
Az író, akinek életútja újra és újra Sopronhoz kapcsolódott
Frankenburg Adolf (1811-1884) író, szerkesztő, humanista, az MTA levelező, a Kisfaludy Társaság rendes és a Petőfi Társaság tiszteletbeli...

Frankenburg Adolf (1811-1884) író, szerkesztő, humanista, az MTA levelező, a Kisfaludy Társaság rendes és a Petőfi Társaság tiszteletbeli...

Napjainkban, amikor az információs technológia fejlettsége lehetővé teszi, hogy pillanatokon belül akár üzenetek sokaságát váltsuk,...

A 19. század kimagasló nagycenki személyisége a Széchenyi család tagjai mellett Bokor Nándor (1821-1896), aki újító lelkületű kovácsmesterként...

A Széchenyi téren áll Sopron belvárosának egyetlen kéttornyú temploma, a domonkos templom. A forgalmas helyen álló épületet szokták...

A helyiek által Hármashalomnak nevezett domb tetején, a főút kanyarulatától kissé beljebb emelkedik és farkasszemet néz a Mindenszentek...

Varázslatos vidéken: a Kisalföld és az Alpokalja találkozásánál, a Fertő lapályától délre helyezkedik el Fertőszéplak. Számos nagyszerű...

Nagycenket szokás a Széchényiek falujaként emlegetni, hiszen a család több mint két és fél évszázados jelenléte meghatározó volt Nagycenk...

A soproni belső városfalakat körbeölelő út- és térrendszer leghosszabb egybefüggő szakaszát ma Várkerületnek nevezzük. Külső házsora A mai Várkerület 73. szám alatt állt a már 1595-ben községi ülésen említett Vörös Ökör. Ennek ismert, színvonalas utódja lett a Magyar Király fogadó, ahol számos ismert ember fordult meg, beírva ezáltal a vendéglátóhely nevét Sopron kultúrtörténetébe is. A 20. század elején pedig az épület adott otthont a város második állandó mozijának, a Várkerületi Kinonak....

Több mint 400 kérdés-felelet formájában kifejtett, ma is modernnek tűnő gondolat olvasható az egészségnevelés, a gyermek- és betegápolás, az egészséges életvitel és a járványokkal kapcsolatos kérdések tárgyköréből Kiss József orvos Egésséget tárgyazó katechismus című művében, amely 1794-ben, Sopronban látott napvilágot. Ez volt első önálló magyar egészségtan tankönyv. A kötet 1796-ban másodszor is megjelent, jelentősen kibővítve - természetesen szintén Sopronban. Mi ebből a kiadásból idézünk szó szerint néhány érdekes tanácsot cikkünkben.

A július óta tartó online szavazás végén 1483 voksot ért el a fertőszéplakiak büszkesége, így a képzeletbeli dobogó harmadik fokán terebélyesedhet. Első helyen a kaposvári Szabadságfa végzett, míg második a dunakiliti Millenniumi tölgy lett. A Széchényiek körtefája 590 szavazattal előzte meg a negyedik helyezett Gerlai nagy platánt.

Egy hatalmas körtefa áll a fertőszéplaki templomdombon, az egykori Széchényi kastély tövében - méltóságát kifejezi, hogy még a település legidősebb lakói is öreg faként emlékeznek rá. Az Év Fája Magyarország verseny egyik jelöltjéhez érdekes legenda és diákszokás is fűződik.

Valótlan állítás, hogy Sopronban és térségében nem történt semmi jelentőségteljes az 1848-49-es forradalom és szabadságharccal kapcsolatban. Ugyan városunk nem volt benne az események központi sodrásában, mégis zajlottak le itt olyan folyamatok, amikre mindmáig büszkék lehetünk. Ismerje meg ezeket az érdekességeket az ünnepi cikkünkből!

Máig nem találják Sopron jelentős ereklyéjét, amelyet Sopron a Széchenyi dinasztiától kapott, a Hűség kapu felavatását követő ünnepségen. Az arannyal kivert serleg sokáig gróf Széchenyi István tulajdonában volt, és egyik oldalán a Legnagyobb Magyar fontos gondolatait őrizte magán. Ez a rejtély is alátámasztja a történészek álláspontját: az 1921-es soproni népszavazással kapcsolatban még rengeteg érdekességre lehetne fényt deríteni.