Amit talán még nem hallott a soproni evangélikus templomról

Sopron belvárosában számos történelmi épület őriz különleges értékeket, országos vagy városi „legeket” és érdekes történeteket a több évszázados falai között lejátszódott eseményekről, ott megfordult emberekről. Mindkét vonatkozásban kiemelkedik a soproni evangélikus templom épülete. Tudta, hogy a templomhajó égerfa cölöpökön áll, vagy hogy egy dán hercegnő is járt ide istentiszteletre?

Érdemes néhány szót szólni az evangélikus vallásgyakorlás soproni kezdeteiről is, ezek ugyanis messze megelőzik a mai templom építését. A hagyomány szerint Luther Márton szellemében először 1522-ben Kristóf szerzetes prédikált Sopronban, a Fő téri, akkor ferences, ma bencés templomban. A város plébániatemplomába, a Szent Mihály-templomba Gerengel Simon személyében 1565-ben hívtak állandó evangélikus prédikátort, az ő nevéhez fűződik a soproni evangélikus gyülekezet megszervezése. De nemcsak itt volt evangélikus igehirdetés, hanem a Szent György utcai templomot, az azóta lebontott Szent Erzsébet-templomot, a Szentlélek-templomot és a Szent Jakab-kápolnát is az evangélikusok használták akkoriban. Előbbiekben németül, utóbbiakban magyarul hangzott az ige. 1674-ben a templomokat át kellett adni az ellenreformáció nyomására a katolikusoknak. Ezután Lackner Kristóf polgármester Fő téri házában, majd az Eggenberg-palota (Szent György utca 12.) udvarában tartottak istentiszteleteket. Itt ma is láthatóak az emeleti loggia mellvédjébe épített díszes kő szószék és az eső elleni védekezésben segítséget nyújtó kovácsoltvas karikák. Ekkoriban az „ázott lutheránusok” gúnynevet kapták a hívek, mivel szabad ég alatt tartották istentiszteleteiket. Később az eső ellen védő ponyvát feszítettek az udvar fölé. Ennek az időszaknak az emlékére minden év augusztus 20-án tartanak istentiszteletet az Eggenberg-ház udvarán.

Sopron Média

1676-ban megközelítőleg a mai templomhajó helyén épült a gyülekezet első saját istentiszteleti helye, egy fa imaház. Ez még ugyanezen év novemberében a nagy tűzvész martaléka lett. 1677-ben újabb fatemplomot építettek, melyet 1722-ig folyamatosan használtak is. A leírások szerint szerény külseje volt, belül azonban szép oltárral és orgonával is rendelkezett. Keresztelő kútja és az értékes csillárok még a mai templomnak is díszei.

Az első, félig-meddig szilárd anyagokból épített kőtemplomot 1722-23-ban emelték. Keleten az előtte lévő lakóházzal épült egybe, sötét, rosszul megvilágított terében kétezer hívő fért el. Bővítésére több terv készült, viszont időközben a fából épített karzatának és mennyezetének állapota is erősen megromlott. Ezért a gyülekezet 1781-ben kérelmet nyújtott be új templom építésére. Választ csak egy évvel később kaptak, így 1782 márciusában kezdték el bontani a régi templomot.

A nagyszabású építkezés során egy sor nehéz műszaki feladatot kellett megoldani. A laza talajszerkezet miatt az alapozáshoz 182 erős égerfa cölöpöt használtak fel. A hatalmas súlyokat hordozó kőoszlopok anyaga nem bizonyult megfelelőnek, ezért építkezés közben ki kellett őket cserélni. Mindezek ellenére a munkálatok gyorsan haladtak, hiszen 1782 szeptemberében felkerült a két sarokkereszt a tetőszékre. A türelmi rendelet és a király által kiadott engedély szigorúan előírta, hogy a templomnak továbbra is házudvarban kellett állnia, ajtaja nem nyílhatott utcára és tornya sem épülhetett. 1784. január 1-jén szentelték fel a 3. legnagyobb evangélikus templom hazánkban. Maga a templomépület azóta nem sokat változott. Külső és belső formája a korszak protestáns templomépítészetének jellegzetes vonásait viseli: 8 hatalmas, a szentmargitbányai kőfejtőből származó toszkán oszlop bontja három hajóra a 3000 fő befogadóképességű csarnoktemplomot. Az oldalsó hajók fölé két szintben építettek karzatokat.

Sopron Média

Korai ökomenikus jelenség, hogy a gyülekezet a Bécs melletti Kahlenbergből, a feloszlatott Kamalduli Remeteség templomának 1730-ból származó barokk oltárát vásárolta meg. A hatalmas fa oltár kompozícióját Mihály arkangyal szobra koronázza. Az oszlopok között álló, két nagyméretű szobor Péter és Pál apostolt ábrázolja. Az oltárképet, „Krisztus az OIajfák hegyén” Fischer Vince bécsi mester festette 1805-ben.

nagyvofely.hu

A klasszicizáló későbarokk szószéket a templom építésével egyidőben Lang János soproni asztalos készítette. A padok egyidősek a templommal, a legtöbb helyen réz névtáblák mutatják a kis szekrénykék tulajdonosait – sokukat 1946-ban kitelepítették. Különleges és művészi értékű a kazettákat lezáró 1300-féle ajtócska. A szószékkel szemközt látható néhány padsor, melyeket ma már kissé kopottas bordó bársony borít. Ezek a 20. század első éveiben Lujza dán királyi hercegnő és családja, rokonsága ülőhelyeként szolgáltak. A későbbi VIII. Frigyes dán király lánya Schaumburg-Lippe herceg feleségeként került Sopronba, férje katonatisztként szolgált városunkban a Nádasdy-huszároknál. A hercegnő sajnálatosan korán bekövetkezett, 1906-os halálig 10 éven át a Lenck-villát bérelte és lakta családjával.

sopron.lutheran.hu

Védett muzeális értékek a padok közül kiemelkedő öntöttvas kályhák. A templom az ország egyik első gázzal fűtött épülete volt. A román stílusú keresztelőkút már a második fatemplomban is ott állt, készítője Krausz Jakab soproni kőfaragó. A vörösrézlemezből készült fedél későbbi keltezésű. Az 1676-77-es években Bécsben készült aranyozott bronz csillárok soproni kötődésű családok ajándékai.

A templom első orgonája az előző templomból került át ide. 1884-ben ez az orgona Csurgóra került, a soproniak pedig a híres német Walcker cégnél rendeltek új hangszert. A fiatal Bartók Béla is játszott rajta. 1944-48-ban a pécsi Angster cég újította fel és bővítette. A közelmúltban újbóli átépítésre került sor. Három manuálja és pedálja 52 regiszteren osztozik, 3860 síppal rendelkezik, így a Magyar Evangélikus Egyház legnagyobb orgonája. Kiváló akusztikájának és nagy befogadóképességének köszönhetően a templom koncertek kedvelt helyszíne.

Toronyépítésre már az 1800-as évek előtt is gondoltak, ennek pénzügyi lehetőségeit azonban csupán 1860 után sikerült megteremteni. A bécsi Ludwig Försternek, a historizmus neves osztrák építészének korai olasz reneszánsz ihletésű tervét valósították meg. A torony alapkövét 1862-ben tették le, a kereszt 1863. október végén került fel az 52 méter magasan elhelyezkedő csúcsra. A soproniak szívesen becézik a robusztus építményt „szelíd óriásnak”.

gyfz.hu

A torony négy harangja Seltenhofer Frigyes neves harangöntő üzemében készült. Öntésükhöz hozzásegített I. Ferenc József kegyajándéka, az a kb. 25 mázsa ágyúfém, ami a kiadások harmadát fedezte. Az eredeti harangok közül az I. világháború során hármat be kellett szolgáltatni az orgonasípokkal együtt, így válhatott az egyetlen megmaradt, 1864-ből származó harang az 1921-es népszavazás örömteli eredményét bejelentő „Hűségharanggá”.

Az 1926-ban újraöntött közel 3,5 tonnás Hősök harangja Magyarország 2. legnagyobb tömegű evangélikus harangja és a legnagyobb harang Sopronban. Említésre méltó, ritka megoldás, hogy a harangokat a toronyba nem a harangtér ablakain keresztül, hanem a torony földszintjéről, annak tengelyében, az e célra kialakított nyíláson húzták fel működési helyükre.

Források:

sopron.lutheran.hu

A soproni evangélikus templom. Ismertető - összeállította: Tschürtz Nándor 2006. Sopron, Hillebrand Nyomda Kft.

visitsopron.com

Borítókép: Sopron Média

Legnépszerűbb cikkek