A kápolnát, a sekrestyét és a plébános lakását eredetileg egy szecessziós stílusú villában alakították ki. Az épület maga a soproni Schármár Károly építész fiatalkori alkotása és egy régi mélyútról megközelíthetően a hegyoldalba vájva áll. A földszint előteréhez három lakószoba kapcsolódott, ezek képezték a templomteret és a sekrestyét. A városra tekint az északi homlokzat üvegezett verandája. A főhomlokzat részletképzésben gazdag, a szép kilátást biztosító nagy ablakot fával burkolt oromzat koronázza, így a korban divatos szecessziós stílus egy igen látványos megvalósulása. Az emeleti szobákhoz nyílt falépcsőház vezet.

A kápolnát 1943-ban szentelte fel Badalik Bertalan domonkos püspök – abban az esztendőben, amikor XII. Piusz pápa sok évszázadnyi várakozás után Árpádházi Boldog Margitot szentté avatta. Margitnak Sopronhoz a domonkos barátok révén van köze, akik a II. világháború előtt, a béke utolsó perceiben határozták el a terjeszkedést. Előbb felépítették kertjük végében a Credo-házat, amelyet rövidesen egy bombatalálat el is tüntetett a föld színéről. A Lőverek aljában pedig életre hívták a Juliáneumot. Névadója Julianus barát, aki még a tatárjárás előtt rátalált a Volgán túli magyarokra. A papneveldének szánt épületet a háború alatt az egyik menekülő nyilas minisztérium foglalta le, utána pedig nyugdíjas pedagógusok otthonává alakították át.

A vele összeépített egykori villába került a Szent Margit-plébánia. Magának a plébániának az alapítása Boldog Apor Vilmos megyéspüspök nevéhez fűződik, aki egy hónappal mártírhalála előtt, 1945. március 1-én szentelte fel az új intézményt. Már ebben az időben hangsúlyozta, hogy a kápolna csak ideiglenes háza Istennek, mielőbb új templomot kell építeni az egyházközség számára.

A névadó Árpádházi Szent Margit IV. Béla magyar király és Laszkarisz Mária bizánci császári hercegnő leánya, Árpád-házi Szent Erzsébet unokahúga. A vesztett muhi csata után a király feleségével együtt Dalmáciába menekült. Ott, Klissza várában született Margit leányuk 1242. január 27-én. A szülők a tatároktól elszenvedett vereség miatti kétségbeesésükben felajánlották őt Isten szolgálatára Magyarország megmentéséért.

Margit ennek megfelelően hároméves korában a domonkos apácákhoz került Veszprémbe. Az ottani Szent Katalin apácakolostorban töltötte gyermekéveit. Amikor édesapja, IV. Béla király leánya számára új kolostort építtetett a Nyulak szigetén (a mai Margitszigeten), Margit átköltözött. Itt tett fogadalmat 12 éves korában és itt töltötte szerzetesi éveit egészen 1270-ben bekövetkezett haláláig.

A keresztények Margitot az önfegyelmezés és keresztény szeretet példaképének tekintik. A legalacsonyabb rendű munkát is szívesen végezte, és a legrosszabb ruhákban járt. Napjait munkában, éjszakáit imádságban töltötte. Gyakran kínozta magát korbácsolással is. A róla szóló, 1510-ből fennmaradt legenda szerint jövendőmondó képességgel is rendelkezett, amellyel olykor apjának is segítségére volt diplomáciai gondjai megoldásában. Fogadalmának visszavonására két alkalommal is lehetősége lett volna, hiszen minden bizonnyal megkapta volna a felmentést apja kérésére. Ő azonban visszautasította II. Ottokár cseh király és a lengyel király házassági ajánlatát is.

1270. január 18-án halt meg a Margit-szigeti kolostorban, röviddel 28. születésnapja előtt. Boldoggá avatása már 1276-ban megtörtént, szentté avatására azonban évszázadokat kellett várni. Végül XII. Piusz pápa 1943-ban avatta szentté, mégpedig atyjának húga, Árpádházi Szent Erzsébet ünnepnapján, november 19-én.

1991 tavasza óta 300 hívő és a gyülekezet vezetőjének kérése alapján a Mikoviny útról a plébániához vezető gyalogos utat is átkeresztelték Szent Margit utcára. Ezt megelőzően Gesztenyés út volt a neve, majd 1988-ban Becht Rezső író nevét kapta meg. Az utca felső szakasza a Szent Margit utca folytatásában máig is a soproni író nevét viseli.

A Szent Margit-kápolna előtt harangláb áll, amelyben egy 65 és egy 52 cm átmérőjű harang lóg, ezeket 1948-ban Szlezák László öntötte Budapesten. Máig sincs sem a kápolnának, sem a templomnak külön harangja.

A villa földszintjén a három egykori lakószobát évtizedekig használták kápolnaként és templomtérként a környékbeli hívők. 2011-ben érett meg a szándék, hogy Apor püspök elképzelését megvalósítsák.

A plébánia mögötti telken tették le az új templom alapkövét 2013-ban, két évvel később, 2015. május 1-én pedig fel is szentelték a modern épületet. A 600 m² alapterületű, 3 szintes, a karzattal együtt 340 férőhelyes templomot Supka-Kovács Tamás soproni építész tervezte. Altemplomában egy 800-1000 férőhelyes urnatemető kapott helyet. Az altemplomszintjét folyosó köti össze a Szent Margit-kápolnával, mely praktikussága mellett szimbolikus jelentéssel is bír: az új és a régi közti kapcsolatot, átjárhatóságot fejezi ki. 

A Lőverek jellegéhez illően csak természetes építőanyagok: tégla, természetes pala, fa, üveg felhasználásával emelt templomba történelmi időket megidéző bélletes kapuzat vezet, homlokzata gótikus boltívet formáz. A templombelsőt Hertay Mária soproni származású Munkácsy-díjas grafikusművész Madonna a földgolyóval című zománcképe díszíti. A berendezés nagy részét a hívek adományaiból sikerült megvalósítani. Az új oltár szentelése előtt ereklyéket helyeztek el benne: Árpádházi Szent Margit csontereklyéje már korábban is a Plébánia birtokában volt; Boldog Apor Vilmos püspök véres ingének egy kis darabját pedig a felszentelést végző dr. Pápai Lajos megyéspüspök hozta Győrből.

A különleges alakú templom hengeres tornya kilátóként is működik, ahová csigalépcsőn lehet feljutni. A tetején a 7 méteres, éjjel kivilágított fakereszt messziről látszik.

A templom felett kialakított parkoló nyaranta rendezvények (Lőveri Esték programsorozat) helyszíne, mesés kilátással a medencében elnyúló városra.

Az új templom felszentelése óta a régi villabeli kápolna közösségi rendezvények tereként szolgál.

Források:

visitsopron.com

funiq.hu

harsjozsef.hu

hu.wikipedia.org

meanderdesign.hu

Borítókép forrása: Sopron Média