A leghosszabb ideig fennálló Nádasdy huszárezred Sopronban

  2020. december 30. - www.sopronmedia.hu

A 9. huszárezred 1884-ben érkezett Sopronba, ahol az ünnepélyes fogadtatás után elfoglalta a császári és királyi 2. gróf Pejacsevics dragonyos ezred elvonulása után kiürített − két évvel korábban átadott − új lovassági laktanyát. Négy évvel később Ferenc József osztrák császár és magyar király az ezred részére a Nádasdy nevet adományozta gróf Nádasdy Ferenc tábornagyról, aki 1741-1783 között volt ezredtulajdonos. A világháború befejeztével a császári és királyi 9. Nádasdy huszárezred megszűnt, a két világháború között a jogutódjaként elismert magyar királyi 3. Nádasdy honvéd huszárezred parancsnoksága és egyik osztálya volt a laktanyában, egészen 1939 elejéig. Az itt töltött hosszú idő alatt a huszároknak Sopron a második lakhelyévé vált, az ezred egybeforrt a várossal, az ősi vármegyével.

Az országunkat ért nagy vereségekhez (Muhi 1241, Nikápoly 1396, Várna 1444, Mohács 1526) vélhetően az is hozzájárult, hogy a magyar királyság megalapításakor még alkalmazott ősi lovas harcmód szervezése és felhasználása egyre inkább háttérbe szorult. Hunyadi Mátyás királyunk volt az, aki a fenyegető török közeledésekor a könnyűlovasság szükségességét felismerte, és felállította a magyar huszárság elődeit. A végvárak közt harcoló huszárok pótolhatatlan védő feladatot teljesítettek, nélkülük összeomlott volna az amúgy is omladozó, gyenge határvédelem.

Az első sor-huszárezredet Czobor Ádám huszárcsapatából szervezték 1688-ban, ebből az alakulatból lett később a Nádasdy huszárezred, amely császári-királyi, császári és királyi, majd a két világháború között magyar királyi honvéd alakulatként működött. Az ezred névadója, Nádasdy Ferenc lovassági tábornok 1741-től haláláig, 1783-ig vezette a huszárokat, majd az évszázadok alatt több Nádasdy is szolgált az ezred kötelékében. A Mária Terézia alapította Katonai Rend első kitüntetettjei közé tartozott a tábornok, és 1888-tól az ő nevét viselte az első világháború végéig a császári és királyi 9. huszárezred, amelynek a legénysége Sopron, Vas és Zala megyéből származott. Soproni laktanyájuk 1881-1882-ben épült a mostani Baross és Somfalvi utak közötti 11 hektáros területen, ahol 520 ember és 674 ló állomásozott. 

1930-ban feladott, de jóval korábbi állapotot mutató képeslap

1930-ban feladott, de jóval korábbi állapotot mutató képeslap

https://egykor.hu/

A huszárezred a Sopronban töltött harminc év (1884-1914) alatt a városi élet része lett, a parancsnokok, a tisztek és a legénység is együtt élt a város polgáraival. A városi ünnepeken az ezred rendszeresen kivonult, a Kaszinó termeiben megrendezett tiszti bál a város legkiemelkedőbb társasági eseménye volt, és az évről évre megrendezett rangos lóversenyek is színesítették a város életét. Az orosz fronton a folyamatos első vonalbeli ütközetekben az ezred nagy veszteségeket szenvedett. Katonai szempontból az 1914. december 11-én Limanowánál megvívott ütközet hozta a legjelentősebb sikereket, amikor a huszárok sikerrel tartóztatták fel az előre nyomuló orosz erőket. Az I. világháború kezdetéig, Európa harcmezőin hatvanhat esetben vettek részt különböző ütközetekben, a katonai Mária Terézia-rendet két ezredtulajdonos és tizenegy tiszt kapta meg, Arany Vitézségi Éremmel huszonnégy huszárt tüntettek ki. 

Soproni huszárok

Soproni huszárok

A kép a Nádasdy Ferenc Múzeum Huszártörténeti Gyűjteményéből származik

Az első világháborút követő szabályozások a teljes haderő felépítésére kihatottak, a magyar honvédséget a trianoni békeszerződés szigorú előírásainak megfelelve kellett újjászervezni. A Magyar Királyi Honvédség megalakította a magyar királyi 3. gróf Nádasdy Ferenc huszárezredet, ami egészen a második világháború végéig létezett. Az ezred 1919. augusztus 24-én alakult meg, ezen a napon jelent meg Lepsényben az első ezredparancs. A megalakulás első napjaiban egyes járőrök az akkor már változatlan román demarkációs vonalon teljesítettek ellenőrző szolgálatot, az alakulat többi része pedig minden idejét a szervezkedésre fordította. Az ezred elhelyezésére vonatkozóan október végén született intézkedés, e szerint az ezredtörzs, az ezredközvetlen alosztályok és az I. osztály Sopronban, a 4. század Nezsideren foglalják el helyüket november 5-ig. Az új helyőrségekbe való szállítás vasúton történt, és ez volt az első alkalom, hogy a századok végleges laktanyai elhelyezésbe kerültek. A Sopron vármegye tulajdonát képező soproni laktanya egy ezredparancsnokság és egy osztály befogadására volt alkalmas. Nagy tiszti lakóépülettel, tágas legénységi épületekkel, továbbá két fedett és nyolc nyílt lovardával rendelkezett, és a világháború előtti két év kivételével mindig a volt császári és királyi 9. huszárezred elhelyezésére szolgált. A nezsideri laktanya kevesebb kényelmet nyújtó, átalakításra szoruló öreg épület volt, amely azelőtt szintén dunántúli lovasezredek részeinek elhelyezését biztosította.

Részlet a soproni lovassági laktanyából

Részlet a soproni lovassági laktanyából

Gyökér István gyűjteményéből

A trianoni békeszerződés katonai vonatkozású határozatainak végrehajtása minden téren egyre erősebben érezhetővé vált, 1921 március végén az ezred is nagyobb szervezési átalakuláson esett át. Az osztályok onnantól csak egy-egy lovasszázadból és egy-egy géppuska századból álltak, szolgálati számaikat felcserélték, és hamarosan sor került a tiszti állomány rendezésére is; nagyon nehéz feladat volt a világháborút végigküzdött csapattisztek nagy százalékát az ezredtől való áthelyezésre kijelölni.

1921. augusztus 25-én a nemzeti hadsereg Sopront és Nezsidert is kiürítette. A Sopronból kivonuló csapatok parancsnoka, Fluck Ferenc ezredes ünnepség keretében koszorút helyezett Széchenyi István szobrára és a szomorú eseményhez méltó szavakkal búcsúzott a város lakosságától. Az ezredtörzs az ezredközvetlen alosztályokkal és a soproni tüzérosztállyal Nagylózson nyert ideiglenes elhelyezést, a II. osztályparancsnokság és a II. géppuska század Fertőszentmiklóson és Szécsényben, a 2. lovasszázad Csepregen. Az I. osztály Nezsiderből Mosonszentjános és Mosonszentpéter községekbe ment.

Ez idő alatt a nyugat-magyarországi események egyre nagyobb jelentőségűek lettek a világpolitikában. Hazafias csoportok felkelést szerveztek és szembeszálltak a bevonuló osztrák csapatokkal. A hadsereg, mint az állam hivatalos fegyveres ereje nem helyezkedhetett szembe a győztes nagyhatalmak döntésével, így kénytelen volt a határsáv mögül szemlélni a történteket. A felkelők ellenállása eredménnyel járt, mert Sopronra és környékére nézve népszavazást rendeltek el, amelynek örvendetes eredménye az ezred sorsára is befolyással bírt. Az év végével az osztályok elfoglalhatták új helyőrségeiket: az ezredparancsnokság és az I. osztály Sopronban, a II. osztály Tolnán.

A Nádasdy huszárok emlékműve a Deák téren

A Nádasdy huszárok emlékműve a Deák téren

https://www.kozterkep.hu/

Az ezred Sopronba helyezett részei 1921 szilveszter éjszakáján érkeztek meg vasúton Moson megyéből a laktanyába, amit alaposan megviseltek az utolsó hónapok viszontagságai és az átadás előkészületei. A város még tele volt angol, francia és olasz csapatokkal, azonban ezek néhány napon belül elhagyták az országot. A visszatérő csapatokat Sopron magyar közönsége hatalmas lelkesedéssel fogadta.

A Nagy Háború minden frontján küzdő huszárok emlékének ápolását az ezred tagjai és Sopron is fontosnak tartotta, így a limanowai ütközet 10. évfordulóján, 1924. december 11-én felavatták a Deák-téren a Kisfaludy Stróbl Zsigmond által készített emlékművet, amit 1951-ben egy nap alatt leromboltak. Helyette 2014 óta emléktábla tiszteleg a huszárok és tisztek emléke előtt. 1927-ben a magyar királyi 3. honvéd huszárezred ünnepélyes keretek között megkapta ezredzászlóját, amit három éven keresztül hímeztek a soproni Orsolya-rendi apácák. Felavatására Sopronban a vasutas sportpályán került sor, az ünnepségen Horthy Miklós kormányzó is jelen volt.

 A soproni Nádasdy-huszárok emléktáblája

A soproni Nádasdy-huszárok emléktáblája

https://www.kozterkep.hu/

1938 december elején a Felvidék visszacsatolásával kapcsolatosan kiadott új elhelyezési rendelet értelmében az ezred új helyőrsége Munkács lett, amit a következő év januárjában el is kellett már foglalni. A vármegye és a város közönsége a Lövér Szállóban búcsúztatta a tisztikart − az ezrednek és a város lakosságának is nehéz volt a búcsú. A távozó ezred a helyőrségek összes hősi emlékművére koszorúkat helyezett. Az első szállítmányok január 18-án hagyták el Sopront, január 20-án a 4. gyalogezred kivonult díszszázadának tiszteletadása és a zenekar hangjai mellett az ezredlobogót szállító vonat is kirobogott a városból. Január 23-án a 2. lovasszázad a laktanya átadása után, mint utolsó szállítmány indult el Munkács felé. A Nádasdy-huszárok végleg elhagyták Sopront, ahol közel két évtizeden át állomásoztak és ahová, az elődezred múltját is számítva, több mint félévszázados emlékek fűzték őket.

A leghosszabb ideig fennálló Nádasdy huszárezred történetét, kiemelkedő alakjait, egyenruhájukat és fegyverüket Sárváron a Nádasdy Ferenc Huszármúzeum huszárkiállítása, Sopronban a Soproni Huszár Hagyományőrző Egyesület által a Lábasházban életre hívott állandó kiállítás mutatja be. 

A Soproni Huszár Hagyományőrző Egyesület 2009 óta a 9. Nádasdy huszárezred hagyományait ápolja

A Soproni Huszár Hagyományőrző Egyesület 2009 óta a 9. Nádasdy huszárezred hagyományait ápolja

https://www.magyarhuszar.hu/

Sárvári Nádasdy Ferenc Huszármúzeum

Sárvári Nádasdy Ferenc Huszármúzeum

http://nadasdymuzeum.hu/

Forrás: Kubinszky Jenő (1995): A „M. kir. Nádasdy Ferenc 3. honvéd huszárezred” Sopronban 1921–1939. XLIX. évfolyam 3. szám.

Borítókép: Huszárroham

Forrás: Zrínyi Katonai Filmstúdió: Halhatatlanok – Limanowa, a magyar győzelem 1914

Kérem, várjon... Kérem, várjon...