Rábacsanak nevének eredetével kapcsolatban több feltételezés is él. A csanak szó jelentése a magyar nyelvben kettős: lehet vízgyűjtő terület, de egy fából faragott ivóedény neve is. Lehetséges továbbá, hogy Csanak tulajdonnévből kapta a nevét, mivel a középkorban személynévként is használatos volt ez az elnevezés. A Rába- előtag természetesen a folyó közelségére utal – 9 km választja el Rábacsanakot a névadó folyótól.

A legrégibb írásos emlék 1351-ből való, és ebben Chanak, Chyanak néven fordult elő. A középkortól kezdve a győri püspökség volt a község birtokosa. 1594-ben 58 család lakott a faluban, ám a török pusztítás következtében sajnos több közülük kihalt. A kedvező környezeti feltételeknek - mezőgazdálkodásra, állattartásra kiválóan alkalmas földterületeknek - köszönhetően rövidesen újra benépesült. 1696-1697-es feljegyzések alapján ebben az időben már volt temploma Csanaknak, és tanító is oktatott a faluban.

1714-ben kiütött a pestis, amely borzalmas pusztítást végzett. Ekkor emeltek fogadalomból egy gazdagon díszített Szent Sebestyén szobrot, mely ma is a falu egyik látványossága.

1732-ben már iskola működött Csanakon. 1821-ből tudjuk, hogy 117 tanítványa volt a tanítónak. Nagy esemény volt a község életében a Csorna-Pápa közti vasútvonal megépítése. 1896-ban indult meg rajta a forgalom. A vasút fontos szerepet kapott az áruszállításban is, hiszen a 19. században a rábacsanaki állattenyésztés már országos hírűvé vált. 1929-től országos állat-és kirakodóvásárok tartására kapott engedélyt a település.

A jólétnek köszönhetően szépen növekvő lakosság számára a régi római katolikus templom kicsivé vált, így az akkori plébános, Németh Pál kezdeményezésére 1922-ben lebontották a régi épületet.

A lakosság nagy erővel fogott az új templom építéséhez, mely 3 éven át készült és monumentális méretű lett. Hasonló az akkori egyházmegye egyetlen községében sem volt. A terveket Krebs János budapesti építészmérnök készítette. Hajója 22 méteres, míg az egyetlen, aszimmetrikusan elhelyezett torony magassága közelít az 50 méterhez. Benne a harangokat a neves soproni harangöntő dinasztia tagjai, Seltenhoferék készítették.

Az új templom építtetőjeként Fetser Antal győri püspököt szokták megnevezni, aki püspöksége idején számos győri és egyházmegyei templomot felújíttatott. Ennek bizonyítékául szolgál az épület homlokzatán, a rózsaablak alatt és a kapu fölött a püspöki címer és a latin jelmondat: „Ave Maria gratia plena.” A kalap és a bojtok mellett ott a mitra, azaz püspöksüveg és pásztorbot, középen Szűz Mária képe, felette az aranyozott Szent Kereszt.

Közvetlenül a bejárat fölött egy glóriával és aranyozott keresztnimbusszal ékesített Krisztus-dombormű látható. A templom kapuját és a kilincseket Imregh Pál Budapesten készítette 1925-ben.

Stílusa svéd-román, amellyel együtt jár a gótikus templomok tompa fényeivel, árnyaival ellentétben a templombelső ragyogó világossága. Az új templomépület megáldása 1925. november 15-én történt meg.

A nagyszerű belső berendezés és a festői üvegablakok helyi lakosok és Rábacsanakról elszármazottak adakozásának köszönhető. 1932-ben nemes adományból impozáns főoltárt emeltek, készítője Krasznai (Krausz) Lajos oltárépítő szobrász. A ruskicai (Erdély) márványból faragott főoltár témája: Keresztelő Szent János megkereszteli Jézust. Bal oldalon Szent Imre, jobb oldalon Szent Borbála látható.

A három mellékoltár Jézus Szívét, Máriát, illetve Szent Sebestyént ábrázolja. A Jézus szíve mellékoltár fehér márványból készült, Domonkos Alajos rábacsanaki származású, ceglédi borkereskedő ajándéka. A szintén fehér márvány Szent Sebestyén mellékoltárt Nagy Jenő helyi gyümölcstermelő ajándékozta. Szent Sebestyén egyben Rábacsanak védőszentje, mivel az 1714-es pestisjárványtól hitük szerint az ő közbenjárására menekült meg a falu népe.

A szentélyben látható hét, szenteket ábrázoló színes üvegablakot Palka József, pápai arany érdemkereszttel kitüntetett üvegművész készítette budapesti üvegfestő műhelyében 1932-ben. Nagyszerű ábrázolások láthatóak többek között Szent István, Szent László királyokról és Szent Rozáliáról. Az üvegablakok egytől egyig családi adományként kerültek a templomba.

Az imahelyet Keresztelő Szent János tiszteletére 1932. júniusában Grősz József, a későbbi szombathelyi püspök, majd kalocsai érsek szentelte fel.

A mellékoltárakat és a keresztelő kutat utóbb Apor Vilmos püspök is megáldotta 1943. december 8-án, a Szeplőtelen Fogantatás ünnepén.

Ruisz József Budapesten élő, Rábacsanakról elszármazott kéményseprő mester és felesége, Molnár Rozália nagylelkű adományaiból rendelhette meg Horváth János helyi plébános a templom felszerelését. Nekik köszönhetően készülhetett el 1935-ben a híres budapesti orgonakészítő cégnél a templom Rieger orgonája is.

A művészi szószék tervezője Schutzbach Antal.

A Szent sír a művészi Krisztus szoborral szintén Krasznai (Krausz) Lajos alkotása. 1934. márciusában áldotta meg Breyer István győri püspök.

A gyönyörű Mária oltárt két-két festett üvegablak veszi körül, melyet Dr. Takács Nándor rábacsanaki származású székesfehérvári megyés püspök készíttetett és szentelt fel 2001. júniusában.

A település másik műemlék jellegű látványossága az 1714-ből származó Szent Sebestyén szobor. 1714-ben a településen kiütött a pestis járvány, amely borzalmas pusztítást végzett. A borzalmak láttán emberi segítségben a lakosok már nem hittek; égi csodában kerestek menedéket: Szent Sebestyén pártfogását kérték. A keresztény mártír, akit többnyire nyilakkal a testében ábrázolnak, a középkortól kezdve a legnépszerűbb segítőszentek egyike volt; különösen ragályos betegségek idején fordultak hozzá a hívek. A járvány hamarosan megszűnt és ezt a hívő csanakiak a szent beavatkozásának tulajdonították. Hálából a templom előtti téren szobrot emeltek tiszteletére, névnapját (január 20.) még ma is megünneplik – őt választották a település védőszentjéül. A szőlővel befuttatott oszlopon fent Mária, lent Szent Sebestyén szobra látható.

Források:

rabacsanak.hu

hu.wikipedia.org

kozterkep.hu

miserend.hu

Borítókép forrása: miserend.hu