Az aradi vértanúk előtt tisztelegtek Sopronban

Csendes főhajtással és koszorúzással emlékezett meg a soproni városvezetés kedd délután az aradi vértanúk kivégzésének 171. évfordulóján az Evangélikus temető előkertjében.

A megemlékezésen dr. Farkas Ciprián polgármester, Dr. Simon István és Csiszár Szabolcs alpolgármesterek mellett részt vett Abdai Zsolt, Juhász Adrienn, Mágel Ágost, Tóth Éva, Sass László és Stöckert Tamás önkormányzati képviselők, valamint több intézményvezető, akik az emlékezés koszorúi mellett egy-egy szál fehér rózsát is elhelyezték a vértanúk emlékműve előtt.


fotó: Griechisch Tamás

A kormány 2001. november 24-én nyilvánította a magyar nemzet gyásznapjává október 6-át. Az 1848-49-es forradalom és szabadságharc leverése után Aradon kivégeztek 12 honvédtábornokot és egy ezredest. Szintén aznap Pesten kivégezték gróf Batthyány Lajost, Magyarország első független, felelős kormányának vezetőjét. Ezen a napon országszerte és a határon túl is megemlékezéseket tartanak, a középületekre kitűzik a gyászlobogót.


fotó: Griechisch Tamás

Az 1848-1849-es szabadságharc leverését kegyetlen megtorlás követte. A tisztségéről 1848. október 2-án lemondó Batthyány Lajost 1849 januárjában Pesten tartóztatták le. A szabadságharc bukása idején Olmützben raboskodó politikust 1849. augusztus 30-án a haditörvényszék koncepciós eljárásban, felsőbb utasításra, felségárulás miatt kötél általi halálra és teljes vagyonelkobzásra ítélte, de kegyelemre ajánlotta. A per még azt a bécsi utasítást is megsértette, hogy a vádlottak csak a magyar parlament 1848. október 3-i feloszlatása utáni forradalmi cselekményekért vonhatók felelősségre, ugyanis a vád alapját Batthyány korábbi cselekményei (többek között külföldi hatalmakkal való kapcsolatfelvétel, a horvátokkal és az osztrák kormánnyal történő megegyezés elmulasztása, uralkodói jóváhagyás nélküli honvédújoncozás és papírpénz-kibocsátás) alkották. A kegyelemre ajánlást Ausztriában az íratlan szabály szerint figyelembe kellett venni, ezért Batthyányt Pestre vitték, ahol a Magyarországot teljhatalommal kormányzó Haynau táborszernagy 1849. október 5-én megerősítette az ítéletet.

Aradon 1849. szeptember 26-án tizenhárom tábornokot és egy ezredest (Lázár Vilmost, aki szintén önálló seregtestet irányított) ítéltek halálra felségsértés és lázadás miatt. Haynau ezt szeptember 30-án hagyta jóvá, de Gáspár András (Ferenc József egykori lovaglómestere) büntetését az utolsó pillanatban börtönre változtatták.


fotó: Griechisch Tamás

A kivégzéseket október 6-ára, az egy évvel korábbi bécsi felkelés és Latour osztrák hadügyminiszter meglincselésének évfordulójára időzítették. A börtönként szolgáló pesti Újépületben Batthyány éjszaka egy becsempészett tőrrel nyakon szúrta magát, és súlyos vérvesztesége miatt nem lehetett végrehajtani a megbecstelenítőnek számító, jobbára köztörvényeseknél alkalmazott akasztást. Mivel a kivégzésnek meg kellett történnie, a helyi parancsnok a kötél általi halálbüntetést saját hatáskörben "porra és golyóra" változtatta - ennek hallatán Haynau később idegrohamot kapott. Batthyány nem engedte a szemét bekötni, és maga vezényelt tüzet a kivégzőosztagnak, utolsó szavai három nyelven hangzottak el: "Allez, Jäger! (Rajta, vadászok!) Éljen a haza!"

Aradon ugyancsak október 6-án végezték ki a tizenhárom honvédtábornokot: Aulich Lajost, Damjanich Jánost, Dessewffy Arisztidot, Kiss Ernőt, Knézich Károlyt, Láhner (Lahner) Györgyöt, Lázár Vilmost, Leiningen-Westerburg Károlyt, Nagysándor Józsefet, Poeltenberg Ernőt, Schweidel Józsefet, Török Ignácot és Vécsey Károlyt. A golyó általi halálra "kegyelmezett" Kisst, Schweidelt, Dessewffyt és Lázárt hajnalban lőtték agyon a vár északi sáncában, a többi elítéltet ezután a vártól délre sebtében összetákolt bitófákra akasztották fel. A holttesteket elrettentésül estig az akasztófán hagyták, de éppen az ellenkező hatást érték el, mert a kivégzés helye valóságos búcsújáró hellyé vált.

A szabadságharc utáni megtorlások alatt hozzávetőleg 500 halálos ítéletet hoztak, és mintegy 110-et hajtottak végre. Az emigránsokat in effigie - távollétükben - végezték ki, azaz nevüket az akasztófára szögelték. A bosszúhullám csak 1850 júliusától mérséklődött, amikor az általános európai felháborodás miatt a bécsi udvar nyugdíjazta a hatáskörét túllépő Haynaut.

Kattintson egy képre a galériánk megtekintéséhez!

Legnépszerűbb cikkek