Egykor a kertekben szinte mindenhol megtalálható volt a pünkösdi rózsa vagy bazsarózsa, ma egyre több helyen újra nyílik. A növény eredeti elnevezése bazsarózsa, a pünkösdi rózsa név a kereszténység elterjedésével vált ismertté. Virágzása egybeesik az egyházi ünneppel, és ennek hangsúlyozásával próbálták feledtetni a bazsarózsához kötődő és akkoriban ismert pogány szokásokat.

A Kínában közel 2000 éve termesztett növény, mely egyben az egyik legrégibb kultúrnövényünk, növénytani nevét (Paeonia) a görög mitológia isteneit gyógyító orvosnak, Paionnak köszönheti. Más források a nevét a paean szóra vezetik vissza, ez diadalmi éneket jelent. Az orvosra utaló név azért valószínűbb, mert a pünkösdi rózsát évszázadokon át elsősorban gyógynövényként termesztették. Gyökeréből készült kivonatával gyógyítottak ugyanis a sárgaságot, a vese- és hólyaghurutot, a reumát és egyéb betegségeket. Ez némileg meghökkentő, ugyanis a növény alapvetően mérgező, kivéve a tavasszal és ősszel kiásott gyökérgumókat.

A pünkösdi rózsák nemzetségében akadnak lágyszárú évelők és fásszárú, lombhullató cserjék egyaránt. A rózsákhoz valójában csak annyi köze van, hogy hasonló a virágjuk. A pünkösdi rózsafajok száma meghaladja a 30-at, a nemesített és keresztezett fajták száma pedig évről évre nő. A virág változatos színekben pompázik, és édes illatot áraszt. Az egyszerű virágú fajok szirmai csésze alakot öltenek, és a feltűnő színű, sárga porzókat ölelik körül. A félig telt virágú pünkösdirózsa szirmai két-három sorban, körkörösen helyezkednek el, míg a telt fajták virágai megszámlálhatatlan szirmok sokaságából álló gömb alakban nyílnak.

A pünkösdi rózsához számos hagyomány kapcsolódik. Szerepe volt az udvarlásban: pünkösdkor a legényeknek be kellett csempészni a kiválasztott lány ablakába egy szál pünkösdi rózsát. A lányoknak viszont koszorút kellett fonni, majd átadni a legényeknek. Ilyenkor volt szokás a mátkázás is: a legény annak a lánynak küldött egy tálat kaláccsal és borral, aki tetszett neki. Amennyiben a lány viszonozta az érzelmeket, akkor ő is hasonló tele tálat küldött vissza. A nap végén ilyenkor több helyen pünkösdi bálokat tartottak, a tavaszi bálok idejét zöldfarsangnak is nevezték. Pünkösdi rózsával díszítették ilyenkor a templomot és az otthonokat is. A pünkösdi rózsa a lelket jelképezte, annak tisztaságát, megújulását. Azt tartották, aki mosdóvízbe pünkösdi rózsaszirmot szór, és így tisztálkodik, az szép lesz egész évben. Mint oly sok esetben, a pünkösdi virágos hagyományoknak is van római korba visszanyúló gyökere: a Római Birodalomban májusban tartották a Floralia ünnepet, amikor Flórának, a növények, virágok istennőjének tisztelegtek.

A pünkösdi rózsakerten a régi tanító ház kertjében látható, éppen szemben a település templomával, amely szintén kínál érdekes látnivalókat.

Sopronkövesd 1678-tól zálog-, majd 1711-től örökjogon is a sárvári felsővidéki gróf Széchényi-család tulajdona lett. Egészen 1945-ig ők voltak a birtokosok és uradalmukban az egyes generációkhoz több építkezés is kapcsolódott. Így például építettek egy kiskastélyt (a mai Önkormányzati Hivatal helyén állt), vadászlakot vendégházzal, kúttal, tekepályával és kocsimosóval („Kotecs”) a mai Agghegyen – 1945-ben leégett, ma már csak a körvonalait lehet fellelni az erdőben; az Imre-majort és magtárakat - az egyik felújított magtár ma lakóház.

A község jelenlegi templomát a régi, késő középkori istenház helyén gróf Széchényi Ferenc építtette 1806-10. között. A kora klasszicista stílusú, Kisboldogasszony titulusú egyhajós templom díszítése több ponton is soproni mesterekhez kapcsolódik: neoromán stílusú főoltára ifj. Storno Ferenc tervei alapján Mechle Béla soproni kőfaragó műhelyében készült 1928-29-ben. Maga a korinthoszi oszlopokkal szegélyezett főoltárépítmény az 1810-es évekből származik, mellette kétoldalt Szent László és Szent István király barokk szobra áll. A Hess János Mihály egri festőnek tulajdonított oltárkép az 1820 előtti években készült. A művész nagy becsben állt a Széchényi családban: ugyanő készítette a család nagycenki mauzóleumának az oltárképét is. A háttér elmosódott ködében Szent Anna pihen az ágyban, elől Joachim és a szent rokonság a kisded Máriával. A kép felső részében az Atyaisten lebegő alakja és egy mesterien megfestett röpködő angyal uralja a teret.

A diadalíven látható a Széchényi család címere és olvasható a jelmondata: Si Deus pro nobis quis contra nos? – Ha Isten velünk, ki lehet ellenünk?

A Krisztust és a szamaritánus asszonyt ábrázoló domborművel ékes szószék 1817-ben készült. A csigás fejű padok a 19. század elejéről valók. A templom szenteket ábrázoló színes üvegablakai József budapesti műhelyében készültek 1928-ban.

Az egy manuálos, 10 regiszteres orgonát Müller Antal építette 1887-ben. A hangszer érdekessége, hogy a mester – akárcsak később 1888-as farádi orgonájában is – függőleges elhelyezésű csúszkákat épített. Magyarországon nagyon kevés orgona készült hasonló megoldással.

Az 1972-es felújításkor készültek a templom falfestményei, a mosonszentmiklósi születésű festőművész, Samodai József alkotásai. Az 1994-ben készült szembe miséző oltárt és felolvasóállványt Anderkó István fafaragóművész domborművei díszítik. Ő faragta a keresztút megkapó képeit is.

A barokk párkányokkal szintekre tagolt torony az oromzatos homlokzat előtt áll. Tetejét négyoldalú, íves kősisak fedi. Benne három harang „lakik”: a legrégibb és legkisebb Seltenhofer Frigyes soproni harangöntő műhelyéből származik 1850-ből, a nagyharang 1923-ból való. A harmadik harang a sopronkövesdi Tóth István alapítványából és a hívek adományából Gombos Lajos őrbottyáni öntőműhelyében készült 1979-ben.

Sopronkövesden járva érdemes továbbá ellátogatni a Tájházba: az építtető jómódú soproni kántorcsalád után Énekes-háznak nevezett, 1920 körül épült lakóépület bútorait és berendezési tárgyait a helyiek ajándékozták.

Kellemes kikapcsolódást jelent egy séta a 2022 májusában átadott és népszerű Meseösvényen. Az 1,5 kilométeres meseösvény 18 állomásán fából faragott mesehősök: Spongyabob, Pókember, Kisvakond stb. helytörténeti érdekességeket mesélnek, természetesen az adott helyszín látnivalóihoz, történelmi emlékeihez illeszkedve. Így például lehet hallani a Vasfüggönyről, az egykori lóvasútról, a Széchényiek emlékezetéről és játékos feladatok is várják a kicsiket és a nagyokat.

A meseösvény a hangulatos, szőlőskertjeiről is ismert Agghegyen, a 18. századi, fehérre meszelt falú Szent László-kápolna közelében végződik. Aki kora tavasszal jár erre, Sopronkövesd egy másik virágos csodájában gyönyörködhet: a Kotecsi-erdő peremén kora tavasszal, a téltemető virágzásakor minden aranysárgába borul.

Források:

sopronkovesd.hu

megyerikum.hu

hu.wikipedia.org

kekesonline.hu

kertlap.hu

visitsopron.com

Borítókép forrása: megyerikum.hu