Rábatamási persze mindezek mellett más érdekességekkel is bír. Északi közigazgatási határa messze: több mint 8 kilométerre felnyúlik a községtől – ez a hansági szabad területek fokozatos meghódításának köszönhető az elmúlt évszázadok során. Területét nagyrészt természetes határok keretezik: ilyenek a Farkas-árok, a Gecsei-árok és a Rábatamási-határárok.

Nevének első írásos említése 1322-ből ismert "possessio Thamasy" formában. Tamásiként 1606-ban említették először. Elnevezésében az 1850-es évektől kezdve tűnt fel gyakrabban a Sopron-, később a Rába- előtag, hogy az országban fellelhető többi Tamásitól megkülönböztessék.

A kézművesiparnak mindig jelentős szerepe volt a falu életében. Fejlődése különösen a 15-16. században, a céhek alapításának idején indult meg. Az 1594-es török pusztítás a Rábaközben talán Tamásit sújtotta a legjobban: a község közel négy évtizedre lakatlanná vált. 1630-ban Kovács János katona földesurához, Gróf Nádasdy Pálhoz fordult, hogy 24 katonatársával együtt letelepedhessen a puszta faluhelyen. Ezen engedély és Rábatamási újjászületésének emlékére 2006-ban a grófot ábrázoló szobrot állítottak a község központi parkjában.

Itt, a település szívében, a park ölelésében tör a magasba a római katolikus Szent István templom tornya. Rábatamási mai templomát 1893-ban a régi épület helyére, abból csupán néhány faltöredéket megtartva emelték. A hajó tervrajzát Léderer János építészmérnök, a torony tervét Ullein József soproni műépítész készítette. Stílusa eklektikus, a neoromántól a barokkon keresztül a modernig terjed. Szentélyének üvegfestésű ablakai Szent Lászlót és Szent Erzsébetet ábrázolják életnagyságban és Vermes Antal soproni mester alkotásai. A főoltár, amely Szent Istvánt ábrázolja, amikor fia Szent Imre halála után felajánlja a koronát a Szűz anyának; valamint a barokk szószék Runggaldier József tiroli szobrászművész alkotásai.

A freskókat ismeretlen németalföldi festő készítette. Orgonája a Győri Székesegyház egykori hangszerének középső része. A templomban található keresztút műemlék: a Bécsben élő, de rábatamási származású Mesterházy Imre kapucinus atya adománya. A templom különlegessége, hogy három kórussal is rendelkezik: az előcsarnokból elérhető az énekkaré, a hajóból felmenő régen a földműveseké volt, az iparosokéba pedig kívülről lehet bemenni.

Rábatamási fontos nevezetessége Jászai Mari (1850-1926) emlékkiállítása, mely a Szent István u. 33. szám alatt található. A klasszikus ókori és Shakespeare-tragédiák, történelmi és társadalmi drámák hősnőinek megszemélyesítéséért a „nemzet tragikájának” nevezett színésznő, akiről díjat is neveztek el, gyakran megfordult a községben. Választása azért esett erre a rábaközi falura, mert öccse, József akkor már évtizedek óta itt volt kántortanító. Az ő népes családja körében töltötte nyarait. A fehérfalú kis tanítóház homlokzatán márványtábla őrzi Jászai Mari emlékét, az utcai szobában személyes tárgyaiból, fotóiból állítottak össze egy kedves kis gyűjteményt. Az emlékhelyet még 1954-ben Gobbi Hilda művésznő és Magyar Bálint színháztörténész avatták fel, azóta többször karbantartották, felújították.

Jászai Mari unokahúgaként Rábatamásiban látta meg a napvilágot 1907 májusában Jászai Jolán: a színésznő, akit becenevén a „nemzet nagymamájaként” emlegetnek.  Joli néni karrierje nem nevezhető szokványosnak. A kis Jolánt mindig is vonzotta a színpad, de szülei nyomására tanítónő lett. Nyugdíjazásáig egy napköziben dolgozott. 1984-ben egy a nagynénje, Jászai Mari tiszteletére rendezett ünnepségen szavalt. Ekkor figyelt fel rá a győri színház igazgatója, Bor József, és szerepet ajánlott neki Ödön von Horváth Mesél a bécsi erdő című darabjában. 1985-ben lépett először színpadra – 78 éves volt ekkor. Első filmszerepét egy évvel később kapta, ő alakította a Szerelem első vérig című filmben Gizi nénit, Ágota nagymamáját.  A színészet mellett verseket is írt, Verseim címmel jelent meg önálló kötete 1992-ben. 2008 szeptemberében, 101 esztendősen hunyt el.

Rábatamásinak van még egy különleges sorsú színésznő szülötte, Horváth Teri személyében. A Kossuth- és kétszeres Jászai Mari-díjas magyar színművésznő, érdemes művész 1929. augusztus 18-án látta meg a községben a napvilágot. Gyermekkorát Rábatamásiban töltötte, és az ötgyermekes, kevéssé tehetős családból származó leány szülőfalujában állt először színpadon - mégpedig Jászai Mari rokona, Jászai Tamás jóvoltából, aki megérezte felcsillanó tehetséget. Miután elvégezte a Színház- és Filmművészeti Főiskolát, játszott a Madách, a Jókai, és a Thália Színháznál és tanított a Színház- és Filmművészeti Főiskolán. Őszinte, hiteles alakításaiból mély emberség sugárzott. A közönség láthatta őt többek között Nyilas Misi édesanyjának szerepében (Móricz Zsigmond: Légy jó mindhalálig), Pék Mária alakjában (Fejes Endre: Rozsdatemető) és Rozikaként is (Sarkadi Imre: Út a tanyákról).

Egyik legismertebb alakítását az 1979-es Indul a bakterház című filmben nyújtotta, a bakter kiállhatatlan anyósának szerepében. Élete történetét a Sárigyöp című 1978-ban megjelent önéletrajzi kötetben foglalta össze. 2009-ben hunyt el.

Rábatamási további látnivalói közé tartoznak a Főszeg elnevezésű településrészen (ma Szabadság utca) található csaknem 100 éves ház, amely építése óta ugyanazon család és a leszármazottak tulajdonában áll. 2021–23-ban az épületet felújították az „átalakítva megőrizni” mottó jegyében. A házban így új funkciót kaptak a helyiségek, a korábbi bútorok, berendezési tárgyak. Említést érdemel továbbá Kránitz Mihályné babagyűjteménye, melynek legrégibb darabjait még édesanyja gyűjtötte az 1950-es évek elején; illetve a falu Szent Antal kápolnája, mely 1883-ban épült a temetőkertben Huszár István volt bágyogi plébános adományából. A Farkas-árok partján vezet az út a Kálvária dombhoz, amely a környék egyetlen dombszerű kiemelkedése. Feltehetően mesterséges: Rábatamási és a szomszédos Jobaháza lakossága 1811-ben együtt emelte a pusztító állatpestis emlékére.

Források:

hu.wikipedia.org

rabatamasi.hu

kirandulastervezo.hu

oroksegnapok.gov.hu

Facebook

Borítókép forrása: digitalisrabakoz.hu