Pinnye, németül: Pinier, Freindorf, horvátul Pinjija a régészeti leletek alapján a rómaiak korában már lakott hely volt. Első írásos említése 1324-ből származik, ekkoriban Freyndorff, Pune, Punye neveken szerepelt. A középkorban az Osliak birtokolták, az Osliaktól származott el a Pinnyei Antal-féle família; leányágon a Zalay és Niczky család.

1409-ben emelték az első templomot a Boldogságos Szűz tiszteletére. 1526 után horvát nyelvűek érkeztek a faluba. 1548-ban a királyi adószedő a község adózóit a következőkben állapította meg: „Pynnye. Nemesek: Zalai Péter és Benedek. Porta 4, zsellér 3, szegény 12, pásztor 1.”

A 17. század számos nehézséget hozott a település számára: 1605-ben Bocskai hadai pusztították, az 1683. évi török átvonulás után 47 elhagyott ház maradt. Az 1780-as években végeztetett II. József először Magyarországon népszámlálást, ekkor már 61 házban, 32 jobbágy- és 12 zsellércsaládot, összesen 428 főt számláltak meg. 1840-ben 62 házban 480 lakosa, Rohonczy Ignác birtokosnak pedig kastélya, szárazmalma, cséplőgépe volt. Ismert terményei ekkoriban az olaszkapor – ma ismert nevén édeskömény, édesgyökér - a régen kedvelt medvecukor alapanyaga és a komló; továbbá hosszú sorokban álltak az eperfák, melyek a selyemhernyótenyésztést segítették.

1872-ben működött már az iskolája: egy tanteremben egy tanító 94 tanulót tanított, egytől hatodik osztályos korosztályig.

Magyarország első távolsági telefonbeszélgetése Sopron és Pinnye között jött létre 1877. december 13-án. Megvalósítója Salamin Leó (1832.06.17 – 1902.08.08.) svájci születésű magyar természettan-, mennyiségtan- és franciatanár, későbbi állami főreáliskolai igazgató.

1861-ben tett tanári vizsgát, Lőcsén lett gimnáziumi helyettes, majd 1863-tól rendes tanár. 1868-ban a Soproni Állami Főreáliskola (ma: Soproni Széchenyi István Gimnázium) tanárának, majd 1872. szeptember 30-án igazgatónak nevezték ki. Kiváló színvonalon oktatta a francia nyelvet, a mennyiségtant és a természettant, ezek mindegyikében tankönyvek kiadása is fémjelzi nevét.

Folyamatosan újító, jobbító és kíváncsian kísérletező személyiségéhez fűződik az ország első távolsági telefonbeszélgetésének megvalósítása Sopron és Pinnye között 1877-ben. Ennek emlékét ma tábla őrzi az iskola falán.

A kísérlethez Alexander Graham Bell telefonját használta fel, ennek egy eredeti példányát Bécsből hozatták e célra. Akárcsak Salamin Leó, maga Bell is tanárember volt és siket gyerekek oktatásával foglalkozott. Egy évvel korábban szabadalmaztatta telefonját, amely azon az elven működött, hogy az emberi hang megrezegtetett egy vaslemezt, ez átadta mozgását egy tekerccsel körülvett mágnesnek, az így indukált áram arányos a beszéd erősségével és tónusával. Az állandóan változó erősségű áram vezetéken jutott el a vevő oldali membránhoz, az pedig az elektromos jeleket hallható rezgésekké alakította.

Természetesen ez a „messzeszóló készülék” még tökéletlenül működött, hiszen ugyanaz a membrán adta és fogadta a jeleket. Salamin először az iskolájának földszinti kémiaszertára és a második emeleten lévő fizikaszertára között épített ki vonalat – sikerrel. Néhány nap múlva a soproni és pinnyei vasútállomás között már meglévő Morse távíróvezetéken hozta létre az első távolsági telefonösszeköttetést hazánkban.

A Sopron című újság 1877. december 8-i száma így számolt be a korabeli eseményről: „Úgy beszélgettek, társalogtak egymással, mintha szemközt állottak volna. Furcsa és meglepő jelenség! Az eszköz igen jelentéktelen, de hatása annál feltűnőbb. A távollévő beszéde tisztán kivehető, de olyannak tűnik fel, mintha a hang a pincéből jönne. A drót meghozza a hallgató füléhez a mondottakat szóról szóra, de úgy tetszik, mintha hasbeszélőt hallgatna.”

Pinnyén szép régi építészeti emlékek is várják az arra járót. 1409-ben már létezett Szűz Mária temploma, melyet a törökök 1526 után elpusztítottak. Mai Sarlós Boldogasszony-templomát 1852-ben építették a lebontott régi helyett. Berendezése neogótikus, kivéve a régi templomból származó Mária és Erzsébet találkozása-szobrot, mely 1770 körül készült. Orgonája 1872-ből való, harangjai közül a legrégibb 1923-ban Sopronban készült, Seltenhofoferék családi műhelyében. Oltárképét Závori Zoltán festette 1972-ben.

Sarlós Boldogasszony ünnepén a kereszténység arról az eseményről emlékezik meg, amikor Szűz Mária, méhében Jézussal meglátogatta rokonát, az ugyancsak gyermeket (Keresztelő Jánost) váró Erzsébetet. A 13. századtól július 2-án tartották, egészen a II. vatikáni zsinatig, amikor is május 31-re helyezték át. Azonban néhány országban – így Magyarországon is – napjainkban is július 2-án ünneplik. S mivel ez a nap az aratás kezdetének ideje, ezért magyarul a Sarlós Boldogasszony nevet viseli.

Könnyű a többi Mária ünneptől megkülönböztetni: az aratás patrónája Szűz Mária. A pap megáldotta a szerszámokat, de ténylegesen ezen a napon nem dolgoztak. Az aratás az ünnep másnapján, július 3-án kezdődött. Sarlóval az asszonyok arattak, és a férfiak kötözték a kévét. Mint magyar neve is mutatja, a hozzá fűződő hagyományok javarészt a búzaaratással függenek össze. A 18. században még az asszonyok arattak sarlóval, s a férfiak kötözték a kévét. Ez vallási értelmezésben összecseng azzal, hogy amit Szűz Mária learat, azt fia összegyűjti, és elválasztja a búzát az ocsútól.

A templom melletti oszlopon Mária-szobor áll, talapzatának felirata szerint 1673-ban készült. Túlélve a törökök pusztítását, a 350 éves szobor ma is jó állapotú nyilvántartott műemlék.

Az 1750 körül állított, műemléki védettségű Szentháromság szobor helyreállításáról, megújításáról a szobor talapzatának feliratai is beszámolnak. Magas talapzatára kettős címert faragtak A H (Abraham Handler) és ETD (Tallián Éva) kezdőbetűkkel. A Szentháromság szoborcsoportja a „Kegyelem széke” ábrázolásmódban jelenik meg, amely rendkívül elterjedt a közeli várvidéki oszlopokon. A pinnyei szobron az Atyaisten a kereszten tartja Krisztust, lábuk alatt kiterjesztett szárnyú galamb képében látható a Szentlélek.

Források:

hu.wikipedia.org

pinnye.hu

kozterkep.hu

sopron.hu

https://ng.24.hu/tudomany/2008/01/29/az_elso_hazai_tavolsagi_telefonbeszelgetes/

Borítókép forrása: hu.wikipedia.org