Nagylózs különleges műemlékei: a Szent István-temetőkápolna és a Szent Lőrinc-templom

Soprontól 20 kilométerre, Nagylózson található egy kuriózumnak számító, aprócska kápolna a falu felett magasodó temetődombon. Születésének pontos ideje kérdéses, István király 1083-as szentté avatása és a 13. század közepe között épülhetett. Akkoriban még Lous község plébániatemploma volt, ám később Lózs mezővárossá válásának és síkság felé való terjeszkedésének következményeképp elvesztette eredeti funkcióját. Az új településközpontban új templom is épült, ez lett a ma szintén műemlékileg védett Szent Lőrinc templom elődje.

A mai kis temetőkápolna alapításával kapcsolatban él egy Nagylózson ma is jól ismert legenda a lózsi néma szüretről:

László király egyik országjáró útjában elvetődött Sopron vármegye déli részére, a besenyő utódok szép földjére. Az urak mindenütt nagy tisztességgel, a föld fiai pedig kitörő lelkesedéssel fogadták. Annál jobban feltűnt a királynak és kíséretének, hogy a Lozs nevezetű községben nem jött senki eléjük, néma és kihalt volt a falu. A házak fölötti dombokon annál élénkebb volt a sürgés-forgás. Ott volt a nép apraja-nagyja. Szüreteltek. Hanem az a szüret egészen szomorú és hangtalan volt. Ez a némaság a hegyen szöget ütött a király fejébe. Nem restellte a fáradságot, oda lovagolt. És látja ám, hogy valamennyi szüretelőnek, még a gyermekeknek is fel van peckelve a szája, nehogy egyetlen szemét is megízlelhessék az édes szőlőnek. A földesúr rendelte így. A király roppant haragra lobbant és az irigy földesurat vincelléreivel és s csőszeivel együtt nyomban béklyóba verette. A földesúrra a következő büntetést szabta ki: építsen fel egy templomot, itt, ezen a helyen, Szent István király tiszteletére, ezzel vezekeljen kegyetlen tettéért!

Kép forrása: turautak.com

Mint a korabeli templomok általában, a Szent István temetőkápolna is egyetlen síkmennyezetes, nyeregtetős, téglalap alaprajzú hajóból és félköríves, valószínűleg boltozott szentélyből áll. Fazsindelyes tető borítja. A főhomlokzat délre esik, itt nyílott az eredeti egyszerű, félköríves bejárat, felette három félköríves, tölcséres résablakkal. A hajó északi oldalán két hasonló ablak található, ami a korabeli templomoknál nagyon ritka. A másik hazánkban egyedülálló jellegzetessége: teljes falazata a román kori építészetre jellemző szabálytalan kőlapokból álló, ún. halszálkás falazással készült.

Lózs 1431-es mezővárossá válásával a település a síkság felé terjeszkedett. A birtokos Viczay család új várkastélyt építtetett, mellé új templomot – ez a mai barokk Szent Lőrinc templom középkori elődje. A régi kápolna így a földesúri család temetkezési helye lett. Utolsó helyreállítását 1982-ben végezték, mellette meghagyták a gróf Viczay-Héderváry család által 1832-ben emelt neogótikus csúcsíves előcsarnokot. Bejárata felett a családi címer és egy kis torony látható.

Kép forrása: latvany-terkep.hu

Az új templomot a Viczayak az 1440-es években építették az 1250-ből származó régi harangtorony mellé és a Kisboldogasszony titulust kapta. 1659-63 között volt első jelentősebb felújítása, ekkor a régi toronyba két harangot és egy órát helyeztek el, utóbbi abban az időben ritkaságszámba ment. Ekkor kapta jelenlegi nevét is Szent Lőrinc vértanúról. Az új névadó szent, Lőrinc gondot viselt a szegényekre és a betegekre. Mosta maga is a szegények lábát és rendszeresen osztott közöttük alamizsnát. Legendája elmondja, hogy sok beteget gyógyított meg csodálatos módon és vakok szeme világát is visszaadta. Mikor letartóztatták, a bíró első kérdése az Egyház kincseire vonatkozott. Jelentették ugyanis a bírónak, hogy a pápa odakiáltotta Lőrincnek elhurcolásakor, hogy ossza szét az Egyház kincseit. Lőrinc kért a bírótól három napot, s ígérte, hogy elhozza a kincseket. Mikor a kiszabott idő eltelt, megjelent egy sereg koldussal, bénával és beteggel, és azt mondta a bírónak: ,,Íme, itt vannak az Egyház kincsei!” A bíró úgy vélte, gúnyolódik vele, ezért átadta Lőrincet a hóhérnak. Akkor hozták a rostélyt, rábilincselték, és a tűz fölé tették. Lőrinc a rómaiak által annyira becsült férfias erények megtestesítője lett. A hívő nép később az augusztus 10-e körül látható hullócsillagokat elnevezte Lőrinc könnyeinek.

Kép forrása: hu.wikipedia.org

1769-ben a Szent Lőrinc templom tűz martalékává vált. A Viczay család újjáépítette a falu lakóinak segítségével. A templom orgonát és 4 harangot kapott, a vörös márvány főoltárt a Viczayak vásárolták a soproni Szent Mihály templomból 1805-ben. Az eredeti oltárkép helyére az 1900-as évek elején került a most is látható festmény Szent Lőrinc vértanúról. A kép Steiner Rezső soproni festő alkotása. Az 1935-ös felújítási munkálatok során az első két padsor között egy kriptát találtak 7 koporsóval, az 1760-70 közötti időszakból.

A templom érdekességei közé tartozik a főoltár feletti freskó: 1975-ben készítette Závory Zoltán festő a nagylózsiak segítségével. Különlegessége, hogy a képen lévő gyerekek és felnőttek között helyi lakosokat is megörökített, például a falu akkori plébánosait. Az egyik festményen látható egy korabeli nagylózsi falurészlet: a plébániatemplom a Solymosy-kastéllyal; illetve amint a nagylózsiak “mennybe mennek”.

Kép forrása: mapio.net

A templomban több orgona is volt a történelem során. Az első mechanikus orgonát 1788-ban a falu lakói vásárolták. A második orgona 1903-ban került a templomba. Ez teljes egészében levegővel üzemelt, ezt a mechanikát a magyar orgonakészítők fejlesztettek ki. A ma is hallható orgona 1972-ben került a templomba.

A Mária szíve, Jézus szíve és Szent Antal festett faszobrokat 1864-ben Gángly József „lózsi” lakos vásárolta Lourdes-ba látogatva azzal a céllal, hogy a templomnak ajándékozza őket.

A temetőkertben álló látványosság a Solymosy család neogótikus családi kriptája is. 1872-ben elhunyt a település akkori birtokosa, báró Solymosy László 10 éves leánya, Irma. Ideiglenesen a temető keresztje előtt építettek számára egyszerű sírboltot. Mivel ő evangélikus, a temető pedig katolikus volt, a kriptát a báró nem a temetőbe, hanem a mellette fekvő földjére tervezte. Ezt a telket aztán igyekeztek a temetővel úgy összekötni, hogy egy egységet alkossanak. A kriptát az 1890-es években kezdték építeni és 1903-ban a régi temető újra rendezésével fejezték be. A temető mostani főútja úgy készült el, hogy közvetlenül a kripta bejáratához vezessen. Az új, nagy családi kriptába áthelyezték Irma koporsóját és a család többi tagja is ide temetkezett. A neogótikus stílusú épület ma a községi ravatalozó.

Kép forrása: visitsopron.com

Források:

visitsopron.com

nagylozs.hu

Borítókép: mapio.net

Legnépszerűbb cikkek