Istenház tele legendákkal: a fertőszéplaki Mindenszentek-templom

Fertőd felől érkezve az 1300 lakosú Fertőszéplakra, megkapó látvány fogadja az utazót. Távolabbról nézve még éppen az út tengelyében emelkedik az a helyiek által Hármashalomnak nevezett domb, melynek tetején két szép fazsindelyes toronnyal egy barokk templom nyújtózkodik az útnak háttal a magasba. Közelebb érve az út szinte körbeöleli a dombot, és feltűnik a templom főhomlokzatával szemben a Széchényiek egykori kastélya, illetve a halom túloldalán a látványos 18. századi Szent Szív emlékmű és a Kálvária. Utóbbiakhoz a hagyomány szerint még maga Széchényi Zsigmondné is hordta 1736-ban kötényében a földet. De számos érdekes legenda kötődik a fenséges Mindenszentek-templomhoz is, melynek alapítása szintén a Széchényiek nevéhez kapcsolódik.

Széchenyi György érsek a kastélyt a hozzá tartozó földekkel és majorokkal együtt 1682-ben vette zálogba Esterházy Pál hercegtől, így lett Széplak a Széchényiek lakhelye másfél évszázadon át. A család a falut kultúrközponttá tette: megfordultak itt neves politikusok, zenészek, irodalmárok. Ebben az időben a Fertőmellék legnagyobb és leggazdagabb települése volt. 1736-ban kamalduli szerzeteseket telepítettek le a kálvária gondozására, ők egészen II. Józsefnek a rendet feloszlató intézkedéséig itt is maradtak. Az Esterházyak a birtokot 1771-ben váltották vissza, valószínűleg ezután alakították át a kastélyt –, ahol Széchényi Ferenc, a Nemzeti Múzeum és az Országos Széchenyi Könyvtár alapítója 1754-ben meglátta a napvilágot - magtárrá. A félköríves kapunyílás felett ma is olvasható Széchenyi (I.) György latin nyelvű felirata: „Si Deus me regit, nihil mihi deerit.” –, azaz „Ha Isten vezet, nem lesz hiányom semmiben”.

Kép forrása: visitsopron.com

Széchényi Zsigmond gróf unokái jelenlétében 1728 márciusában helyezte el a korábbi fából épült templom helyén a mai alapjait. Az építkezés a gróf betegsége miatt gyors ütemben haladt: 1731. mindenszentek napján már az új templomban celebrálták a szentmisét, így még ő is részt tudott venni az eseményen.

A kis dombon álló fazsindelyes templom két tornyát tagolt párkány osztja ketté. Főhomlokzatán az építtető Széchényi család címere, a két torony között Szent Mihály arkangyal szoba, a tornyokon dicsfénysugarakban az IHOS: a „Mindenszentek tiszteletére” kifejezés latin változatának rövidítése látható. A homlokzatot szentek szobrai díszítik. Szent Anna és Nepomuki Szent János szobra áll a templom előtt, mindkettő 1750 körül készült.

Kép forrása: funiq.hu

A templom történetéhez két legenda is fűződik.

Az egyik egy nevezetes botról szól, ami ma is megtekinthető a templomban. 1930 körül a faluba érkezett egy vándor, aki mankóval tudott csak menni. Megállt a Szűzképnél – így nevezik a helyiek a település központjában álló Mária-szobrot -, imádkozott a Szűzanyához, és csodák csodájára meggyógyult, nem volt már szüksége a botra. Örömében bekopogtatott a legközelebbi házhoz, ahol elújságolta csodálatos gyógyulását, és kérte a háziakat, hogy emlékére minden szombaton gyújtsanak gyertyát a Szűzanyának. Ezután a templomba ment és az oltár mögé tette hálából a botját. Ott látható ma is az oltár mögött, őrizve egy legendát.

Kép forrása: fertodikirandulas.hu

A másik történet a falu máig emlegetett öreg harangjával kapcsolatos, amelyet a legenda szerint egy bika kapart elő a Fertő iszapjából. Ez a következőképpen hangzik:

Réges rég a Fertő területe még lakott volt. Egy-két kisebb tócsát kivéve száraz volt a tófenék, ezért az itt lakó németek falvakkal népesítették be. Szent Jakabfalva volt a legtehetősebb köztük. Az itt élő emberek a két harangjukra voltak a legbüszkébbek. Ekkor jött a honfoglalás. A helyiek úgy féltek a hunoktól, hogy értékeiket a földbe ásták. Aztán megjöttek a magyarok, akik itt is maradtak.

Telt-múlt az idő, és a Fertő elkezdett háborogni, egymás után temette be a szép falvakat. Nem mertek többet építkezni, inkább csak legelők és kaszálók lettek itt. Egyszer különös dolog történt, egy markos rábaközi legény kaszája valami keménybe ütközött. Na mi volt az? Hát a jakabfalviak kisebbik harangja. El is vitték a bogyoszlói templom tornyába. Később egy széplaki legény legeltetett a Fertő árterében. Egyszer csak arra lett figyelmes, hogy bivalybikája valamit gurítgat a szarvával. Hát az meg a jakabfalviak nagyobbik, két mázsás harangja volt. Megörült neki, hívta is a falubelieket, és nagy ünnepléssel vonultak a haranggal a templomhoz.

A harang azóta sajnos elveszett. Még 1917-ben Sarródnak ajándékozták, az első világháború idején pedig beolvasztották - így csak a harang kalandos története maradt fenn.

Kép forrása: dka.oszk.hu

Az egyhajós, elválasztott szentélyű épület belsejét dongaboltozat fedi, a hajó mennyezetét freskók díszítik. A diadalíven keresztény szimbólumok szerepelnek. Az oltárképeken nagy magyar szentjeink láthatók: Szent Imre herceg a liliommal, Szent István király az országalmával, Szent László király, Szent Márton, amint elvágja a köpenyét és egy szegény, meztelen férfinak adja; Szent Erzsébet rózsával és Szent Margit.

A berendezés eredeti, 18. századi. A templombelső kialakítása Széchényi Zsigmond özvegyének, Barkóczy Máriának köszönhető. Ő építtette a díszesen faragott szószéket, melynek oldalán kifaragták arcképét is. Érdekesség, hogy többek között a szószék is már a templom felszentelése után készült el, ugyanis a nagybeteg Széchényi Zsigmond még szeretett volna részt venni a felszentelésen, ezért azt előbb tartották meg, mintsem a teljes berendezés elkészült volna.

A falakat barokk faszobrok díszítik. Az orgonát 1736-ban készítették Bécsújhelyen. A kerubfejekkel díszített keresztelő kút medencéje 1745-ből származik.

Ritka érdekesség Szent Peregrinus, a lábfájósok védőszentjének mellékoltára. Ő a fertőző, fekélyes betegségek védőszentje, ugyanis üszkösödő lába imáinak köszönhetően hirtelen meggyógyult. Széchényi Zsigmond állíttatta, miután egy hadjárat során ugyancsak lábsérülést szenvedett.

A szobor mellett egy szintén nem mindennapi ábrázolás található egy legendáról, miszerint egy pap egy férfit nem akart feloldozni, s mikor az kilépett a gyóntatószékből, a vele szemben lévő keresztre feszített Jézus-szobor kezét kinyújtva így szólt: én megbocsájtok neked.

A kövezeten egy tábla emlékezteti a látogatókat, hogy egykor a Széchényiek kriptái is itt voltak.

Kép forrása: nagyvofely.hu

A templom két tornya 1735-ben készült el, órát mindkettőre a bécsújhelyi Kőnig József szerelt fel. Bennük egykor hat harang volt, köztük a legendás bika által kiásott harang is. Ma bal tornyában négy harang található. A nagyharangot Gombos Lajos harangöntő készítette Őrbottyánban 1972-ben, a többi harangot Seltenhofer Frigyes fiai öntötték Sopronban az 1920-as években.

Kép forrása: visitsopron.com

A templom melletti kálvária szobrainak nagy része 1770-re készült el. A fallal körülvett kis dombra az angyalok őrizte ajtón és előírásoknak megfelelően 21 lépcsőn lehet feljutni.

Források:

funiq.hu

fertoszeplak.hu

hu.wikipedia.org

Borítókép: visitsopron.com

Legnépszerűbb cikkek