A falu neve valószínűleg délszláv eredetű: a „magilica” szó sírdombot jelent. De elképzelhető magyar névadás is a Magló személynévből, esetleg a magyal növény nevéből. Első ízben 1220-ban említik „villa Magluca” alakban a szomszédos Barbacsot adományozó oklevélben. A következő említés két évvel későbbi, mikor is a barbacsiak összekülönböztek a hiteleshelyi joggal rendelkező csornai prépostsággal, melyhez Maglóca is tartozott. A szomszédos települések és Maglóca között a következő évszázadokban nem egyszer fajultak tettlegességé az ellentétek: ezek mögött leginkább a termőföldszerzés volt a mozgatórugó, hiszen a Hanság termelésre alkalmatlan ingoványai foglalták el a legnagyobb részt e települések körül. 1499-ben például ez odáig fajult, hogy felgyújtották Maglócát, az állatokat elhajtották, a prépostság malmát lerombolták.

A 16. században aztán a külső ellenség is megjelent. 1529-ben a Bécs ellen vonuló török sereg kipusztította a Rábaközt, így Maglócát is. 1543-ban ismét török martalócok dúlták végig a vidéket. Győr török ostromakor, 1594-ben a portyázó csapatok ismét lángba borították a Rábaközt is. Maglóca elnéptelenedett és csak negyedszázad múlva került fel ismét a lakott helyek listájára. A 17. század végén még csak 33 lakosa volt, templommal nem rendelkezett, csak egy harangláb volt a faluban.

1704-ben a garázdálkodó labanc rácok felgyújtják, ezután a csornai prépost telepítési körlevelet intézett a Rábaköz népesebb falvaihoz. Ebben kedvezmények biztosításával próbált Maglócára hívni jobbágycsaládokat, hogy legyen, aki műveli a prépostság területeit. Felhívása eredménnyel járt, a gazdátlan telkek hamarosan benépesültek és már 120 lakosa volt Maglócának. E több évtizedes 18. századi telepítési hullámban érkezett családok leszármazottai alkotják ma is Maglóca őslakos rétegét.

1764-ben kezdődött a templom építése a prépostság kezdeményezésére, mely a század végére el is készült. A pap Barbacsról járt át. A faluban csak kántor volt, aki tanító is egyben és nem csak iskola, de tanítóház is épült 1790-es években. Említést érdemel az innen leszármazott és később meggazdagodott Pusztay Márton végrendelete, aki 10.000 osztrák forintot hagyott a község tanítójára fizetéskiegészítésként, amiből évente 6%-ot kapott meg az I. világháborút követő pénzromlásig, amikor az alapítvány megsemmisült.

Maglóca ékessége, szép épített öröksége a Szent Bertalan apostol római katolikus templom, mely 1764-1790 között épült. Vármegyénkben ez a mindössze három hasonló titulusú templom egyike, búcsúját augusztus 24-én tartják. Bertalan előbb Itáliában, majd Örményországban hirdette az evangéliumot. Az utóbbi helyen szenvedett vértanúhalált, mégpedig úgy, hogy elevenen megnyúzták, majd lefejezték Kr. u. 60 körül. A régi céhvilágban a bőrrel dolgozók: szűcsök és csizmadiák választották védőszentjüknek.

Festett főoltárképe Jézust kereszttel, Szent Bertalant tőrrel ábrázolja. Tőle jobbra Szent Norbertet, balra Szent Bertalant ábrázoló freskó látható. Szent Norbert a Premontrei rend alapítója, Maglóca pedig hosszú ideig a prépostsághoz tartozott, ez magyarázza a témaválasztást. A falképeket Ciráki Lajos festőművész készítette az egyházi épület fennállásának 200. évfordulója alkalmából. A szószéket Ekker János csornai asztalos faragta 1841-ben. A márvány főoltár is ekkor készült. Említésre méltóak a templom az épülettel egyidős, kézzel faragott széksorai. Kövér Fidél (1903-1993.), tudós premontrei szerzetes, egykori maglócai plébános valószínűsítette, hogy a győri jezsuita, ma bencés templomból kerültek a faluba.

Kövér Fidél, a maglócaiak szeretett lelkiatyja, munkássága révén komoly örökséget hagyott az utókorra. A Sopron vármegyei Zsira községben született, a Szent Benedek rend soproni főgimnáziumában érettségizett. A Premontrei Rend Csornai Prépostságában tett ünnepélyes fogadalmat 1926 augusztusában, ugyanekkor Győrben pappá szentelték. Eztuán a szegedi egyetemen történelem és földrajz tanári képesítést szerzett, 2 évvel később pedig megírta máig időszerű és nagy hatású munkáját a „Hanság földrajza” címmel (Szeged. 1930.), amely egyben doktori értekezése is volt.

1939-ben a csornai Hittudományi Főiskola tanárává nevezték ki, könyvtárosi megbízást is kapott a prépostság központi könyvtárába. 1943-től házgondnok Csornán és ez a feladata nagy terhet rótt rá, hiszen javában zajlott a II. világháború. 1949. januárjában nevezték ki lelkésznek Maglócán. Megérte szeretett rendje 1950-es feloszlatását és még megérhette újraindulását is, de már nem költözött vissza a rendi közösségbe. 1993. április 29-én bekövetkezett haláláig Maglócán maradt. Az általa annyira szeretett templomban helyezták örök nyugalomra.

A templomot 2024 júliusában szentelte újra Veres András megyéspüspök, 7 esztendeig tartó felújítási munkákat követően. Ez alkalomból a templom jelentős értékkel gazdagodott: Maglócára érkezett Boldog Apor Vilmos vértanú püspök ruhaereklyéje – a halálos lövések nyomán vérrel átitatott ingéből leválasztott szövetdarab –, mely a főoltár oltárkövében kapott helyet.

Maglóca büszkélkedhet más műemlékileg jegyzett látnivalóval is: központjában, útkereszteződésben áll egy 1804-ben állított, festett szobor. A Szentháromság csoportját, a „Kegyelem székének” (Gnadenstuhl) ábrázolásmódban faragta meg alkotója - e vidéken meglehetősen ritka ez az ábrázolásmód. Az Atya kezében tartja a keresztre feszített Fiút. A feszület felirata INRI, azaz Iesus Nazarenus Rex Iudeorum, - Názáreti Jézus a zsidók királya. A Szentlelket szimbolizáló galamb dicsfényben lebeg. Felirata szűkszavú, meglepő az írásmódja: „gyUROSOTS JOSEF / 1804”

A település modern kori szép, zöldellő növényekkel teli látnivalója a Millenniumi Emlékpark.

Források:

magloca.hu

hu.wikipedia.org

magyartelepulesek.hu

magyarkurir.hu

kozterkep.hu

Borítókép forrása:digitalisrabakoz.hu