| 2023. július. 9. | 4 perc olvasás

A helyes fényvédelem titkai

Egész évben arra várunk, hogy végre itt legyen a nyár, és a strandon sütkérezhessünk. A bőrünket felforrósító nap azonban a kellemes érzet és a jótékony hatások mellett veszélyeket is rejt. Ám ha ismerjük a helyes fényvédelem titkait, megkímélhetjük magunkat a káros következményektől.

Mi, emberek sem tudunk napfény nélkül létezni. A szemünkbe behatoló fény optikai tartománya a látóidegeken keresztül lehetővé teszi a látást, energetikai tartománya aktiválja az anyagcserét, hormonrendszerünk mirigyeit, szabályozza a vérnyomást, fokozza a méregtelenítő folyamatokat, elősegíti a D-vitamin képződését. A napfénytől jó kedvünk lesz, üdébb színű lesz az arcunk – de ha túl sokat vagy túl sokáig kap belőle a bőrünk, akkor bizony több káros hatást tapasztalhatunk, mint előnyöst. A túlzásba vitt napozásnak bőrkárosító és jelentős bőröregítő hatása is van. Ezért nagyon fontos, hogy legyünk tisztában azzal, hogyan óvhatjuk meg magunkat, miközben nem maradunk ki a tavasz és a nyár legjobb pillanataiból. Összegyűjtöttük a legfontosabb napszabályokat.

Egész évben védekezni kell!

A látható fénynél kisebb, a röntgensugárzásnál nagyobb frekvenciájú sugárzást hívjuk UV-, ultraviola vagy ibolyán túli sugárzásnak, ami elsősorban felelős a bőrkárosító hatásokért. A napból kiáramló sugárzás különböző hullámhosszúságban érkezik a Föld felé: UV-A (400-320 nanométer), UV-B (320-290 nanométer), UV-C (290-100 nanométer), ez utóbbi elvileg nem éri el a Föld felszínét. Az UV sugarakkal bőrünk találkozik először.

 A nagyobb hullámhosszú UVA-sugarak a bőr mélyére hatolnak, károsítják a DNS-t, azaz melanóma kialakulásához vezethetnek, emellett kiszárítják, öregítik, ráncosabbá teszik a bőrt. Mivel a felhőkön és az üvegen is áthatolnak, ajánlott folyamatosan védekezni ellenük. Az UVB-sugarak a bőr felsőbb rétegében okozhatnak károkat: ezek felelősek a leégésért, és a DNS-t is károsítják.

Nem hatolnak át a felhőkön, viszont vízparton, havas hegyekben, a strand homokjában visszaverődve fokozottan érvényesül a hatásuk. Ezeken kívül a nagy energiájú látható fény (kék fény, HEV) is növeli az oxidatív stresszt, vagyis fokozza a káros szabad gyökök termelődését, és ezáltal bőröregítő hatása van. A telefonok, számítógépek képernyői sok ilyen energiájú fényt bocsátanak ki. Nem véletlenül mondják, hogy a legjobb anti-aging a fényvédelem: az arcbőrünket egész évben érdemes védeni a fény káros hatásai ellen, és késő tavasztól minden szabadon lévő testfelületre oda kell figyelni, hogy megóvjuk a leégéstől, napkárosodástól.

A fényvédők típusai

Attól még, hogy reggel bekrémeztük magunkat, nem vagyunk biztonságban egész napra – a napon különösen nem. Hogy miért? Ehhez érdemes ismerni a fényvédők kétféle típusát. A fizikai fényvédők olyan részecskéket tartalmaznak (például cink-oxidot, titánium-dioxidot), amelyek visszatükrözik a fényt, így azok nem tudják a káros hatást kifejteni. A kémiai fényvédők elnyelik az UV-sugárzást, és kémiai reakció során kevésbé károssá alakítják azt. Az utóbbi ezért csak bizonyos ideig tudja biztosítani az ígért fényvédelmet – kétóránként ajánlott újrakrémezni. Az első típus ugyan ebből a szempontból tartósabb, de mindkettő ugyanúgy ledörzsölődhet, lemosódhat, lekophat, így szintén szükséges, hogy időről időre újra felvigyük, hogy biztonságban lehessen a bőrünk. Akár csak az arcunkra koncentrálunk egy kirándulás során, akár az egész testünket szeretnénk óvni a parton, ne bízzuk magunkat egész napra a reggel felvitt krémmennyiségre!

Nem szabad vele spórolni

Azzal is tisztában kell lennünk, hogy minden fényvédő csak akkor tudja biztosítani az ígért erősségű fényvédelmet, ha bőségesen, az ajánlott mennyiségben visszük fel a bőrre. De mennyi az ajánlott mennyiség? A tessék-lássék krémezés, vagyis ha az egész testre csak egy mogyorónyi adagot teszünk, biztosan nem elegendő.

 A WHO az egész testfelületre 7 teáskanálnyi mennyiséget, körülbelül 35 ml-t ajánl. Ha ennél kevesebbet kenünk fel, a védelem erőssége jelentősen kisebb.

Nem lehet kiszámolni a mennyiséget

Azt, hogy milyen faktorszámú fényvédőt kell használnunk, meghatározza a bőrünk természetes fénytűrő képessége, illetve a sugárzás erőssége. Ha például a bőrünk védelem nélkül 5-10 perc alatt leég (és a nagyon világos bőr erős déli napsugárzásban bizony nem bír ki ennél többet), akkor egy 50-es faktorszámú fényvédővel ennyiszer több időt, 250-500 percet bír(hat)na a napon leégés nélkül. De csak akkor, ha a megfelelő mennyiségű fényvédő került a bőrre, és persze figyelembe kell venni azt is, hogy 2 óra elteltével a fényvédők már nem képesek az ígért hatást hozni a fent említett okok miatt. Amit nagyon fontos tudni, hogy

 a fényvédő faktorok nem adódnak össze, tehát ha mondjuk egy 20 faktoros arckrémre SPF 30-as alapozót viszünk fel, az nem biztosít SPF 50-es védelmet, vagyis a bőrre felvitt legnagyobb faktorszám az érvényes.

Nem csak a krém számít

A fényvédőink „munkáját” még sok mindennel segíthetjük, ezek közül a legfontosabbak:

Erős sugárzás esetén maradjunk árnyékban.

Akinek nagyon világos a bőre, az még árnyékban is óvja magát fehér ruhával, kendővel, kalappal!

Az erős napsugárzás a szemet is károsíthatja, a jó minőségű napszemüveg fontos!

 11 és 15 óra között nyáron általában olyan erős a napsugárzás, hogy nem ajánlott „kifeküdni” a napra, és bármilyen napon tartózkodáshoz magas faktorszámú fényvédő ajánlott.

Források: almapatika.hu, medinatural.hu

Képek forrása: pixabay

Címkék: egészség

Legnépszerűbb cikkek