| 5 perc olvasás

Récény, ahová nem csak fürdeni érdemes menni

Ha manapság a soproniak és környékbeliek egy meleg nyári napon Récény (ma Ritzing, Burgenland) nevét hallják, jó eséllyel először az ott kialakított és a határ innenső oldalán is népszerű fürdőtó jut eszükbe. Emellett többen ismerik az Ilona akna (Helenenschacht) történetét, amelyet Brennbergbányától a trianoni határ vágott el, és ma Récény településrésze. A 920 lelkes, egykori Sopron vármegyei község rendelkezik ezek mellett más figyelemre méltó látnivalóval is, mint például a 13. századi román kori eredetű, az idősebbik Szent Jakab apostol tiszteletére szentelt római katolikus plébániatemplom, melyet lőréses védőfallal körülvett ősi temető övez. Számos 18. századi kápolnája és kőszobra jelentős vallástörténeti emléket jelent.

Kép forrása: rolunk.at

A Soproni-hegység déli lábánál elnyúló falu neve a német Ritzo személynév -ing képzős származéka, 1334-ben, határrögzítés kapcsán említették először írásban. Magyar neve a németből való.

Lánzsér (Landsee) várának uradalmához tartozott, "Poss. Ryczyngh"-ként említették egy 1425-ben kelt oklevélben, mint a Garai család tulajdonát. Katolikus lakosainak lelki gondozását a lóki (Unterfrauenhaid) plébánia látta el egészen addig, míg 1529-ben a törökök földdel nem tették egyenlővé Lókot.

1597-ben Récény lakói, immár a lakompaki (Lackenbach) uradalom részeként, az „akié a föld, azé a vallás” elv alapján kénytelen voltak az új földesúr, Dersffy Ferenc példáját követve protestáns hitre térni. Dersffy saját lelkészt is nevezett ki a település élére, akinek az eltartása próbára tette a törökök és járványok által megtizedelt lakosság gazdasági erejét. Ez a helyzet nem sokáig állt fenn, ugyanis Dersffy lánya, a megözvegyült Orsolya, 1612-ben férjhez ment a szigorúan katolikus vallású Esterházy Miklóshoz, aki hozományként megkapta a lakompaki uradalmat - vele többek között Récényt is. A település több, mint három évszázadig maradt ezután Esterházy-birtok.

A Sopronnyékre (Neckenmarkt) letelepített jezsuita atyák vezetésével megindult az ellenreformáció és rövidesen megerősödött a katolikus egyház. Ennek eredményeképpen 1647-től megkezdődött a récényi plébániatemplom felújítása. Először is a körülötte elhelyezkedő temetőt a lakosság számára veszély esetén menedéket nyújtó, lőréses védőművel vették körbe. A törökök visszatérése, újabb Bécs elleni ostrom kísérlete ekkoriban jogosan tartotta félelemben az arra vezető területen élőket, így a földesurak fontos feladata volt a birtokain élők számára védelem biztosítása. Ebben az évben járt Récényben a győri püspök is: naplóbejegyzése tanúsága szerint elnyerte tetszését a munkálatok menete és az ittenieket „jó és jámbor” emberekként írta le.

Kép forrása: varak.hu

Az 1663-ban keltezett vizitációs jegyzőkönyv már egy kőtoronnyal rendelkező, az idősebb Szent Jakab apostol tiszteletére szentelt plébániatemplomról ad leírást, mely részben sík, részben boltozott mennyezettel rendelkezett. Ez annak bizonyítéka, hogy az épületnek volt román és gótikus stílusú elődje. A román kori részletek ma is fellelhetőek a hajó északi falának kváder falazatában. Gótikus a szentély és a hajó egy része. A kősisakos, négyzetes barokk tornyában 3 harang, a templombelső látványos kialakítású és pontosan vezetett anyakönyve van. Ez sajnos az 1683-as török ostromkor aztán elveszett, de 1708-ban már vezettek egy új kötetet.

Kép forrása: varak.hu

Művészettörténetileg értékes, 17. századi oltárral rendelkezik, figuráit hársfából faragták: központjában a névadó Szt. Jakab apostol, felette a Szent Háromság; megjelenik Szűz Mária Szent Annával és Joachimmal és ott áll apostoli Szent Királyunk, István és a neki a koronát adományozó pápa, II. Szilveszter alakja is. A szintén 17. századi szószéken Jézus és a négy evangélista alakja jelenik meg, felette a hangvetőn ott a helyi Tarnóczy család címere, melynek tagjai a templom jótevői voltak. A Tarnóczy családnak van egy sírkápolnája is a temetőkertben, de a templomon belül is temetkeztek: mindjárt a főoltár előtt ott a soproni alispán, az 1723-ban elhunyt Billakovich László sírtáblája, de temettek ide a 18. század folyamán Esterházy-jószágigazgatót és plébánost is. A templom külső falán egy falfülkében Szűz Mária késő középkori kőszobra áll.

Kép forrása: Facebook

Névadója, az idősebbik Jakab apostol Betszaidában született. Zebedeus és Szalóme fia, Szent János evangélista bátyja volt. Az Egyház hagyományában az „idősebb” nevet kapta, hogy megkülönböztessék a május 3-án ünnepelt „fiatalabb” Jakabtól. Mesterségét apjától örökölte: halászatból élt. Az Úr, miután meghívta Pétert és Andrást, útját folytatva megpillantotta Jakabot és testvérét, Jánost. Éppen hálójukat javították a bárkában apjukkal, Zebedeussal. Őket is hívta és a fiúk a nyomába szegődtek.

Jakab lett a harmadik Simon Péter és János mellett, akinek az Úr különleges feladatot szánt: ő lett az első vértanú az apostolok közül. Sírja volt a spanyolországi Compostela-ban a keresztény egyház egyik leghíresebb zarándokhelye. Ünnepe július 25.

Kép forrása: kozterkep.hu / mapublic

A templom mellett látható az 1705-ben készült, szintén műemlékként védett Kálvária-szoborcsoport. Krisztus keresztje alatt a Fájdalmas anya, Bűnbánó Magdolna és Szent János evangélista kőszobra áll. Mária Magdolna kibontott hajjal (hajával törölte meg Jézus könnyekkel áztatott lábát), térdel a kereszt előtt, lábánál attribútuma, a koponya.

Récényben számos további kápolna és vallási tárgyú kőszobor maradt fenn a 18. század első feléből. Keletkezésük összefügg az ellenreformációval, a rövid protestáns időszak után a falu lakói ezek adományozásával fejezték ki visszatértüket a katolikus egyházhoz.

Kép forrása: kozterkep.hu / mapublic

A falu felső részén álló Szent Rozália-kápolna 1732-ben épült, oromzatán Madonna-szoborral. Berendezése barokk. Az életnagyságú szentszobor egy évszázados fákkal szegélyezett fülkekápolnában látható, közel a falu bejáratához Lakompak felől érkezve.

Az iskola mellett álló Mária-oszlop tetején Immaculata-szobor látható, mellékalakjai Szent Sebestyén és Szent Rókus járványok ellen védő szentek.

Az 1921 óta Récényhez tartozó Ilona-aknát 1886-ban nyitották, barnaszenet bányásztak benne. Körülötte jelentős kolónia alakult, 1895 és 1902 között népiskola is működött itt. 1921-ben, a Trianonban megállapított új határvonal furcsa helyzetet teremtett, ekkortól a brennbergi bányát a magyar-osztrák határszakasz gyakorlatilag kettészelte. Brennbergbánya település magyar területen maradt, de a föld mélyében rejlő egyik legfontosabb bányászakna, az Ilona-akna minden felszerelésével és a közelében kiépült kolóniával együtt Ausztriához került, az Esterházy család hitbizományának részeként. A bányát véglegesen 1952-ben hagyták fel, ekkor elárasztották vízzel. Ma környéke szép és csendes erdővel borított táj távol a világ zajától. Az egykori aknatorony Burgenland legrégibb ipari műemléke, egy bécsi vállalkozó magántulajdona lett, aki a falazott aknatornyot megmentette a pusztulástól. A szénbányászat emlékét őrzi egy szép emlékmű, közelében 2009-ben Becher Nándor, Brennberg helytörténészének ötlete nyomán, emlékkövet avattak a vasfüggöny áldozatainak, amely egyben a brennbergi határszakasz halálos áldozatainak az emlékét is őrzi.

Kép forrása: mapio.net

A récényi tófürdő (Sonnensee Ritzing) Burgenland egyik legtisztább tava, melynek vizét természetes, biológiai úton javítják. Az erdő közepén, szelíd dombocskák között húzódik, csendes, madárcsicsergős környezetének és jó infrastruktúrájának köszönhetőek a soproniak körében is népszerű fürdőhely.

Források:

hu.wikipedia.org

pfv-urrl.at

brennbergidombvidek.hu

kozterkep.hu

rolunk.at

Borítókép forrása:rolunk.at

Legnépszerűbb cikkek