Napfény nélkül nem tudnánk létezni. A szemünkbe behatoló fény optikai tartománya a látóidegeken keresztül lehetővé teszi a látást, energetikai tartománya aktiválja az anyagcserét, hormonrendszerünk mirigyeit, szabályozza a vérnyomást, fokozza a méregtelenítő folyamatokat, elősegíti a D-vitamin képződését.

 

A napból kiáramló sugárzás különböző hullámhosszúságban érkezik a Föld felé: UVA (400-320 nanométer), UVB (320-290 nanométer), UVC (290-100 nanométer), ez utóbbi elvileg nem éri el a Föld felszínét. Az UV-sugarakkal bőrünk találkozik először.

Miért fontos a fényvédelem?

Sokan azt hiszik, hogy fényvédőt használni csak akkor fontos, ha az ember napozik. A fényvédelem azonban az év 365 napján a rutinunk része kell, hogy legyen, vagyis télen és nyáron egyaránt. Az igaz, hogy a hidegebb évszakokban a barnulást okozó UVB-sugárzás enyhébb, mint amikor hétágra süt a nap, de a legalább annyira káros UVA-sugárzás télen és nyáron is jelen van. Érdemes tudni, hogy a bőröregedés folyamatait az UV (és ráadásul elsősorban az UVA)-sugárzás jelentősen felgyorsíthatják, olyannyira, hogy egy 2013-as kutatás szerint: "A klinikai bőröregedést nagymértékben befolyásolják a külső tényezők, különösen a napártalom. Az UV-sugaraknak való kitettség az arcon megjelenő bőröregedés jeleinek mintegy 80 százalékáért felelős." Vagyis ahhoz, hogy megelőzzük a ráncokat, pigmentfoltokat, a bőrünk megereszkedését, érdemes mindennap fényvédőzni.

Mi is az a fényvédő?

A fényvédős hidratáló, nappali krém, egész testre való kiszerelésben pedig naptej egy hidratáló alapú formula, amit különböző típusú és hatékonyságú fényvédő összetevőkkel dúsítanak. Feladata a nevéből is következik: abban segít, hogy óvjuk a bőrünket a káros UV-sugaraktól (UVB- és UVA-sugarak). Azt, hogy egy termék fényvédős-e, úgy tudjuk megállapítani, hogy rá van-e írva az, hogy SPF. Az SPF (Sun Protection Factor) egy vilárszerte használt, egységes jelölés, és elsősorban az UVB-sugarakkal szembeni védelmet fejezi ki. Az UVA elleni védelem mértékének jelölésére sajnos nincs ilyen egységes jelölés.

Az SPF (Sun Protection Factor) matematikailag egy arányszám, és azt fejezi ki, hogy az adott termék a káros UV-sugaraknak az 1/SPF értékét NEM szűri ki. Vagyis: egy SPF30-as fényvédő a sugaraknak a 96,666 százalékát kiszűri, és a 3,333 százalékát nem szűri ki. Másképpen megfogalmazva: az SPF 30 azt jelenti, hogy a bőrünk 30-szor annyi UVB-sugárzást bír el, mint fényvédő nélkül, mielőtt az UVB okozta pirulási folyamat elindul.

Az UVA elleni védelem jelölésére többféle rendszer is létezik. Az EU javaslata, hogy az UVA-védelem érje el a fényvédőkön az UVB-védelem minimum egyharamadát, és ha ez teljesül, akkor szerepelhet a terméken a bekeretezett UVA-szimbólum.

Fényvédők fajtái

A fényvédőszűrők alapvetően két nagy csoportra oszthatók: vannak az organikus (kémiai) fényvédők és az inorganikus (fizikai vagy ásványi) fényvédők.

Az inorganikus (vagyis fizikai) fényvédők általában jobban beválnak érzékeny bőrre és stabilabbak is maradnak UV-sugárzás hatására. Hátrányuk azonban, hogy gyakran fehéres réteget hagynak a bőrön.

Az organikus, vagyis kémiai fényvédők előnye ezzel szemben, hogy nem hagynak fehéres réteget, és kozmetikailag elegánsabb, könnyedebb formulákat tesznek lehetővé, ezért könnyebben eladhatóak. Ezek a fényvédők úgy hatnak, hogy elnyelik a beeső fénysugarakat, majd a bőrben elbomlanak. Mivel ezekben a napozószerekben számtalan különböző vegyület található, rengeteg kombináció jöhet létre a sok bőrre kerülő szintetikus anyag között, amik UV hatásra kiszámíthatatlan reakcióba léphetnek a szervezettel, ami káros anyagok, szabad gyökök keletkezéséhez vezethet, de helyileg is okozhat azonnali bőrirritációt.

A kémiai napozószerekben lévő vegyületek reakciója a bőr belsejében történik, a melléktermékek károsíthatják a bőr szerkezetét; irritációt, fényérzékenységet okozhatnak és növelhetik a bőrrák kockázatát. Egyes kísérletek szerint a májat is terhelik, sőt állatkísérleteknél megfigyelték, hogy negatív hatással vannak a hormonháztartásra is. Ezek az anyagok nemcsak közvetlenül, hanem közvetve is veszélyt jelenthetnek, mivel fürdőzés közben a bőrről lemosódva, valamint a szennyvízzel a természetes vizekbe kerülve idővel a fogyasztásra kerülő halakban is felhalmozódhatnak. Éppen ezért több országban is betiltották a kémiai fényvédőt és a káros szintetikus vegyületeket tartalmazó napozószereket, mivel a korallok pusztulását is okozhatják.

Vannak viszont olyan naptejek, amikkel csökkenthetjük az ökológiai lábnyomunkat és nem ártunk velük sem a vízivilágnak, sem a saját egészségünknek. A fizikai fényvédő szerek a nevükből adódóan nem szívódnak fel, hanem a bőr felületén maradnak, visszaverik a fénysugarakat a bőr felszínéről, így blokkolva az UVA- és UVB-sugarak nagy részét.

Természetes fényvédők

Tehát lehetőleg fizikai fényvédőt és természetes összetevőket tartalmazó napozószereket használjunk! A készen kapható fényvédők helyett házilag is könnyen keverhetünk napozó kozmetikumot, aminek főbb összetevői:

• Bőrtápláló olajok: jojoba olaj, mandula olaj, kókuszolaj, sheavaj, szezám olaj, körömvirág olaj, búzacsíra olaj, sárgarépamag olaj, kakaóvaj (felhasználási lehetőségei: lereszelve, bőrön kenve, mint egy szappant vagy olajjal előre összemelegítve).

• Antioxidáns tulajdonságú természetes anyagok, amik semlegesítik a káros szabadgyököket, gyulladáscsökkentő tulajdonságúak: E-vitamin, aloé, propolisz, zöldteakivonat.

• 20% fizikai fényvédő por.

Ilyen például a titan-dioxid (titanium-dioxid), cink-oxid, iron-oxid, silica, mica, csillámpala őrlemény, alumina (nem összetévesztendő az aluminium sókkal!), amik széles spektrumú UV-védelmet biztosítanak, csökkentik az UVA-sugárzás által indukált szabadgyökök termelését a bőr mélyebb rétegeiben. Nem okoznak allergiát, nem irritálják a bőrt, nem tömítik el a pórusokat.

Forrás: skinsmart.hu, medinatural.hu

Képek forrása: pixabay