A falut Siplak néven említő legrégibb oklevelet 1250. február 16-án állították ki. Egy 1264-re keltezett leirat már toronyról is említést tesz, amely a mai a kastély helyén állt. Széplak a következő századokban volt Luxemburgi Zsigmond királyé, az enyingi Török családé, majd a Nádasdyaké lett, egészen míg Nádasdy Ferencet az 1664-es Wesselényi-féle összeesküvés egyik főúri tagjaiként fővesztésre és birtokelkobzásra nem ítélték. Lefejezése után rokona és gyermekei gyámja, Draskovits Miklós szándékozott megvenni birtokait. Mivel kifizetni nem tudta, a terület Esterházy Pálé lett, aki felvett kölcsönei fejében hamarosan elzálogosította Fertőszentmiklós, Süttör, Endréd, Csapod, Sarród határában lévő földjeit. E nagy kiterjedésű birtoknak volt Széplak a központja. Esterházytól 1682-ben

I. Széchényi György kalocsai, majd esztergomi érsek vette a területet zálogba. Az egyházfőnek nagy szerepe volt a család anyagi biztonságának a megteremtésében, vagyona bővítésében. Az Esterházyval aláírt szerződés három generációra biztosította a Széchényiek számára a birtokhasználatot. Unokaöccse, II. Széchényi György várkapitány még ebben az évben, 1682-ben be is költözött családjával a széplaki kastélyba és ő lett a zálogbirtok örököse. Ő volt egyben az első Széchényi, aki 1697-től kezdve a grófi címet viselhette, a török ellen vívott harcokban tanúsított bátorságáért. A család a Nógrád megyei Alsószécsénykéből érkezett vidékünkre. Lényegében II. György vérvonalából származik napjainkig az összes Széchényi/Széchenyi, többek között unokája Széchényi Ferenc, aki Széplakon született 1754-ben.

A kastély építéséről az egy torony létezésén felül a korabeli iratok nem tesznek említést, azt azonban tudjuk, hogy 1594-ben már erődített épület állt itt, amelyet laktak. Védelmi funkcióját bizonyítja, hogy a beszámolók tanúsága szerint vastag falakkal, bástyákkal és lőrésekkel látták el.

A Széchényi család a kastélyon nem sokat építhetett, alakíthatott. Ennek oka, hogy a hitbizományi szerződésben, amely három generációra biztosította részükre a használatot, meghatározták az építkezésre fordítható összeg felső határát 3.000 forintban. Nem volt könnyű a család számára a széplaki időszak, ezt II. Széchényi György levelezéséből tudhatjuk.

Az 1703-as esztendő sok kellemetlenséget hozott a család számára. Széchényi Györgyné halála után Judit lánya is távozott az élők sorából. Az országban kibontakozó kuruc felkelés hosszú vándorlásra kényszerítette a családot, de 1711 karácsonyát már újra Széplakon tudták tölteni. A gróf fia, I. Zsigmond ekkor már apja állandó segítőtársa volt a gazdaság irányításában. Szépen gyarapodó vagyona, növekvő jövedelmei birtokában határozta el a kastéllyal szemközt a ma is álló pompás barokk Mindenszentek templom építését. 1732. február 20-án, 76 éves korában hunyt el. I. Zsigmond nem sokkal élte túl apját: 1738 októberében, 58 évesen távozott a másvilágra.

Zsigmond halála után fiai szétosztották egymás között a Széchényi vagyont. Széplakon II. Zsigmond maradt. Itt született meg 1754. április 29-én ötödik gyermekként Széchényi Ferenc, a nemzetség és a magyarság kiemelkedő egyénisége, a Nemzeti Múzeum alapítója, a legnagyobb magyar Széchenyi István édesapja. 1770-ben megépült az Eszterházát Sopronnal összekötő út, amely Széplakon vezetett keresztül.

1771-ben az Esterházyakkal kötött szerződésben megjelölt határidő lejárt, a Széchényi családnak el kellett hagyni a három emberöltőn, majdnem egy évszázadon (1682-1771) át lakott otthonát. Ezután birtokközpontjukat Horpácsra, majd Cenkre helyezték át. Emlékük ma is élő valóság a falu életében.

A Széchényiek távozásával a falu, mint gazdasági központ megszűnt létezni. Miután Esterházy „Fényes” Miklós a szomszédban felépíti a „magyar Versailles"-t, Széplak az uradalom rendszerében csak másodrangú szerepet játszott. A kastély rossz állapotba kerül, eredeti négy szárnyából kettőt le is bontottak.

Ma a kastély egyemeletes, egymásra merőleges két szárnyból áll. Egykor négy félköríves kapu tagolta, mára ebből csak egyet láthatunk, ennek oldalán toszkán félpillérek vannak. A hajdani nagy ablakokat befalazták, helyettük ma kicsi, rácsos ablakok láthatók: az épületet ugyanis hosszú ideig magtárként hasznosították. Az ablakok alatt a régi egyenes szemöldökpárkány díszítés még látható.

Az udvarra néző bejárat felett a Széchényi-címer és a család régi jelmondata olvasható: „Deus me regit, nihil me derit!” - Ha Istenben bízol, sose csalatkozol! (Később a nagycenki időszakban már a "Si deus pro nobis, quis contra nos." - Ha Isten velünk, ki ellenünk. – jelmondattal találkozhatunk.)

A kastély udvarán egykor Szent Ferenc szobra állt, az a II. világháború alatt sajnos elpusztult. A templomdomb alatt északra egykor volt egy alsó kastély is, azonban nyom nélkül eltűnt az idők folyamán.

Az utóbbi években megtörtént a kastélyépület átfogó felújítása és újra méltó funkciót kapott a Világörökségként is jegyzett Fertő-táj szívében. Közösségi tereket, irodákat alakítottak ki, 2021-ben pedig emeleti helyiségeiben a Peisonia Látogatóközpont nyitotta meg kapuit az érdeklődők előtt. Nevét a Fertő tó latin elnevezése a Lacus Peiso ihlette és sokszínű gyűjteménye bemutatja a Fertő-táj természeti, történelmi, kulturális és néprajzi örökségét. Az ablakokból kipillantva pedig a szintén Széchényi-örökségként fennmaradt „széplaki Hármashalom”: a Szent Sír Kálvária, a Mindenszentek templom és a Szent Szív Emlékmű együttesében gyönyörködhetnek a látogatók.

Források:

funiq.hu

visitsopron.com

fertop.art

fertoszeplak.hu

hu.wikipedia.org

Borítókép forrása: visitsopron.com