| 2021. július. 3. | 6 perc olvasás

Bye-bye Szása - 30 éve vonultak ki a szovjetek

47 évig tartó megszállás után az utolsó szovjet katonavonat 1991. június 16-án, míg az „ideiglenesen” itt állomásozó utolsó szovjet katona, Viktor Silov altábornagy június 19-én Záhonynál a Tisza-hídon hagyta el Magyarországot. Az 1990. március 10-én Moszkvában aláírt egyezmény 1991. június 30-át rögzítette a kivonulás befejezéseként, a szovjet alakulatok távozása azonban a tervezettnél két héttel hamarabb megtörtént, hazánk visszanyerte önállóságát. Az események emlékére az Országgyűlés 2001-ben június 19-ét nemzeti emléknappá, június utolsó szombatját pedig a magyar szabadság napjává nyilvánította.

A szovjet Vörös Hadsereg és a vele szövetséges román, bolgár és jugoszláv haderők 1944–45-ben, a második világháború végén foglalták el Magyarországot, kiűzve a német katonákat és a velük szövetséges haderőt, amit akkor és utána negyvennégy évig hivatalosan felszabadításnak neveztek. A háborút lezáró 1947-es párizsi békeszerződés értelmében minden szövetséges sereget vissza kellett vonni a szerződés hatályba lépését követő három hónapon belül, de ugyanez a rendelkezés megengedte a szovjet kormánynak, hogy olyan fegyveres erőket tartson Magyarországon, „amelyre szüksége lehet ahhoz, hogy a Szovjet hadseregnek az ausztriai Szovjet megszállási övezettel való közlekedési vonalait fenntartsa.” A kapcsolattartásra, az utánpótlás biztosítására, a telefon- és útvonalak őrzésére elegendő lett volna két-három lövész hadosztály is, de a szovjetek ennél jóval nagyobb haderővel voltak jelen Magyarországon. Hamar kiderült, hogy a második világháború után a felszabadítóból megszállóvá vált szovjet hadseregnek esze ágában sem volt távozni − csapatai nemcsak a fő közlekedési utak mentén állomásoztak, hanem azoktól távolabb is letelepedtek, merthogy itt tartózkodásukat a párizsi békeszerződés szentesítette. 

A Vörös Hadsereg katonái Budapest utcáin, 1945 januárjában. Voltak, akik felszabadulásként, ám igen sokan egy újabb megszállás kezdeteként élték át a szovjet alakulatok bevonulását
A Vörös Hadsereg katonái Budapest utcáin, 1945 januárjában. Voltak, akik felszabadulásként, ám igen sokan egy újabb megszállás kezdeteként élték át a szovjet alakulatok bevonulását
FORRÁS: AFP

A szovjet csapatok, miután kiűzték a német megszállókat, valójában elfoglalták és meghódították Magyarországot. A fegyverszüneti szerződést 1945. január 20-án minden megjegyzés nélkül alá kellett írni, és rendelkezéseit diktátumként, parancsként végrehajtani (pl. a 12. pont szerint 300 millió dollár hadisarcot kellett fizetni a Szovjetuniónak). A magyar katonai vezetésnek nem lehetett nemzeti katonai stratégiája, sem nemzeti biztonsági stratégiája. A magyar hadsereget is szovjet parancsnokság alá rendelték. Azt a tényt, hogy amelyik országot a szovjet csapatok elfoglalták, az elvesztette szuverenitását, maga Sztálin is elismerte 1945 áprilisában Milovan Dilassal, a jugoszláv kommunistával folytatott beszélgetésében: „Ez a háború eltér a múltbéli háborúktól, ha valaki területet foglal el, ezekre a területekre rákényszeríti a saját társadalmi rendszerét. Ahova a hadsereg eljut, ott a saját rendszerének szerez érvényt. Másképp nem is volna lehetséges ”.

A szovjet megszállás kérdése rendkívül összetetté vált.


https://mult-kor.hu/

Miután Ausztria az 1955. május 15-i államszerződéssel visszanyerte függetlenségét, a szovjet haderő további magyarországi állomásoztatását az 1955. május 14-én megalakult Varsói Szerződés "legitimálta". Az 1956-os forradalmat leverő szovjet csapatok jogi helyzetét az 1957. május 27-én kötött szovjet-magyar kormányközi megállapodás rögzítette, de ez az alig három és fél oldalas dokumentum nem határozta meg sem létszámukat, sem itt tartózkodásuk időtartamát, sem költségeik fedezésének forrását.

Amikor már nem volt közvetlen stratégiai jelentősége a magyarországi állomásozásnak, 1958-ban Hruscsov felajánlotta Kádár Jánosnak a kivonulás lehetőségét. Kádár belpolitikai okokra hivatkozva visszautasította ezt a megoldást. (Ide kapcsolódik szorosan egy másik – talán nem sokak által ismert – érdekes mozzanat is, miszerint 1964-ben Hruscsov felkínálta Beregszászt Magyarországnak, Kádár János azonban ezt az ajánlatot sem fogadta el. Kun Miklós történész elmondása alapján Kádár cinikusan meg is jegyezte a szovjet államfőnek, hogy inkább Baskíriát adja át nekünk.)

Így bár az "ideiglenesen hazánkban állomásozó" szovjet Déli Hadseregcsoport kivonása már 1958-ban szóba került, a megvalósulásra mégis több mint három évtizedet kellett még várni.

Kádár János és Nyikita Hruscsov
Kádár János és Nyikita Hruscsov
Fényképalbum, 1960. Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeum, CC BY-NC-ND

Érdembeli változás mindaddig nem történt, míg Gorbacsov fel nem tűnt a színen. Az 1990-ben Nobel-békedíjjal kitüntetett szovjet politikus reformtörekvéseivel elindította a Szovjetunió felbomlásának folyamatát, egyben a rendszerváltoztatás igényét és megvalósítását a szocialista blokk országaiban. Fontos állomása volt a gyors folyamatnak az 1989 decemberében tartott szovjet-amerikai csúcstalálkozó, ahol Bush és Gorbacsov már arról tanácskozott, hogyan lehet Európát békés és demokratikus eszközökkel átalakítani. Ekkora már Magyarország államformája újra köztársaság volt, a Vasfüggöny pedig darabokban hevert. A hivatalos bejelentés végül 1990. március 10-én történt meg, amikor Moszkvában a magyar és a szovjet fél ünnepélyesen aláírta a teljes szovjet csapatkivonásról szóló egyezményt. Ennek értelmében a kivonás már március 12-én megkezdődött, a művelet befejezésének időpontjaként pedig 1991. június 30-át rögzítették. A csapatkivonás lebonyolítását a pénzügyi elszámolás hosszú tárgyalássorozata kísérte. Végül egy úgynevezett „nulla megoldás” született, melyben a felek kölcsönösen lemondtak egymással szembeni követeléseikről, azaz egyenlőségjelet tettek a szovjet csapatok által hátrahagyott vagyon és az általuk okozott károk nagysága közé. 

Távozó szovjet katonák a hajmáskéri vasútállomás peronján (1990. március 12.)
Távozó szovjet katonák a hajmáskéri vasútállomás peronján (1990. március 12.)
(MTI Foto: Friedmann Endre)
Az utolsó szovjet katonai alakulat indítása Hajmáskérről (1990. november 13.)
Az utolsó szovjet katonai alakulat indítása Hajmáskérről (1990. november 13.)
(MTI Foto: Arany Gábor)

A szovjet katonákat hazaszállító első katonavonat, amely a Veszprém megyében szolgálatot teljesítő harckocsiezred egy gépesített lövész zászlóalját vitte a Szovjetunióba, 1990. március 13-án hagyta el Magyarország területét. A következő tizenöt hónapban pedig mintegy 35 000 vasúti kocsi indult útnak, hogy elszállítsa a több tízezer harci eszközt és a százezer katonát. Az 1991. június 16-án útnak indított utolsó katonavonat a felszámolt rakodóbázisok felszerelését vitte magával. Az utolsó szovjet katona, Viktor Silov altábornagy, a hazánkból kivonuló Déli Hadseregcsoport parancsnoka 1991. június 19-én a záhony–csapi hídnál lépte át a magyar határt. Az altábornagy minden jót kívánt a magyar népnek, s reményét fejezte ki, hogy a két nemzet közötti barátság megmarad. Ezután autójába szállt, és áthajtott a határ túloldalára. Délután 3 óra múlt 1 perccel. Ekkor ért véget Magyarország 47 éven át tartó szovjet megszállása. Hazánk visszanyerte szuverenitását, és 1944. március 19-e óta először nem állomásozott egyetlen idegen katona sem a területén.

Viktor Silov altábornagy, a Déli Hadseregcsoport parancsnokának autója átlépi a határt a záhony-csapi átkelőhelyen. Viktor Silov civilben, diplomata útlevéllel, fekete Volgáján távozott
Viktor Silov altábornagy, a Déli Hadseregcsoport parancsnokának autója átlépi a határt a záhony-csapi átkelőhelyen. Viktor Silov civilben, diplomata útlevéllel, fekete Volgáján távozott
(MTI-fotó: Kleb Attila)
Szovjet csapatok Magyarországon
Szovjet csapatok Magyarországon
https://hu.wikipedia.org/

Forrás: https://archivum.mtva.hu/
https://honvedelem.hu/

Borítókép: A táborfalvi szovjet tüzérezred katonái integetnek a vonat ablakából a vasútállomáson 1990. december 13-án, ahogy az ütemtervnek megfelelően folytatódott a szovjet katonák kivonulása Magyarországról (MTI-fotó: Mónos Gábor)

Legnépszerűbb cikkek