Amit az édesítőszerek fogyasztásáról tudni érdemes

Az élelmiszerekben alkalmazott nagy mennyiségű hozzáadott cukor több betegség – mint például a diabétesz, a szív- és érrendszeri kórképek és az elhízás – kialakulásában is jól ismert rizikótényező. Az Egészségügyi Világszervezet javaslata alapján ideális, ha a napi energiabevitel kevesebb mint 5 százaléka származik cukorból.

Így egyre nagyobb népszerűségnek örvendenek az édesítőszerek, melyek használatát számtalan kérdés övezi: milyen fajták léteznek, melyik típust válasszuk, mennyit fogyaszthatunk belőlük biztonságosan? A legfontosabb tudnivalókat Nagy Krisztina, a Soproni Gyógyközpont csoportvezető dietetikusa foglalta össze:

Nem csak egyféle édesítőszer létezik:

„Az édesítőszerek olyan adalékanyagok, amelyek több csoportba sorolhatók, attól függően, hogy természetes vagy mesterséges eredetűek” – mondta el a szakember. A természetes édesítőszerek többsége (mint például a stevia) növényi eredetű, ezek a legnépszerűbb alternatívái a hagyományos cukornak.

A cukoralkoholokat szintén a természetben előforduló anyagokból állítják elő, és mivel a lassan felszívódó szénhidrátok közé tartoznak, jól beilleszthetőek a cukorbetegek étrendjébe is. Ide sorolható az eritrit, a xilit, a szorbit és a mannit is.

A cukorhelyettesítők között megemlíthető még a fruktóz (gyümölcscukor) is, ami a gyümölcsökben és a mézben található meg természetes formában.

A mesterséges édesítőszerek a természetben nem találhatók meg, ezek kémiailag előállított vegyületek. Legismertebb típusai az aszpartám, a szacharin és a ciklamát. Legfőbb jellemzőjük, hogy minimális energiatartalommal bírnak, így jelentős kalóriabevitel nélkül segíthetik az édes ízek megőrzését.

Kinek érdemes édesítőszereket választani?

Az édesítőszereket elsősorban a cukorbetegek használják vagy azok, akik a testsúlyukat tudatosan csökkenteni és kontrollálni szeretnék. Vannak azonban olyan esetek, amikor óvatosnak kell lenni a fogyasztásukkal. – emelte ki Nagy Krisztina. Bár az édesítőszerek alapvetően biztonságosak, néhány esetben kerülni kell a használatukat. „Fenilketonuriában (a fenilalanin nevű aminosav anyagcsere-zavarában) szenvedők például nem fogyaszthatnak aszpartámot” – hívta fel a figyelmet a dietetikus. Előfordulhat, hogy akik a napraforgófélékre allergiásak, a steviára is érzékenyen reagálhatnak. Nagy Krisztina szerint ezért fontos, hogy egyéni érzékenység esetén mindig kérjük szakember tanácsát.

Mennyit fogyaszthatunk biztonságosan?

Az édesítőszerek esetében is a legfontosabb szabály a mértékletesség. A szakember elmondta, hogy a legtöbb édesítőszernél létezik egy úgynevezett ADI (Acceptable Daily Intake) érték, ami azt mutatja meg, hogy naponta mennyi fogyasztható belőlük egészségkárosító hatás nélkül. A csomagoláson feltüntetett, naponta javasolt mennyiséget nem ajánlott túllépni.

Az édesítőszerek biztonságosan részei lehetnek a kiegyensúlyozott étrendnek, amennyiben megfelelő típusokat választunk és figyelembe vesszük a fogyasztásukra vonatkozó mennyiségi korlátozásokat. Nagy Krisztina tanácsa szerint a legfontosabb, hogy tudatosan fogyasszuk őket: az édes ízek élvezete és az egészségünk védelme nem zárják ki egymást.

Amit az édesítőszerek fogyasztásáról tudni érdemes

Legnépszerűbb cikkek