Átadták a nagycenki Remetekápolnát

  2021. január 28. - www.sopronmedia.hu (Sopron-Fertő Turisztikai Fejlesztő Nonprofit Zrt./MTI)

Befejeződött a nagycenki Remetekápolna rekonstrukciója. A Fertő-táj világörökségi térség több helyszíne is megújul a Széchenyi 2020 program keretében, 300 millió forint értékben. A Sopron - Fertő Turisztikai Fejlesztő Nonprofit Zrt., mint konzorciumvezető, a Magyar Turisztikai Ügynökség Zrt.-vel és a Magyar Turisztikai Szövetség Alapítvánnyal együttműködve valósítja meg a fejlesztéseket.

A Széchenyi-örökség minél teljesebb bemutatása érdekében, a projekt részeként az egykor a Hársfasor végén álló remetekápolnát építették újjá, eredeti helyétől nem messze.

Fotó: Griechisch Tamás

Kárpáti Béla, a fejlesztő cég vezérigazgatója felidézte, hogy az 1754-ben Széchenyi Antal gróf és felesége Barkóczy Zsuzsanna által ültetett hársfasor végében állt egykor egy remetelak és mellette a Remetekápolna. A mindenkori cenki remete feladata volt a kápolna őrzése, gondozása, a déli harangozás és az, hogy a kápolna esti imáján részt vegyen. 

Kiemelte, hogy a Széchenyi család hagyományának ápolásához az ilyen „kicsi elemek” helyrehozása is fontos, mert ezekből áll össze az a kép, amelyből láthatjuk, hogy a Széchenyi család mi mindent tudott adni a magyar társadalomnak.

Kárpáti Béla, Barcza Attila és Csorba János

Kárpáti Béla, Barcza Attila és Csorba János

fotó: Griechisch Tamás

fotó: Griechisch Tamás

Barcza Attila, Sopron és térsége országgyűlési képviselője azt hangsúlyozta, hogy az öt helyszínen megvalósuló fejlesztések célja, hogy a helyi turisztikai attrakciók bekapcsolódhassanak a Fertő-part idegenforgalmi vérkeringésébe. Ennek egy jó eleme a kápolna, amelyet 1902-ben bontottak el rossz állapota miatt – mondta, hozzátéve, hogy a beruházással a hársfasor és a szoborpark egy újabb elemmel gazdagodott. 

fotó: Griechisch Tamás

Csorba János, Nagycenk polgármestere azt mondta, hogy a település középpontjában a Széchenyi kultusz ápolása áll. 

Az egykori Remetekápolna néhány elemét, a homlokzaton lévő kettőskeresztet és a bejárati vasrácsot beépítették a korabeli tervek és fotók alapján rekonstruált épületbe – mondta.

Hozzátette, hogy az elmúlt tíz évben ilyen nagymértékű értékmegőrzés nem történt a településen: megújult a Szent István-templom, a Széchenyi Mauzóleum, a Széchenyi Múzeumvasút, elkezdődött a nagycenki Széchenyi-kastély felújítása és elkészült a Remetekápolna. 

Az „Integrált termék- és szolgáltatás fejlesztés a Sopron-Fertő kiemelt turisztikai fejlesztési térségben” című projekt célja, hogy a Fertő-táj turisztikai attrakcióit bekapcsolja a térség idegenforgalmi vérkeringésébe. A fejlesztésnek köszönhetően a térségbe látogatók figyelme a világörökségi helyszín kistelepüléseinek értékeire is ráirányul majd. 

A projekt további elemei:

A projekt részeként a Fertőrákosi Kőfejtő és Barlangszínház interaktív élményelemeinek továbbfejlesztése kezdődik meg, valamint a külső tanösvény, – mint fokozottan védett természeti terület megóvása érdekében –, kert- és erdőrendezési munkálatai zajlanak. A jelenlegi kiállítási installáció és tartalom fejlesztésén túl új információs pontok kiépítése valósul majd meg. Modern, többnyelvű eszközcsomag segítségével a látogatók saját tempójukban haladva többféle tárlatvezetés közül választva járhatják majd végig a kőfejtő minden részét.

A fertőbozi Julien-völgy rendezvényhelyszín és pihenőpark fejlesztése is része a projektnek. Ennek keretében megtörtént a szabadtéri nézőtér modernizálása. Az új, vizesblokkal is ellátott helyszín családbarát módon, a közösségi igényeket kiszolgálva adhat teret kulturális és zenei rendezvényeknek.

A fertőszéplaki Széchenyi-kastély homlokzatfelújítása és belső udvarának renoválása is fontos eleme a projektnek, mint a térség egyik kiemelkedő értékekkel bíró műemléképülete. A terület képét meghatározó fertőszéplaki templomdombon egy pihenőpark is várja az ide érkezőket.

A sarródi családi pihenőpark fejlesztése a Fertő-Hanság Nemzeti Parkot felfedező turistáknak kínál lehetőséget a pihenésre és az aktív kikapcsolódásra.

A beruházás várhatóan 2021 második negyedévében fejeződik be.

A Remetekápolna története

Széchényi Zsigmond halála után négy fia, Antal, Ignác, Zsigmond és László osztozkodott a család birtokain. Széchényi Antal grófnak (1714–1767) jutott többek között Nagy- és Kiscenk. A gróf 1740-ben költözött át feleségével, gróf Barkóczy Zsuzsannával Kiscenkre, ahol átmenetileg a majorház szolgált lakhelyüknek, majd később megépült a ma is látható kastély.

A családi hagyomány szerint a kastély körüli barokk franciakerthez szervesen kapcsolódó kettős hársfasort Barkóczy Zsuzsanna grófnő telepíttette az 1750-es évek közepén. Az allé végén, az úgynevezett Kiserdőben a korabeli főúri ízlésvilágnak megfelelően remetelakot, majd később remetekápolnát építtetett.

A mindenkori „cenki” remete feladata volt a kápolna őrzése, gondozása, a déli harangozás, valamint az, hogy a kápolna esti imáján részt vegyen. A cenki remeték Remete Szent Pál regulája szerint, laikus testvérként, úgynevezett fráterként élték magányos életüket. Az első cenki remete, Astion Liebig fráter a győri egyházmegye feljegyzései szerint 1773-től teljesített szolgálatot.

Egy 1773-ban, német nyelven íródott dokumentum részletesen rendelkezik a remete eltartásáról. A jegyzék felsorolja az uradalom részéről a remete megélhetéséhez szükséges élelmiszereket: marhahúst, szalonnát, lisztet, sót, zsírt, sajtot és bort is biztosítani kellett meghatározott mennyiségben a remete részére.

Részlet a korabeli dokumentumból:

Kiss czenki eremitoriumban lakó remethének egész esztendőbéli konyha intertentiója:

36 pint liszt
24 pint lencse vagy borsó
28 font ki fűzött vaj
24 font soó
12 font sajt
Minden huss evő napra ½ font tehén huss és így egész esztendőre 96 fél font
72 darab officier kenyér
6 akkó bor helet kész pénz
6 öll tűzre való fa

Ezen kívül a ruhája, mint mondgya a kasznár, bele telik esztendőnként 20 forintokba.

A következő évben, 1774-ben Barkóczy Zsuzsanna grófnő a saját költségén kápolnát építtetett a remetelak mellé, Krisztus kínszenvedésének a tiszteletére.

II. József 1782 – ben feloszlatta a remeteség intézményét. A 18–19. század fordulóján és a század elején a remetelakban az uradalom szolgálatában álló személy lakott, akinek meghatározott feladatai voltak a kastély területén. A kápolna ekkor üresen állt, a hajdani remetelak pedig később vadászházként működött. A kápolnát 1870 táján kezdték ismét szakrális célokra használni, a keresztjáró héten (áldozócsütörtök előtti három napon) szentmisét tartottak itt, és a század végén is látogatott imahely volt.

A rokokó stílusú kápolnát 1902-ben bontották le. A szenvedő Krisztus fából készült, életnagyságú szobrát, mely az oltárt díszítette, 1903-ban a cenki templomba vitték. Jelenleg is ott található, a jobb oldali mellékoltár mellett. Az egykori remetelakból kialakított és kibővített vadászház ma is áll.

A kápolnát az eredeti helyétől nem messze építették újjá. Azért került a kastély közvetlen közelébe, a szoborpark mellé, hogy a Széchenyi-hagyatékot minél több látogató csodálhassa meg a lehető legteljesebb formájában.

A kápolna rekonstrukciója 2020-ban a korabeli tervek és fotók alapján valósult meg. Az egykori remetekápolna néhány elemét – a homlokzaton lévő kettőskeresztet és a bejárati vasrácsot – beépítették az itt látható rekonstruált épületbe. Az egykori imahely kőlépcsőjét megőrizték a Remetekápolna eredeti helyén, a hársfasor végében ma is fellelhető, szilárd emléket állítva a Széchényiek gazdag örökségének.

Kérem, várjon... Kérem, várjon...