| 2021. december. 10. | 7 perc olvasás

Csaknem 200 éves és soproni az ország első zeneegyesülete

1829 tavaszán Kurzweil Ferenc templomi karnagy többéves munkája eredményeként megalakult az első magyar zenei társaság, a Soproni Zeneegyesület. Ettől az időponttól kezdve beszélhetünk szervezett zeneoktatásról és rendszeres polgári koncertéletről Sopronban. Lelkes és kitűnő szervezőtehetséggel megáldott muzsikusként Kurzweil számtalan zenekedvelőt meg tudott szólítani, akik végül három egyesületben szolgálták Sopron zenekultúráját: a Zeneegyesület, a Zenetársaság és az Egyházi Zeneegyesület legfontosabb zenei tényezői ennek a korszaknak.

A XVIII. század második felében „Magyarországon még teljesen ismeretlen volt az a nyilvános zenei élet, amely Bécsben már Haydn és Mozart korában magas színvonalon állott. A zene elpolgáriasodása nálunk sokkal később kezdődött meg, mint bármely más nyugati országban és Beethoven idejében csak a magyar főúri családok művészi hajlamú tagjai keresnek esztétikai örömöt és szórakozást a zenében. Az ország fővárosa Pozsony, amelynek környéke tele volt főúri kastélyokkal, ahol állandó zenekarok működtek. Az Erdődyek Galgócon és Pozsonyban, az Eszterházy grófok Cseklészen, az Esterházy hercegek Kismartonban rendeznek zenekari hangversenyeket. A pozsonyi Erdődyek színházi zenekara élén működik az olasz Chiudi, aki az első operát írja ,Pikko Hertzeg és Jutka Perzsi’ címmel és Kismartonban működik, mint Haydn utóda, Hummel, Beethoven nagy tisztelője.” (Cserna Andor (1921): Beethoven-breviárium.)
Cserna Andor elemzésével rögtön szembeállítható egy fontos körülmény, éspedig hogy Kismartonnal csaknem egy időben Eszterházán, a „magyar Versailles” kitűnően felszerelt operaházában a pompakedvelő Esterházy Miklós herceg vendégserege hódol Haydn művészetének, Nagycenken pedig – Mátray Gábor szerint – Széchényi gróf tart fenn udvari fúvószenekart Dorfmeister karmester vezetésével. Tehát a zenekritikus fejtegetései nem helytállóak Sopronra nézve, mert annak ellenére, hogy itt főnemesség csekély számban élt, mégis igen számottevő volt kora időktől fogva a zene ápolása.

Széchenyi Franciska egyik képe a családi kamarazenélést ábrázolja. Középen gitárral feltehetően Széchenyi István látható.
Széchenyi Franciska egyik képe a családi kamarazenélést ábrázolja. Középen gitárral feltehetően Széchenyi István látható.
http://www.szechenyiforum.hu/

A város zenei életének első nyomai a XV. századba vezetnek. Fraknói Pál özvegyének végakaratából 1452-ben orgonát kapott a Szentlélek templom, majd a Ferences (Kecske) templom, s mivel feltehetőleg a Szent Mihály templomnak akkor már volt orgonája, három középkori hangszer sípjai szóltak itt olyan korban, amikor ez az országban még ritkaságszámba ment.

Még száz év se telt el az egyházi zene soproni megindulása után, s a világi zene is kibontakozik városunkban: 1549-ben négy kürtős ad jelzéseket a város tornyából. A toronyzenészeknek meghatározó szerep jut a város zeneéletében mind világi, mind egyházi vonatkozásban. Nappal háromszor, éjszaka óránként fújták meg kürtjeiket, a tűzjelzés és toronyóra gondozás mellett pedig még három- vagy négyszólamú trombitaszóval is köszöntötték a város felé közeledő uraságokat. Ezenkívül rájuk volt bízva még a soproni bor védelme is az idegen versennyel szemben. Vészkürtöléssel riasztották a hatóságot, ha hordós szekér tűnt fel a láthatáron. A lakodalmakon és egyéb ünnepségeken is húzták a talp alá valót, amihez később inkább a ,,csendes zeneszerszámokat", vagyis a húros hangszereket használták. 1600 körül a polgárság már azt követelte, hogy ne csak ünnepnapokon legyen toronyzene, hanem hétköznapokon is, és a zenészek ne csak rövid virágénekeket és madrigálokat játsszanak, hanem terjedelmesebb darabokat is. Napjainkban viszont csak az évente visszatérő Ünnepi Hetek alkalmából csendül fel a toronyból a rézfúvók múltat idéző hangja.

Sopron, várostorony a Hűség-kapuval.
Sopron, várostorony a Hűség-kapuval.
http://www.minervaantikvarium.hu/

Az 1604-ben alakult tudós társaság Lackner Kristóf vezetésével a zenének is teret adott, sőt, a humanista polgármester a fiatalság számára írt színdarabjaiba is beleszőtte a zenét és az éneket.
Sopron XVII. századi zenei életéről már írott emlékek is maradtak: Steger Pál hangjegyes agendája és a Stark kocsmáros családja által megőrzött ötven zenedarabot tartalmazó Wohlmuth - féle tabulatúrás könyv. Rauch András, a Szent Mihály-templom orgonistája pedig egész sor hangversenydarabot szerzett, köztük egyet az 1634. évi soproni országgyűlés alkalmából.

A XVIII. században a város − Bécs zenei kisugárzásának hatókörében − buzgón művelte a század divatos zenei műfajait: az egyházi és a világi kantátát. 1775-ben Haydn, aki Eszterházán (mai Fertőd) a hercegi zenekar élén állt, első hangversenyét adta Sopronban. Nagycenken a zenei igényeket a Széchenyiek zenekara szolgálta.

A soproni kőszínházban 1795-ben felcsendült Mozart operája, a ,,Varázsfuvola", amelynek egyik szólamát maga a Sopronban állomásozó hadvezér, Radetzky generális felesége énekelte. Az operaelőadások ettől kezdve – különösen, amikor 1841-ben megnyílt az új, korszerű színház – másfél századon keresztül fontos szerepet töltöttek be műsorában.
Divatba jöttek a hangversenyek is a színház mellett emelkedő régi Kaszinó pompás termében. Ezek keretében lépett 1820 őszén a kilencesztendős Liszt Ferenc először a nyilvánosság elé.

A Szent Mihály templom belseje 1927 körül  (Divald Kornél)
A Szent Mihály templom belseje 1927 körül (Divald Kornél)
https://varlexikon.hu/

1829 tavaszán megalakult Kurzweil Ferenc művészi vezetésével a Soproni Zeneegyesület. Kurzweil 1792. december 21-én született Sopronban. Pozsonyban szerzett tanítói oklevelet, majd két évig Szombathelyen tanított. Később a soproni külvárosi elemi iskolában kapott segédtanítói állást. 200 évvel ezelőtt, 1821. januárjában elnyerte a Szent Mihály templom karnagyi tisztjét. A Zeneegyesület közvetlen előzményének tekinthetők az 1829. évi nagy sikerű Haydn-hangversenyek. Kurzweilnak sikerült a szétszórt, magányos kezdeményezéseket összefognia, így alakult meg 1829. április 1-jén a Musikverein. Az egyesület énekiskolájával hamarosan a szervezett polgári zenélés legfőbb fóruma lett. Már működésének első éveiben híres művészeket nevelt, mint pl. Liebhardt Lujzát, az európai hírű Mozart-énekesnőt, Mayer Karolint, a bécsi Hofoper tagját és Goldmark Károlyt, a ,,Sába királynője” világhírű szerzőjét. Kivirágzott az egyesületi élet, énekes társulatok születtek, jelentős muzsikus-személyiségek tűntek fel. Ezek után Sopron hamarosan a zenei élet egyik számottevő pontjává vált. Liszt Ferenc is gyakran kereste fel a várost, de ellátogatott Sopronba idősebb Johann Strauss, fél évszázaddal később az ifjabb Johann Strauss is. Franz von Suppé, a ,,Boccaccio" és más halhatatlan dalmű szerzője három évig volt a soproni színház karmestere.  A ,,Költő és paraszt" nyitányának magyaros motívumai a soproni alkotó évek gyümölcsei.
A hangverseny-műsorban kezdetben karkompozíciók és oratóriumok, később − Kurzweil kiválása után − operák szerepeltek. Többek között Mozart, Schubert, Haydn műveit adták elő.

Kurzweil Ferenc (Sopron, 1792. december 21. - Sopron, 1865. február 15.)
Kurzweil Ferenc (Sopron, 1792. december 21. - Sopron, 1865. február 15.)
https://www.szivk.hu/

A zeneegyesület feladatának tekintette a zeneoktatást is. Kezdetben csak éneklést tanítottak, később vonós hangszereken is megtanulhattak játszani az érdeklődők.
A harmincas években az egyesület tartotta kézben a város zenei életének irányítását, rendezte a művészek hangversenyeit és zenekarának és szólistáinak közreműködésével támogatta őket. A bécsi lapok is részletesen ismertették az itteni kultúréletet, és mind több művész (pl. Willmers, Liszt vetélytársa) és zenekar próbálkozott vendégszerepléssel Sopronban.

Kurzweil 1836-ban megvált az egyesülettől, de továbbra is szerepet vállalt a város zenei életében. 1844-ben megalapította a Zenetársaságot (Musikalische Gesellschaft). Működésének az 1848-as forradalom vetett véget. 1854-ben megszervezte a Szent Mihályról elnevezett Egyházi Zeneegyesületet, melynek célja a templomi zene művelése és a tehetséges fiatalok művészi nevelése volt. 1850-1865 között a bencés főgimnáziumban tanított énekművészetet. Pedagógiai munkásságáért 1858-ban Ferenc József a koronával díszített ezüst érdemkereszttel tüntette ki.
1865. február 15-én hunyt el Sopronban. 1979-ben, a Soproni Zeneegyesület alapításának 150. évfordulóján, lakóházán, a Szent Mihály utca 8-10. szám alatt emléktáblát avatott a város.


https://www.kozterkep.hu/

A nagy múltú egyesület 1829 áprilisa óta megannyi megbecsülést és tekintélyt szerzett a soproni zenekultúrának. Zenekara az 1929-es jubileum alkalmából vette fel a Soproni Liszt Ferenc Szimfonikus Zenekar nevet, de örökségéhez hűen megőrizte amatőr státuszát, vagyis a zenekarban együtt muzsikálnak hivatásos zenészek, zenetanárok és megfelelő hangszeres tudással rendelkező műkedvelők.  A soproni zenészek külföldön is számos alkalommal képviselték Magyarországot, például 2019-ben a Bayreuthi Liszt Napokon.

Soproni Liszt Ferenc Szimfonikus Zenekar
Soproni Liszt Ferenc Szimfonikus Zenekar
Facebook

Forrás: Dr. Csatkai Endre (1929): A Soproni Zeneegyesület száz éves történetének vázlata.

Thier László (1942): Kurzweil Ferenc templomi karnagy, a Soproni Zeneegyesület alapítója élete (1792–1865). Soproni Szemle, 1942. VI. évfolyam 3. szám.

https://www.szivk.hu/

Borítókép: 1761-től az ekkor 29 éves Haydn Esterházy Pál herceg, majd Esterházy “Fényes” Miklós herceg karmestereként csaknem harminc évig irányította a zenekart, intézte az opera és a zenészek gazdasági ügyeit, zeneműveket írt, összeállította az operák és hangversenyek műsorát, számos szimfóniát és operát írt. 
Borítókép forrása: https://cultura.hu/

Legnépszerűbb cikkek