A település, melynek nevét az első magyar távolsági telefonbeszélgetés tette ismertté
Pinnye, a nagyjából 330 lelkes község Sopron és Kapuvár között az Ikva-patak partján fekszik. A kis település nevét Salamin Leó, a...
4 hónapja
templom - cikkek
Maglóca: a többször újjászületett rábaközi település, premontrei kötődéssel
A 134 lelkes (2024. jan. 1.), békés Maglóca a térség második legkisebb települése. Előnyei talán éppen kicsiny méretéből adódnak: a...
4 hónapja
Bősárkány: egy település a Hanság peremén, mely hűen őrzi emlékeit
Bősárkány nevét hallva talán először az a kérdés merül fel az emberben, honnan származhat, milyen emlékeket őriz a nagyközség elnevezése....
5 hónapja
A rábaközi település, mely két nagyszerű színésznőt is adott a nemzetnek
Rábatamási, a közel ezer lelkes település Csorna és Kapuvár között, a Hanság peremén nyúlik el. A rábaközi községek közül kulturális...
6 hónapja
A soproni református templom közel évszázados története
A Soproni Református Egyházközség temploma elegáns világos falaival a Deák tér nyugati végén emelkedik immár lassan száz esztendeje...
7 hónapja
A templom, mely méltóságteljes óriásként emelkedik a rábaközi táj fölé
A Rábaközben járva tiszta időben már messziről felhívja magára a figyelmet egy, a sík vidékből a magasba törő, monumentális templomépület....
7 hónapja
Szilsárkány: a rábaközi település, mely neves emberek sokaságát adta hazánknak
Szilsárkány, az alig 700 lelkes község a Rábaköz szívében fekszik, Csornától délre 10 km-re. Első érdekessége talán a neve, melynek...
9 hónapja
A Lőverek modern ékköve, az Árpád-házi Szent Margit-templom
A soproni Lőverekben található, Árpádházi Szent Margit tiszteletére avatott templom városunk legújabb egyházi épületei közé tartozik....
egy éve
Fertőhomok, ahol hűen őrzik a hagyományokat
A Kisalföld nyugati szélén, Hidegség és Hegykő között helyezkedik el Fertőhomok, a nagyjából 650 lelkes település. A Fertő- előnevet csupán 1906-ban kapta, hogy megkülönböztessék a más vármegyékben elhelyezkedő Homok nevű községektől. A magyar településtábla alatt pedig rögtön ott olvasható a horvát nyelvű Umok elnevezés. Lakói ugyanis többségükben a 16. században betelepített horvátok leszármazottai, akik napjainkban is szépen őrzik nyelvi, kulturális, zenei és néprajzi hagyományaikat. Ennek bizonyítéka Fertőhomok egyik fő látnivalója, a 2014-ben az „Év tájháza” címet is elnyert bemutató épület, a napjainkban is működő tamburazenekar és néptáncegyüttes. A község része a Fertő-Hanság Nemzeti Parknak és a Fertő-táj Világörökségnek, megközelítését megkönnyíti a Fertő-tavat körbe ölelő kerékpárút is.
egy éve
Erődített templom és viadukt: különlegességek Szent Márton városából
Nagymarton nevét Szent Márton tiszteletére szentelt templomáról kapta. Nevének előtagja a burgenlandi tartományi székhelytől, Kismartontól különbözteti meg – bár hivatalosan csupán 1898-ban rögzítették e néven. Miután 1921-ben elcsatolták Magyarországtól, először Mattersdorf, majd 1924-től Mattersburg lett a német megnevezése – a német Matters- előtag ugyancsak a ma 7500 lelkes település védőszentjére, Mártonra utal. Hangulatos környezetben fekszik: ott, ahol a Vulka folyó völgye elválasztja a Rozália-hegységet a Soproni-hegységtől. Ennek köszönheti egy látványosságát is: a 250 méter hosszú vasúti viaduktot, melyet ma is a 19. század derekának úttörő építészeti alkotásaként tartanak nyilván. Persze látnivalóinak sora ennél jóval távolabbi múltba vezeti vissza az érdeklőket: kezdve névadó templomától számos szobrán, kápolnáján át egészen az egykori zsidónegyed emlékeiig.
egy éve
Récény, ahová nem csak fürdeni érdemes menni
Ha manapság a soproniak és környékbeliek egy meleg nyári napon Récény (ma Ritzing, Burgenland) nevét hallják, jó eséllyel először az ott kialakított és a határ innenső oldalán is népszerű fürdőtó jut eszükbe. Emellett többen ismerik az Ilona akna (Helenenschacht) történetét, amelyet Brennbergbányától a trianoni határ vágott el, és ma Récény településrésze. A 920 lelkes, egykori Sopron vármegyei község rendelkezik ezek mellett más figyelemre méltó látnivalóval is, mint például a 13. századi román kori eredetű, az idősebbik Szent Jakab apostol tiszteletére szentelt római katolikus plébániatemplom, melyet lőréses védőfallal körülvett ősi temető övez. Számos 18. századi kápolnája és kőszobra jelentős vallástörténeti emléket jelent.
egy éve
Ki volt Braun Nándor, a Nándor-magaslat névadója?
„Ahogy ma csendül fel a vidám dal annak a tiszteletére, aki ezt a gyönyörű helyet létesítette, ugyanúgy fogja száz év múlva unokáink hangja is hirdetni: Ennek a pihenőnek a létrehozója Braun Nándor, Sopron érdemes polgára volt” – e gondolattal zárta avatóbeszédét dr. Schwartz Miklós ügyvéd, a Soproni Dalfüzér – Liederkranz – dalegylet elnöke 1866. május 1-jén, amikor a Nándor-magaslat létesítésének 10. évfordulóján a helyszínen köszöntötte az adományozót, Braun Nándort (1802-77). Az eredetileg gyertyamártó és szappanfőző mester saját költségén hozta létre a soproniakat szolgáló pihenő- és kilátóhelyet, később az ide vezető sétautat és a szép kilátással rendelkező pihenőpadokat is. Az elnök köszöntő szavai valóra váltak, hiszen Sopron lakói még 150 esztendő múltán is szívesen látogatnak ki a Nándor-magaslatra, ahol 1878 óta emlékoszlop is őrzi az adományozó emlékét.
egy éve
Érdekességek a 800 éves Sopronszentmártonból
Ha ma Sopronszentmárton nevét halljuk, valószínűleg el kell gondolkodnunk, merre is lehet ez a település? A napjainkban 1200 lelkes község 2022-ben ünnepelte fennállásának 800. évfordulóját. 1222-ben Villa sancti Martini néven említették először, minden bizonnyal ekkor már állt a Szent Márton püspök tiszteletére szentelt temploma, a falu védőszentje lett a névadója. A trianoni békeszerződésig Sopron vármegye Felsőpulyai járásához tartozott, majd 1921-ben Ausztria Burgenland tartományához került. Német elnevezése Markt Sankt Martin.
egy éve
Sopronkövesd egyedülálló látványossága: a pünkösdi rózsakert és más érdekességek
Sopronkövesden, a volt tanítói ház mögött elnyúló kertben különleges és időszaki látnivalóban gyönyörködhetnek a pünkösd környékén a településre látogatók. Az egykori tanítói kertben ugyanis közel 160 példányból álló pünkösdirózsa-ültetvény található. A fajtaszám Közép-Európában egyedülálló. A virágok között fásszárú, félfásszárú és lágyszárú fajták egyaránt megtalálhatóak, és a fajtagazdagságnak köszönhetően április végétől június közepéig mindig akad olyan növény, amely éppen virágzik. A rózsakert 2015-ben a Pünkövesd elnevezésű rendezvény keretében nyitotta meg kapuit a látogatók előtt. 2024-ben is megrendezték a pünkösdi hétvégén Sopronkövesden a Pünkövesd fesztivált, melynek programjai között megismerkedhettek az érdeklődők a kert szépségeivel.
2 éve
Tájháztól a Kócsagvárig: érdekességek Sarród múltjából és jelenéből
Sarród, az ezer lelkes település ma leginkább nagyszerű Fertő-környéki kirándulások, nemzeti parki látogatások kiindulópontjaként ismert. Nem könnyű elképzelni, de a Fertő tó még a 19. században is elérte a sarródi kertek alját - jelenleg több kilométerre esik a falutól. Jellegzetes modern épülete, a Fertő-Hanság Nemzeti Park Igazgatóságának központja, a Kócsagvár ma ott emelkedik büszkén a magasba, ahol egykor a település révje volt. A Fertő jelenléte sok évszázadon át meghatározta a sarródiak mindennapjait, biztosította számukra többféle módon is a megélhetést. Erről árul el számos izgalmas és meglepő részletet a falu Tájházának átfogó kiállítási anyaga is.
2 éve
Örökségek és hagyományőrzés a Rábaköz szívében, Szanyban
A 2000 lelkes Szany Csornától 20 kilométerre délre, a Rába folyó közelében helyezkedik el. Természeti környezete, épített öröksége és az itt őrzött néprajzi hagyományoknak, az itt található egyedülálló magán téglamúzeumnak köszönhetően a tájegység egyik meghatározó nagyközsége. A Szany határát ölelő „egererdő” (az égerfa rábaközi elnevezése) és a Móricz-erdő a Rábaköz őshonos növényzetének fennmaradt erdőfoltjai. A településképet meghatározó háromhajós, háromtornyú műemlék római katolikus plébániatemplom a Püspöki kastéllyal a környéken egyedülálló ritkaságnak számít. Szany hírességei közé tartozik az 1931-ben alakult Szanyi Bokréta együttes. Nemcsak a település és a tájegység hírnevének öregbítésében, de a népi hagyományok, a jellegzetes viselet megőrzésében is komoly szerepük van.
2 éve
A domonkosok Szent Júdás Tádé temploma Sopronban
A Széchenyi téren áll Sopron belvárosának egyetlen kéttornyú temploma, a domonkos templom. A forgalmas helyen álló épületet szokták emiatt a soproniak kedveskedve „kétágúként” is emlegetni. Ugyanakkor azt talán kevesebben tudják a templomról, hogy hivatalos elnevezése Szent Júdás Tádé-templom. Alapkőletétele a 18. század elejéhez kapcsolódik, de a domonkosok már ennél korábban letelepedtek városunkban; a magyar domonkos rendtartomány pedig 2021-ben ünnepelte fennállásának 800. évfordulóját.
2 éve
A lóki kegytemplom, ahol Liszt Ferencet is keresztelték
A nevezetes őrvidéki Mária-kegyhely első okleveles említése 1222-ből származik. A Lánzsér várához tartozó magyar település már a középkorban fontos búcsújáró helynek számított Boldogasszonyfalva néven. Soprontól délnyugatra, a Soproni-hegység déli lankáin fekszik a 650 lelkes Lók – német neve Unterfrauenhaid, horvátul Sveticának hívják. Érdekességei közé tartozik, hogy kegytemplomában keresztelték mindössze egynaposan Liszt Ferencet, a miséken immár 170 esztendeje soproni orgona szól, és Madonna kegyképéről is kering egy különös legenda.
2 éve
Vízfakasztó szent és román kori templom Storno-festménnyel
Bük nevét hallva, ami azonnal eszünkbe jut, az a bükfürdői gyógyvíz, holott Bük települést már 1265-ben megemlítették oklevélben, gyógyvizet pedig csak majd 700 évvel később találtak. Első temploma már a 12. században állhatott, ennek védőszentje lett Szent Kelemen vértanú, aki az egyház legkorábbi szentjei közé tartozik. Ő volt az, aki forrást fakasztott a szomjazóknak – így talán az sem véletlen, hogy amikor jóval később, a 20. században kőolajat kerestek, és gyógyvizet találtak, a forrás is az ő nevét kapta meg. A mai templom Szent Kelement ábrázoló oltárképét a soproni id. Storno Ferenc festette.
2 éve
A Rábaköz „evangélikus katedrálisa”
Vadosfa egy ma alig több mint száz lakossal rendelkező, Kapuvártól 15 kilométerre délre fekvő rábaközi település különleges helyet tölt be a nyugat-magyarországi evangélikus egyház történetében. 1912-ben avatott neogótikus templomát a Rábaköz evangélikus katedrálisaként is emlegetik, tornya messze vidéken a legmagasabb. Érdekessége, hogy a településen áthaladó négy út találkozásában kialakult, nyújtott háromszög alakú téren az evangélikus templom tőszomszédságában egy szintén impozáns méretekkel büszkélkedő római katolikus templom is emelkedik. Vajon hogyan épülhetett egy ilyen kicsiny, zárt településen két ekkora imaház? Annak külön története van.
3 éve
Loretto: magyar vonatkozásokban gazdag kegyhely a Lajta oldalán
Az 1921-ig Sopron vármegyéhez tartozó Loretto (Lorettom) temploma híres búcsújáróhely. A ma 480 lakosú település Kismartontól (Eisenstadt) 15 kilométerre északra, a Lajta-hegység előterében helyezkedik el. A kegytemplom és a régi szervita kolostor építésében komoly szerepet vállalt a Nádasdy és az Esterházy család több tagja, orgonáját pedig soproni mester készítette. A templom külső és belső díszítésében egyaránt fontos szerepet kapnak magyar szentek ábrázolásai.
3 éve
Sopronbánfalva különleges ódon kincse, a Mária Magdolna-templom
A sopronbánfalvi Mária Magdolna-templom városunk és környékünk egyik legrégebbi és legértékesebb, 12. századból származó katolikus szakrális emléke. Országosan is a magyar kora gótikus építészet legszebb, legbájosabb emlékei között tartják nyilván. Ugyan először csak 1397-ben említik, de biztosan 1291 előtt épült, nagy valószínűséggel még a 12. században. Erről tanúskodik a szentélyt a hajóhoz kapcsoló diadalív belső oldalán feltárt 12. század végi falfestmény is, mely bizonyosan az egyik legősibb hazánkban fennmaradt alkotás a maga nemében. A tudományos tények mellett pedig nem elhanyagolandó az a bensőséges élmény, melyet az ódon kerítéssel óvott kis zöld kertben emelkedő kecses, tornyos épület nyúlt az arra elhaladónak.
3 éve
A templom, amely a „legnagyobb magyar” egyik utolsó szívügye volt
Nagycenket szokás a Széchényiek falujaként emlegetni, hiszen a család több mint két és fél évszázados jelenléte meghatározó volt Nagycenk fejlődése és településképe szempontjából. Egykori kastélyuk és a számos családtag végső nyughelyét jelentő mauzóleum mellett mindenképp érdemes a látogatók figyelmére a település központjában, a templomdombon büszkén magasba törő Szent István Király plébániatemplom is. Tervezésére élete utolsó hónapjaiban, 1860 elején gróf Széchenyi István kérte fel a kor népszerű építészét, Ybl Miklóst. Sajnos Széchenyi sem az alapkőletételt, sem a felszentelést nem élhette már meg, ám ez a műve is méltón őrzi a „legnagyobb magyar” emlékét szeretett falujában.
3 éve
A soproni templom, mely a II. világháború alatt született
A belvárostól nem messze, a Kurucdomb alján ízléses modern templom áll virágoktól színes, kellemes zöld park peremén. A lakosság összefogásával felépült, és első királyunk, Szent István tiszteletére avatott imaház 33 méter magas tornya 1940 óta része a domb panorámájának. A vasbeton szerkezetű épület letisztult formái szinte Itáliába repítik a szemlélőt. A kivitelezési munkálatokat Rosenstingl Antal soproni építészmérnök irányította, és belső kialakítása is számos helyi művész keze munkáját dicséri: Sterbenz Károly festőművész készítette a magyar történelem középkori szentjeit ábrázoló freskókat, a főoltár mészkő domborműveit pedig Szakál Ernő és Stöckert Károly szobrászművészek faragták ki.
3 éve
A Fertői Boldogasszony kegyhelye
Boldogasszony - más néven Fertőboldogasszony, németül Frauenkirchen - a Fertő tó keleti oldalán, a történelmi Moson vármegyében, hazánk egykori területén található, a nezsideri járásban. Nevét a Nagyboldogasszonynak szentelt plébániatemplomáról kapta, mely évszázadok óta jelentős búcsújáróhely. A bazilika és a mellette található ferences kolostor számos viszontagság után Esterházy Pál hercegnek köszönhetően nyerte el mai nagyszabású méreteit, pompás berendezését. Ő adományozta a kegytemplom messze földön híres Mária-szobrát, mely eredetileg a fraknói vár kápolnájában állt. De oldalkápolnáinak alapítói között soproni polgárt is találunk Löwenburg Jakab személyében, aki fiatalon elhunyt felesége, Thököly Katalin emlékének szentelte adományát. Sopron a Szentháromság-oszlopot köszönheti a házaspárnak.
3 éve
A kisváros, amely soproni birodalmi gyűlésen kapta szabad királyi rangját
Ruszt (németül Rust) középkori eredetű település a mai osztrák Burgenland tartományban, a Fertő-tó nyugati partján, a magyar határ közelében. Csupán 2000 lakosával ma Ausztria legkisebb törvényes városa, mivel 1681-ben a soproni országgyűlésen I. Lipót szabad királyi város jogaival ruházta fel. Így lett akkor a történelmi Magyarország legkisebb szabad királyi városa és napjainkban is a magyar múlt számtalan emlékét őrzi. A legrégibb és egyik leglátványosabb ezek közül a Halásztemplom. További szembeötlő ruszti jellegzetesség, hogy a hagyomány szerint minden kéményén gólya fészkel.
3 éve
A Nádasdyak misztikus öröksége: kegyúri templom kísérteties családi kriptával
Kőszeg közelében, Léka (ma: Lockenhaus) főterén emelkedik a magasztosan egyszerű külsővel és gazdagon díszített belső térrel épített Szent Miklós búcsújáró- és plébániatemplom. Építtetője az egykor fényes gazdagsága miatt „Magyarország krőzusának” nevezett Nádasdy Ferenc gróf volt. A templom számos magyar vonatkozású emléket vonultat fel, így egyebek közt látható benne egy Buda visszafoglalásának ábrázolását is magában foglaló Mária-oltár. Különlegessége, hogy alatta található a történelmi Magyarország egyik legnagyobb, mindenki számára szabadon látogatható és rendkívül misztikus hangulatú családi kriptája. Itt nyugszik a Nádasdy család jónéhány kiemelkedő tagja, a templom mellett alapított kolostorban szolgáló szerzetesek földi maradványaival körülvéve.
3 éve
Zsolnay majolika és Róth Miksa üvegablakai a Kőszegi-hegység nyugati oldalán: Máriafalva gyönyörű temploma
A szomszédos osztrák tartomány, Burgenland legszebb gótikus templomával egy a Kőszegi-hegység nyugati lankáin fekvő kicsiny település, Máriafalva (Mariasdorf) büszkélkedhet. A község mai nevét is a Mária Mennybevitele (Nagyboldogasszony) tiszteletére szentelt római katolikus templomáról kapta, mely a falu szélén emelkedő dombon nyúlik kecsesen a magasba. A késő gótikus templom mai csodás formáját a magyar Országház épületének alkotója, Steindl Imre művészeti vezetése alatt kapta a 19. század végén. Az ablakokat Róth Miksa készítette; főoltára, szószékének oldalsó borítása és a keresztelő medencéje majolikából készült a pécsi Zsolnay-gyárban.
3 éve
Mosolygó Madonna és csuhépapucs: egy hansági kistelepülés kincsei
A Hanság déli peremén fekvő 900 fős Osli község a legrégebbi magyarországi zarándokhelyek egyike. Első kis templomát még Kanizsai János esztergomi érsekprímás, Kapuvár ura építtette 1390-ben Szűz Mária tiszteletére. A kápolnában őriztek egy Mária-képet, amely előtt a hagyomány szerint már abban az időben is sok csodás gyógyulás történt. A 17. század vége óta pedig Esterházy Pál nádornak köszönhetően egész különleges kinccsel büszkélkedhet az azóta kibővített templom: a Mosolygó Szűzanya kegyszoborral, akit „Rábaköz védasszonyának” is szoktak nevezni. Osli más érdekességekkel is kitűnik: napjainkban reneszánszát éli a csuhéfonás, a falu különleges terméke pedig a csuhépapucs.
3 éve
A magtárból lett templom
Mekszikópusztán, kissé magányosan áll a templom, amely mellett elhaladva talán nem is gondolnánk, hogy az épület egykor magtárként funkcionált. Az átalakítás 1948-ban kezdődött, és végül a templomot 1950-ben szentelték fel. A Világ Királynéja katolikus templom mostani alakját a 2009-es felújításnak köszönheti.
3 éve
Az ország első szénbányája és egyetlen „kocsmatemploma”
A Soprontól nyugatra, festői, erdős környezetben megbúvó Brennbergbánya napjainkban elsősorban mint kiránduló célpont kedvelt és ismert. Több látványos túraútvonal is érinti, a település emlékei pedig a kétszáz éves bányász múltat idézik. Brennberg szinte ikonikussá vált épülete a Szent Borbála római katolikus templom. Ez Magyarország egyetlen olyan temploma, amelynek felső helyiségében miséznek, alsó helyiségében pedig a Bányász Pince működik, azaz egyazon épületen belül található egy imaház és egy borozó.
3 éve
Érdekességek Fertőszentmiklósról
A 3900 fős Fertőszentmiklósra általában nem úgy gondolunk, mint turisztikai célpontra. Legtöbbször inkább áthaladunk rajta vagy most már - az M85 főútnak köszönhetően - mellette, amikor valamely közelében elhelyezkedő nevezetes helyre, például Eszterházára vagy Nagycenkre igyekszünk. Pedig mint írásunkból kiderül, érdemes rászánni az időt, hogy itt is megálljunk kicsit körülnézni, hiszen a városka is rendelkezik jó néhány érdekes történettel, műemléki látnivalóval.
3 éve
Istenház tele legendákkal: a fertőszéplaki Mindenszentek-templom
Fertőd felől érkezve az 1300 lakosú Fertőszéplakra, megkapó látvány fogadja az utazót. Távolabbról nézve még éppen az út tengelyében emelkedik az a helyiek által Hármashalomnak nevezett domb, melynek tetején két szép fazsindelyes toronnyal egy barokk templom nyújtózkodik az útnak háttal a magasba. Közelebb érve az út szinte körbeöleli a dombot, és feltűnik a templom főhomlokzatával szemben a Széchényiek egykori kastélya, illetve a halom túloldalán a látványos 18. századi Szent Szív emlékmű és a Kálvária. Utóbbiakhoz a hagyomány szerint még maga Széchényi Zsigmondné is hordta 1736-ban kötényében a földet. De számos érdekes legenda kötődik a fenséges Mindenszentek-templomhoz is, melynek alapítása szintén a Széchényiek nevéhez kapcsolódik.
3 éve
Nagylózs különleges műemlékei: a Szent István-temetőkápolna és a Szent Lőrinc-templom
Soprontól 20 kilométerre, Nagylózson található egy kuriózumnak számító, aprócska kápolna a falu felett magasodó temetődombon. Születésének pontos ideje kérdéses, István király 1083-as szentté avatása és a 13. század közepe között épülhetett. Akkoriban még Lous község plébániatemploma volt, ám később Lózs mezővárossá válásának és síkság felé való terjeszkedésének következményeképp elvesztette eredeti funkcióját. Az új településközpontban új templom is épült, ez lett a ma szintén műemlékileg védett Szent Lőrinc templom elődje.
4 éve
Templomunk, melyet a szájhagyomány egy kecskéről nevezett el
Sopron legismertebb jelképei közé tartozik a Tűztorony és a Lőverek mellett a Kecske templom. A helyiek egyszerűen így emlegetik kiemelkedő Fő téri műemlékünket, amely országos szinten jelentős történelmi események: koronázások és országgyűlések helyszínéül is szolgált csaknem hét és fél évszázados fennállása során. Hivatalos neve Nagyboldogasszony-templom, de ugyanerre az épületre gondol az is, aki soproni ferences vagy bencés templomot emleget. Cikkünkből kiderül, története mely fordulatainak köszönhető a számos ma is élő elnevezés, és hol láthatunk, ha nem is igazi, de kőből faragott kecskéket az épületen.
4 éve
Amit talán még nem hallott a soproni evangélikus templomról
Sopron belvárosában számos történelmi épület őriz különleges értékeket, országos vagy városi „legeket” és érdekes történeteket a több évszázados falai között lejátszódott eseményekről, ott megfordult emberekről. Mindkét vonatkozásban kiemelkedik a soproni evangélikus templom épülete. Tudta, hogy a templomhajó égerfa cölöpökön áll, vagy hogy egy dán hercegnő is járt ide istentiszteletre?
4 éve
Tavaszi feltöltődés Hidegség zöld szívében, a Papkertben
A tavasz beköszöntével, ahogy a nappalok hosszabbodnak és egyre többet süt a nap, rohamosan éled újra a természet. Egyre több színes virág bontja ki szirmait, duzzadnak a rügyek a faágakon, és a fű is élénkebb zöldbe öltözik. Jólesik ilyenkor léleknek-testnek egy kis felüdülés a szabadban. Ehhez kínál ideális helyszínt városunk közelében, Hidegségen a nemrégiben teljes egészében megújított Papkert. Nem véletlenül kapta a „Lelki fürdő az élő vizek kertjében” mottót.
4 éve
Környékünk kevéssé felfedezett Árpád-kori kincse: a harkai Szent Péter- és Szent Pál-templom
Az Alpokalján, festői és dimbes-dombos környezetben, Soprontól 5 kilométerre délre, közvetlenül az osztrák határ mellett helyezkedik el Harka. A szőlőterületek és a természet zöldje szinte körbe ölelik az immár 3000 főt meghaladó népességgel rendelkező települést. A természetjárók, a kerékpározást kedvelők előszeretettel választják úti célként Harkát, vagy a környékét, ám tartogat a község érdekességet a kulturális turizmus híveinek is: két temploma közül a Szent Péter és Szent Pál római katolikus templom védett, Árpád-kori részletekben is gazdag műemlék.
4 éve
A vidék titokzatos őrzője Balf felett: a Szent Farkas erődtemplom
Festői környezetben fekvő település a közel ezer lakosú Balf: a Fertő-tó déli partján, a szőlővel borított Balfi-dombság lejtőin helyezkedik el. A Soprontól 7 kilométerre található, közigazgatásilag a városhoz tartozó helység felé közeledve már messziről az érkező szemébe ötlik egy titokzatos, tornyos kőépület a szőlősdombok között: ez pedig a hajdanán Balf nevét is adó Szent Farkas tiszteletére szentelt erődtemplom alakja. Vajon miről mesélnek az épület sok évszázados falai?
4 éve