Így küzdött Sopron és térsége

Így küzdött Sopron és térsége

  2019. március 13. - www.sopronmedia.hu

Valótlan állítás, hogy Sopronban és térségében nem történt semmi jelentőségteljes az 1848-49-es forradalom és szabadságharccal kapcsolatban. Ugyan városunk nem volt benne az események központi sodrásában, mégis zajlottak le itt olyan folyamatok, amikre mindmáig büszkék lehetünk. Ismerje meg ezeket az érdekességeket az ünnepi cikkünkből!

Talpra magyar! - Népünk kardja megcsillant a tavaszi nap ragyogó fényében, miután a hazafiasság mintegy ezeréves lángjai elsöprő erővel csaptak fel szinte valamennyi honpolgár szívében. Ez a tűz egyszer s mindenkorra el akarta pusztítani a rendeletekből kovácsolt börtönét.

A Soproni Levéltár számos dokumentumot őriz a március idusán kezdődő folyamattal kapcsolatban. Ezek is bizonyítják: nem helyénvaló az állítás, hogy a császári udvar vasöklének közelsége miatt Sopron megyében nem zajlott semmi jelentőségteljes történés a forradalom és szabadságharccal kapcsolatban. – Gróf Széchényi János a Pozsonyban történtek után gyorsan lóhátra pattant, hogy elvigye az országgyűlésen történt rendkívüli események hírét Sopronba  – emelte ki Dr. Dominkovits Péter, a Soproni Levéltár igazgatója. – Még március 15-én ideért. Egyes források szerint a diadalittas pillanatokban a 12 pontot is felolvasta a város népének, amely örvendve fogadta a híreket – idézte fel a krónikák lapjain szunnyadó történeteket az igazgató.  

A beszámolókból tudjuk: a város lakossága az Evangélikus Líceum diákságával karöltve aznap este fáklyás felvonulással ünnepelte meg az eseményeket. A következő napokban pedig érdekes írások jelentek meg városunk macskaköves utcáin, és az épületeinek díszes falain. Röplapok és plakátok hirdették magyarul, németül egyaránt a forradalom dicsőségét és a legfontosabb tudnivalókat. Ezzel a sajtó olyan szerepet vesz át a tömegek tájékoztatásában, amelyre korábban még nem volt példa. A levéltár igazgatója kiemelte: a sajtó ezen ünnepe azért fogant meg, mert az állam rájött, hogy a polgáraival szemben egy más közlési módot is alkalmaznia kell.

Ez a tavasz azonban más dicsőséget is hozott Sopron és térsége történelmében. – Március 16-án, a Sopronban már 1809-től létező polgárőrség az országban először alakul át nemzetőrséggé – világított rá Dr. Dominkovits Péter. – Ez is bizonyítja, hogy hiába nem tartozott városunk az 1848-49-es forradalom és szabadságharc fő sodrásába, ahogy megyünk előre az idő vonalán, láthatjuk, hogy városunk és könyéke is több fontosabb szerepet magára ölt a folyamatban.   

A nemzetőrnek álló soproni és környékbeli polgárok honvéd zászlóaljakba állva hősiesen küzdöttek Jellasics döntően képzett horvát katonákból álló hada ellen is, miután azok 1848. szeptember 11-én átléptek a Dráva folyamán. Dr. Dominkovits Péter kiemelte: városunk levéltára gazdag iratanyagot őriz Csányi László, a forradalmi kormány egyik legmeghatározóbb kormánybiztosa, a horvátok elleni harc kulcsfigurája és Sopron, valamint térsége erős kapcsolatáról, amely már 1848-tól kezdve virágzott. Ezekből tudjuk azt is, hogy az itteni nemzetőrök felügyeletükkel jelentősen mérsékelték a visszavonuló horvát csapatok pusztítását is.

A város polgársága nem csak a harcokban, hanem az utánpótlások biztosításában is kivette a részét a haza függetlenségéért vívott küzdelemben. 1848. decemberének derekáig minden körrendelet megérkezett Sopronba is, így amikor Kossuth Lajos elrendelte, hogy tépést és kötszert kell biztosítani a katonáknak, rengetegen fogtak össze a városban – mint ahogy akkor is, amikor fémet kellett gyűjteni lőszerek öntéséhez. Ez az összefogás is szülte az 1849. június 13-án lezajló csornai diadalt, amely a szakértők szerint Sopron térséségnek történelmének legjelentősebb hadi eseménye. – A hadtörténészek szerint ez az ütközet már szerves részese volt annak az időszaknak, amikorra a magyar katonai egységek harcértékükben teljességgel egyenlővé váltak az európai harctereket megjárt Császári-Királyi Hadsereg alakulataival – emelte ki az igazgató.  

A csornai ütközet azért volt jelentős, mert a Klapka György alá tartozó magyar seregek itt állítják meg azt az osztrák dandárt, amely a Rábaközben nyomult előre. Ugyan a császár bosszúszomjában elpusztíttatta Bősárkány települést, de a hazai hadakat nem lehetett megfélemlíteni. Emelt fővel küzdöttek tovább – végül, a csornai csata egy olyan hadjárat kezdete volt, amely több komoly győzelmet is eredményezett a Dunántúl védelme során – ilyen volt a Veszprém megyei Ihásziban aratott diadal.

Az 1848-49-es forradalom és szabadságharc leverése utáni megtorlás és Sopron valamint térségének kapcsolata szintén érdekes a történészek számára. – Azt máig nem sikerült feltárnia a történelmet kutatóknak, hogy ez az időszak, valamint az azt követő Bach-rendszer hogyan hatott erre a területre – Az adósságunknak két főbb oka van. Az elhanyagolhatóbb, hogy az akkori források a központosítás révén döntően német nyelvűek. Azonban már sokkal komplikáltabbá és időigényesebbé teszi az éra kutatását, hogy az előbb taglalt időszakból származó tudásanyag túlnyomó többségét nem a Soproni Levéltárban őrzik, hanem Budapesten, Abszolutizmus kori Levéltárban, a soproni kerület állományában – fejtette ki dr. Dominkovits Péter.

Sopron ma is emlékezik a hősökre

Sopron Önkormányzata idén március 15-én is megemlékezik a hazájukért harcoló hősökre. A Petőfi téren tartott megemlékezés 9 óra 30 perckor kezdődik, Sopron Város Fúvószenekarának térzenéjével. Ezután a Soproni Huszár Hagyományőrző Egyesület lovasai bevonulnak a Juventus Koncert Fúvószenekar kíséretében. 10 órakor ünnepi beszédet mond Dr. Farkas Ciprián önkormányzati képviselő, tanácsnok. Ezután koszorúzás következik a Petőfi szobornál. 11 órakor a Pendelyes Néptáncegyüttes műsorát nézhetik meg a megemlékezők. Eső esetén a rendezvényt a Soproni Petőfi Színhzában tartják majd. 

Ha kutatni szeretné az 1848-49-es események helyi történéseit, ezekkel a művekkel kezdje!

A Soproni Levéltár igazgatója kiemelte: városunkban számos olyan kiadvány látott napvilágot, amely az 1848-49-es eseményekkel kapcsolatos kutatások új eredményeit jeleníti meg. – Ezek megismerése után érdemes könyvtárba, múzeumba vagy levéltárba menni a mélyebb ismeretek megszerzéséért – hangsúlyozta.

Ilyen a Soproni Szemle 1998/4-es száma is, amelyet az 1848-as esztendő történéseinek szenteltek a készítői. Ebben a kiadványban olyan munkák olvashatóak, amelyek nélkülözhetetlenek a forradalom és szabadságharc helyi történéseinek megismerése szempontjából. Így az érdeklődő elolvashatja benne a Soproni Levéltárban, illetve az országos közgyűjteményekben őrzött soproni krónikák 1848-as vonatkozásait, magyar fordításban. Az olvasó évre-hónapra-napra lebontott kronológia szerint ismerheti meg, hogy mi történt a nagy évben azon a helyen, ahol most ő él. A militária kutatói pedig elolvashatják a Sréter-különítmény szerepét. Ez a honvédsereg helyi különítménye volt, amely a Görgey-sereg részeként határvédelmi feladatokat látott el. A lapszámon olyan elismert kutatók dolgoztak, mint Hermann Róbert, Patyi Gábor, Németh Ildikó, vagy dr. ifj. Sarkady Sándor.

- A Soproni Levéltár pedig két önálló kötettel is hozzájárult ahhoz, hogy a nagyérdemű minél tüzetesebben megismerhesse a heroikus eseménysorozat helyi vonatkozásait – kezdte így Dr. Dominkovits Péter. – Az egyikben Hermann Róbert mutatja be szakavatottan a csornai csatát. Ezzel a diadallal kapcsolatban több munka is napvilágot látott már, de ez az első, amely az elsődleges forrásanyagot is közzéteszi az olvasó számára. Ugyanis az ütközettel kapcsolatos iratok zöme a bécsi levéltárakban pihen, Hermann úr pedig felkerekedett és rengeteget összegyűjtött ezekből a munkájához. Például hadparancsokat és létszámkimutatásokat is – fejtette ki.

A Soproni Levéltár az 1848-49-es forradalom és szabadságharc 150-ik évfordulójára is készült egy kiadvánnyal. Ebben a levéltár munkatársai kimerítő alapossággal állították össze az intézmény ide vonatkozó iratanyagát – egyebek mellett a városi, megyei iratanyagokat és aprónyomtatványokat is. 

Kérem, várjon... Kérem, várjon...