalin emlékének szentelte adományát. Sopron a Szentháromság-oszlopot köszönheti a házaspárnak.

Kép forrása: meinbezirk.at

A hagyomány szerint II. András király uralkodása alatt a Fertő úgy kiöntött, hogy több falut elnyelt a víz. Ezek helyett alapították 1240-ben a mai települést. 1324-ben Zenmária néven említették először. Mária kegyhelyét már 1355-ben ismerték. Régi temploma a 14. században épült, ezt a törökök 1529-ben lerombolták. Csak a Mária-kegykép vészelte át épségben a pusztítást.

1622-ben a helység az Esterházy – ekkor még grófi – család tulajdonába került. Esterházy Miklós elhatározta a kegyhely újjáépítését, de tervét csak fia, Esterházy Pál herceg tudta megvalósítani. Először kastélyt és majort építtetett, majd 1668-69-ben elkészült a templom és a kolostor is. Ám a törökök 1683-ban ismét lerombolták mindkettőt. Esterházy nádor ezután 1695-ben helyezte el a ma is látható templom alapkövét és az itáliai építőmester, Francesco Martinelli tervei szerint bővítve építették fel újra. Felszentelésére 1702-ben került sor. Eredetileg csak egy tornya volt, mely közvetlenül a felszentelés után le is dőlt. Ebben égi jelet látva a herceg két torony építését rendelte el. Nagy természeti csapások idején távoli vidékekről magyar, német, horvát, szlovák nemzetiségű emberek zarándokoltak ide az azóta eltelt időben.

1938-ig magyar ferences rendi szerzetesek látták el a templom szolgálatát, ekkor azonban elhagyták a kolostort, mert nem akarták felvenni az osztrák állampolgárságot. Azóta osztrák ferencesek élnek itt. A búcsújárótemplomot „Mária születésének” szentelték.  Homlokzatát a kapu feletti fülkében szobor díszíti: a templom főoltárán álló gótikus Mária faszobor barokk másolata kőből. A homlokzaton Mihály arkangyal – az Esterházy család védőszentjének - szobrát két angyal fogja közre.

Kép forrása: funiq.hu

A kapun belépve lenyűgöző az épület pompás kialakítása, levegős térhatása - Burgenland legszebb barokk templomaként tartják számon. A templom egyhajós, két oldalán kápolnasor övezi. Bejárati előcsarnoka fölé orgonakarzat emelkedik, rajta az 1702-es évszámmal. A tükrös kialakítású mennyezet gazdag stukkódíszítése Pietro Antonio Conti munkája, aki a soproni Szent György-templomban is dolgozott. Bibliai témájú freskóit Luca Antonio Colombo festette.

A barokk főoltár teljesen kitölti a szentély zárófalát. Két oldalán, a korinthoszi oszlopok közötti szoborfülkékben Szent István és Szent László királyok életnagyságúnál magasabb szobra áll. Középen, puttókkal díszített baldachin alatt látható maga a kegyszobor. A Szűz Máriát a gyermek Jézussal ábrázoló szobrot hársfából faragták, s a vidék messze leghíresebb gótikus Madonna-ábrázolásaként tartják számon. Faragásának részletszépségeit a testeket borító barokk kori ruházat elfedi a látogatók szeme elől.  

Kép forrása: frauenkirchen.franziskaner.at

A kegyszobor eredetileg a fraknói vár kápolnájában állt, onnan hozatta át és ajándékozta a templomnak Esterházy Pál herceg, Magyarország nádora. Saját vallomása szerint a kegykép előtt nyerte el a kapott kegyelmek összességét. Ő írta le, hogy Fraknó vára és ennek környéke bizonyos Giletusz nevű vezér birtoka volt 1100 körül, ő volt a Fertő tó örökös ura is. A Giletuszok famíliája nagy tisztelője volt a boldogságos Szűznek. Közülük az egyik főúr renováltatta a fraknói várban lévő Szűz Mária-kápolnát. Erről a tényről a ma is meglévő vörösmárvány emléktábla tanúskodik, miszerint: "Ezen Boldogságos Szűznek templomát Giletusz herceg alázatos fogadalomból megújította 1233-ban.” Majd pedig: "Annak utána elkészült az oltár is és ezen szentképet helyeztette oda, akinek oszlopán az 1246-os esztendő vagyon felírva, mi mostan is meglátszik rajta". 1246-tól 1622-ig a fraknói várkápolnában volt a kegykép. Ekkor galántai gróf Eszterházy Miklóst nádorrá választották, s az ő felesége, bedegi gróf Nyári Krisztina elkönyörögte férjétől a kápolnából a kegyképet. Saját szobájába vitte és ezután a Szűzanya képe előtt végezte ájtatosságait. Fia, herceg Eszterházy Pál állította, hogy a Szűzanya "szólott is az édesanyjához, és itt több csoda és látomás is előfordult". Az úrnő halála után a kegykép fia, a hatéves Pál tulajdonába került, aki 1645-ig őrizte. Mivel ez évben a grazi jezsuita gimnáziumba kellett mennie tanulni, unokahúgának, Eszterházy Orsikának adta megőrzésre a Szűzanya képet. Iskoláinak elvégzése után a herceg feleségül vette unokahúgát, így továbbra is a fraknói várban őrizték a kegyképet. 1656. szeptember 8-án délutáni ima közben azt az indítást kapta a herceg, hogy vigye a képet a Fertőn túlra, a boldogasszonyi templomba. Ez a templom ugyanis az 1530-as, Szolimán-féle török támadás óta romokban hevert. Ekkor a herceg fogadalmat tett, hogy fölépíti a templomot, és ha lehet, ferences kolostort is létesít. 1661-ben Kisboldogasszonykor ünnepélyesen át is vitte a kegyképet a megújult templomba. 1675-ben Szent Ferenc rendjének elöljáróját kérte fel, hogy szerzetesei vállalják a kegytemplom gondozását és a Boldogságos Szűz felbecsülhetetlen értékű kegyképének őrzését. A boldogasszonyi kegyhelyről 1697-ben könyv is készült, mely 170 csodálatos esetről, ima meghallgatásról tesz említést.

Kép forrása: martinus.hu

Az oldalkápolnák közül a bal első Mária Szíve-kápolna adományozója szintén az alapító Esterházy Pál herceg. Oltárán a templom régi Mária kegyképe látható, mely Boldogasszony 1529-es török ostromakor a csodával határos módon épségben megmaradt.

Ugyanúgy a bal oldalon a harmadik kápolna soproni vonatkozással bír, felette a Thököly – Löwenburg kettős címer látható. A Sopronnak a fő téri Szentháromság-oszlopot fogadalomból adományozó házaspár férfi tagja, Löwenburg Jakab emeltette fiatalon elhunyt felesége, Thököly Katalin emlékére. Oltárán Szent Jakab mártíromsága, a mennyezeten Szent Katalin festett képe látható.

VI. Pius pápa 1779-ben teljes búcsút engedélyezett azon híveknek, akik idezarándoklásuk alkalmával a kellő föltételeket teljesítik: azaz bűnbánat szentségének elvégzése, szentáldozás, imák a pápa szándékára. 1990-ben megkapta a Basilica minor rangot, így lett Burgenland első bazilikája.

Kép forrása: ferto-to.hu

Különleges a kegytemplom nyugati végénél emelkedő kálvária: a stációkat spirálszerűen emelkedő keresztút mentén helyezték el, csúcsán kőkeresztcsoport emelkedik a magasba Mária, Magdolna és János szobraival. Utóbbiak 1759-ből valók, maga a Kálvária az alapító Esterházy herceg adománya 1683-ból.

A településnek más, Esterházy Pálhoz kötődő vonatkozása is van. 1678-ban a herceg a heiligenkreuzi apátság barátudvari birtokairól (Mönchhof) a katonák által kirabolt zsidókat telepített át ide. Számuk 1876-ban érte el a tetőpontját, akkor 864 zsidó lakos élt itt. 1938 márciusában az Anschluss után a településen gyűjtőtábort létesítettek, ahol a Fertőzug (Seewinkel) 400 zsidó lakosát gyűjtötték össze. Április folyamán többségük átmenekült a magyar határon, így az itteni közösség megszűnt létezni. Zsinagógájukat 1939-ben lerombolták, temetőjük őrzi emléküket mind a mai napig.

Források:

Panoráma Regionális Útikönyvek: Burgenland. Írta: Németh Adél. Budapest, 2003.

hu.wikipedia.org

1uton.mariaut.hu

Borítókép forrása: frauenkirchen.franziskaner.at

Legnépszerűbb cikkek