Agyagos Árpád-kori település. Első írásos említése 1256-ban Ogegus néven történt, neve csak később változott Agagus-szá. Középkori birtokosai az Osl nemzetségből származó családok, továbbá a Csák- és Pok-beliek. A Csák nemzetség a 16. századra is átvitte birtokjogát. 1635-ben a Kisfaludyak tulajdonában volt a halász és földműves község. A 17. század végén pedig Esterházy Pál nádor lett a tulajdonosa, aki a szentmiklósi uradalmának kereteibe iktatta a falut. Agyagos sorsa így ettől kezdve összefonódott a szentmiklósi uradalom történetével. A népesség száma közel két évszázadon át változatlan volt, 8–10 jobbágycsaládból és ugyanennyi nincstelen zsellérből állt. A 17. század végén a szinte elviselhetetlen adók elől az agyagosiak úgy próbáltak menekülni, hogy telkeikről kivonultak a falu végére, az adómentes gyöpre. 1711 után indult meg a fejlődés. A 18. század folyamán a szemtermesztés mellett még fontos megélhetési forrást jelentett a halászó vizek hozadéka. A gyékényfonásból és a sásaratásából is jelentékeny hasznot húztak a családok.

Fertőszergény első írásos említése 1365-ben Zerghen néven történt. A középkorban a Gyórói és Nyéki család, a 15. század közepétől a Kanizsaiak voltak a birtokosok. A 18. század elején e község is az Esterházy-tulajdont képező szentmiklósi uradalomhoz került. A 16-17. századból tudható, hogy akkoriban a halászat és erdőirtás még nagyobb szerepet játszott Szergény életében, mint a földművelés.

A falu Szent László-plébániatemploma egyhajós, egytornyú, romantikus stílusú épület. Az eredeti, Szent Mártonról elnevezett szergényi templom még feltehetően a 13. században épült és az 1529-es török átvonulás alkalmával pusztult el. Az 1600 körüli egyházlátogatás alkalmával már csak az emlékezetben élt és a „mezőn” állt. Laikus leírás szerint nagysága megfelelt kisebb falusi temploménak és oldalfalait támpillérek szegélyezték. Nagy valószínűséggel ennek az alapfalai kerültek elő 1930 táján a községi legelő területén.

A plébánia alapítása 1777 júliusában történt. Ekkor a Fertőszentmiklóshoz tartozó két község, Fertőszergény és Agyagos lakosai „egy akarattal” elhatározták, hogy mivel az anyaszentegyháztól túl messze laktak, az utak, vizek pedig főként téli időben alkalmatlanok voltak átjárásra, a plébánost maguk közé veszik és a filiáléból önálló plébániát hoznak létre. Még ugyanezen évben a kegyúr Esterházy herceg segítségével megépítették a plébániaházat.

Az 1873-as canonica visitacio jegyzőkönyve szerint Szergény 1777-ben építette templomát és 1792-ben tornyát. Harangból három volt a toronyban, amelyek Schweiger József műhelyében készültek 1798-ban. 1865-ben restaurálták az épületet, de rövidesen szűknek bizonyult - így aztán 1883-ban Ullein József soproni műépítész lebontotta és romantikus stílusban újjáépítette. A megmagasított toronyhoz öt keresztboltozatos szakaszú hajót épített. Ugyanekkor romantikus stílusú berendezést szereztek be. A tornyon elhelyezett tábla szerint Zalka János győri püspök 1883. szeptember 30-án szentelte fel. A templom védőszentje Szent László, az őt ábrázoló olajfestmény található a főoltáron. A felszenteléskor Szent Ciptatus és Szent Viktória vértanúk ereklyéit is elhelyezték az oltáron. A ragyogó, színes, szenteket ábrázoló üvegablakok a soproni Vermes Ágoston üvegfestő műhelyében készültek. Sajnos ezekben a mai közönség már nem gyönyörködhet eredeti pompájukban, ugyanis a II. világháború bombázásai komoly károkat okoztak az épületben, többek között az ablakok is megrongálódtak. 1947-ben Palka József üvegfestő restaurálta őket, illetve az elpusztultak helyett újakat készített.

A templomot 1938-ban festette ki Borsa Antal festőművész, ennek emlékét őrzi a diadalíven lévő Oltáriszentség két angyallal és látványos díszítőelemekkel az Eucharisztikus Világkongresszus emlékére. 1974-ben még egy különleges értékkel gazdagodott a templom: 14 daraból álló, Zsolnay kerámiából készült stációt avattak fel. 1991-ben Závory Zoltán festőművész irányításával festették újra a templombelsőt, a művész restaurálta a főoltárképet is. A templom szép höveji csipke oltárterítőit Szigethy Istvánné, a Népművészet mestere címmel kitüntetett csipkekészítő adományozta.

2003-ban a helyi hívek adakozásának köszönhetően toronyórával gazdagodott a templom. A Templom tér mai kialakítása 2014-ben történt meg.

Agyagosszergény mai patinás iskolaépülete 1936-ban készült a Borbély József által létrehozott Leányiskola Alap felhasználásával. A Szent József Intézetként is emlegetett zárda az Isteni Megváltóról nevezett nővéreké volt és kápolnával is rendelkezett. Helyiségei tágasak, nagy a belmagasság. Később költözött ide az iskola, ahol akkoriban még összevont osztályokban folyt a tanítás.

A homlokzaton Szent József szobra látható a gyermek Jézussal. Attribútuma a liliom. Védőszentjüknek tekintik az ácsok, asztalosok, ifjú házasok, családok. Segítségét kérik házépítéskor. A 19. századtól Szent József a papnövendékek és a szerzetesek, a 20. század óta a munkásság védőszentje is.

Az épület előtt kálvária emelkedik: a Koponyák hegyét terméskőből rakott halom jelképezi. Erre a mesterséges dombocskára állították fel Krisztus és a két lator keresztjét. Jézus keresztje mellett álló két alak egyike Szűz Mária, a másik Szent János evangélista, a "legkedvesebb tanítvány". A kőhalmon egy feliratos táblát is elhelyeztek, de annak a szövege ma már nem olvasható. Feltehetően 1900 körül emelték. A szoborcsoporthoz 14 stációból álló keresztút csatlakozik, mely valószínűleg egyidős a Kálvária-szoborcsoporttal.

A Fertő-tó környéki települések feltűnően sok, látványos, 18-19. századi faragott kőemlékkel büszkélkedhetnek. Ennek oka, hogy a közelben több olyan kőbánya működött, ahol megmunkálásra, faragásra alkalmas követ termeltek ki. A szentmargitbányai és soproni kőfaragó céheknek is több tucat tagja volt.

Az iskolával szemben emelkedik egy szép Mária-szobor is. Felirata szerint „A boldogságos szűz Mária tiszteletére, meghalt szüleinek és gyermekeinek emlékére és üdvére állíttatta Horváth Pál, 1889.” Mária alakja egy négyszög alapú barokk oszlopon áll, a mely soproni Hild kőfaragóműhelyben készült. Mária szinte lebeg az égben, lába alig érinti az oszlopfőre helyezett gömböt a rátekeredő kígyóval. A rokokó szobron a Máriához kapcsolódó motívumok egész sora megfigyelhető: holdsarló a lába alatt, glória 14 aranycsillaggal, szívre mutató kezek Mária hét fájdalmának és hét örömének jelzésével.

Források:

agyagosszergeny.hu

hu.wikipedia.org

kozterkep.hu

templomablakanno.blog.hu

Tájékoztató tábla az agyagosszergényi Szent László-templomban

Borítókép forrása: SopronMédia