Csíksomlyó – a hely, ahol több százezer szív egyszerre dobban

  2021. május 22. - www.sopronmedia.hu

A csíksomlyói Mária-kegyhelyre, a Szűzanya csodatevő szobrához való pünkösdi zarándoklat kiemelt vallási és nemzeti ünnep, amelyen idén 444. alkalommal vesznek részt a keresztény hívek. A búcsúra Erdélyből, Magyarországról és a világ minden részéről több százezer magyar érkezik évről évre, akik ezzel nemcsak hitük mellett állnak ki, hanem minden alkalommal kifejezik összetartozásukat, ragaszkodásukat nemzetükhöz és anyanyelvükhöz is. A ma, május 22-én megszervezett csíksomlyói búcsú mottója: „A Magasságbeli ereje borít be árnyékával.”

Csíksomlyó különleges jelkép a magyarság szemében, nevének hallatán aligha akad keresztény ember, akinek lelki szemei előtt ne jelenne meg a búcsú helyszíne, a Kis-Somlyó és a Nagy-Somlyó közötti nyereg, benne a nagyszámú zarándoksereggel, amely az egyházi zászlók mellett megannyi magyar és székely zászlót lobogtat a szélben. Ehhez a képhez, illetve érzéshez társul a különleges hangélmény is. A szent lelkesedéssel rezgő hang, amely százezrek torkából egyszerre csendül fel. A búcsú egyik legmagasztosabb pillanata az ünnepi szentmise végén a közös éneklés – a pápai, a magyar és a székely himnuszokat csodálatosan visszhangozzák a hegyek.

A csíksomlyói kegytemplom és a körülötte lévő térség képtelen volt befogadni a búcsúsok már több százezresre duzzadt tömegét, így 1993-ban oltáremelvényt építettek a hegy nyergében.

A csíksomlyói kegytemplom és a körülötte lévő térség képtelen volt befogadni a búcsúsok már több százezresre duzzadt tömegét, így 1993-ban oltáremelvényt építettek a hegy nyergében.

Foto: MTI/Mohai Balázs

A székely település ősi zarándokhely, a búcsú története 1444-ig nyúlik vissza, amikor IV. Jenő pápa körlevélben buzdítja a híveket, hogy a ferencesek segítségére legyenek a templomépítésben. Az épület megvalósításához egyébként Hunyadi János is hozzájárult a török elleni győzelméből szerzett zsákmányból. Az elvégzett munkáért cserébe a pápa búcsút engedélyezett. A székely nép Mária-kultusza azonban valószínűleg régebbi időkig vezethető vissza, a „napba öltözött asszony” már a kereszténység felvétele óta a nép fő pártfogója és imáinak tárgya lehetett. A levélben a pápa is megemlíti, hogy a hívek nagy sokasága szokott összejönni ájtatosságnak okából és gyakorta nem szűnik meg Máriát tisztelni. A dokumentum szerint a kegyhely ekkori búcsús ünnepe Sarlós Boldog­asszony napján, július 2-án volt, mint ahogy ma is ez a kegytemplom valódi templombúcsújának napja. 

A csíksomlyói Mária-kegytemplom

A csíksomlyói Mária-kegytemplom

https://www.mariaradio.ro/

Az erdélyi katolikusok számára a búcsújárás hagyománya egy legendás csatával függ össze. A katolikus székelyeket János Zsigmond erdélyi fejedelem 1567-ben fegyverrel akarta a Szentháromságot tagadó unitárius hitre téríteni. A fejedelem pünkösd szombatján hatalmas sereggel érkezett Csíkba, hogy érvényesíteni tudja akaratát. Csík, Gyergyó és Kászon népe a gyergyóalfalvi plébános, István atya vezetésével Csíksomlyón gyülekezett, és miután Szűz Mária segítségét kérték, legyőzték a fejedelem seregét a Hargita Tolvajos-hágójában. A diadal után nyírfaágakkal ékesített lobogóikkal szintén Csíksomlyón adtak hálát a diadalért, egyben fogadalmat tettek, hogy ezután minden évben elzarándokolnak ide pünkösd szombatján. Ennélfogva úgynevezett fogadalmi búcsús helyszínné vált a csíki település. Ennek az emlékét őrzi a Kis-Somlyó hegyén álló Salvator-kápolna előtti kőkereszt, amelyre azt vésték fel az elődök, hogy „Tarts meg minket őseink szent hitében és erényeiben” – a csíksomlyói kegyhelynek tehát tulajdonképpen ez az üzenete: tartsunk ki, maradjunk meg az őseinktől örökült hitünkben.

A csíksomlyói Salvator-kápolna 1941-ben

A csíksomlyói Salvator-kápolna 1941-ben

Készítette: Fortepan adományozó LISSÁK TIVADAR (https://commons.wikimedia.org/)

Egyes néprajzkutatók szerint a nagyerdei csata konkrét lefolyásának története csak legenda, azonban nem legenda az, hogy a reformáció terjedése a 16. század második felében valamilyen oknál fogva valóban megállt a Székelyföld közepén, a keleti székelység áttérítésére végül is nem került sor, és hogy ebben a katolikus székelység ellenállásának is döntő része volt. A csíksomlyói pünkösdi búcsú pedig századok óta ennek az ellenállásnak, a hithez való ragaszkodásnak győzelmi emlékünnepe. 
A búcsúról tudósító első értékelhető források a 17. század közepéről, jezsuitáktól származnak, és ezek a források már pünkösdi búcsújárásról tudósítanak. Tehát a csíki búcsús ünnep valamiért épp a 16. századi vallási viszályok idején került át pünkösd szombatjára. Csíksomlyón teljes búcsút nyerhetnek a bűneiket megvalló és megbánó római katolikus keresztény hívők. Aki a gyónás szentségének kegyelmi állapotában meglátogatja a kegyhelyet és ott meghallgatja a szentmisét, az elnyeri a bűnei megbocsátása után visszamaradt büntetések teljes elengedését is.

Gyönyörű nevet adtak a csíkiak és a csángók a csíksomlyói kegyszobornak: „Babba Mária, a napba öltözött Boldogasszony”

Gyönyörű nevet adtak a csíkiak és a csángók a csíksomlyói kegyszobornak: „Babba Mária, a napba öltözött Boldogasszony”

https://szekelyhon.ro/

A török-tatár támadások során a templomot és a kolostort is felgyújtották, de szerencsére a Szent-Antal-oltár és a Mária-szobor megmenekült a pusztulástól. A főoltár mögött őrzött kegyszobor a templom legértékesebb része − a századok során sok csoda történt vele, neki köszönhető a hitélet itteni felvirágzása. A 16. század elején (1510-1515) hársfából faragták, alkotója ismeretlen. A Napba öltözött asszonyt ábrázolja, akinek lába alatt a Hold, feje körül tizenkét csillagból álló koszorú látható. Királynőként a fején korona, jobb kezében jogar, bal karján a szintén koronás kis Jézus. A legnagyobb a világon ismert kegyszobrok közül, magassága 2,27 méter, a középkori székelyföldi szobrászművészet remekeként tartják számon a művészettörténetben.
A mai, új barokk templomot Konstantin Schmidt építész tervei szerint 1804-ben kezdték építeni, és 1876. augusztus 20-án Fogarasy Mihály erdélyi püspök szentelte fel. 1948-ban XII. Piusz pápa basilica minor rangra emelte. Mivel a kegytemplom nem tudja befogadni az időközben több százezerre nőtt búcsúi tömeget, ezért a Kissomlyó-hegy és a Nagysomlyó-hegy közötti nyeregben megépítették 1993-ban az oltáremelvényt, a Hármashalom-oltárt, amit Makovecz Imre tervezett. Segítségére volt Bogos Ernő csíkszeredai műépítész, aki a tervezési és építési munkálatok levezetésében jelentős szerepet vállalt.

Igazi zarándokhellyé a trianoni béke után vált Csíksomlyó. Innentől kezdve nemcsak az Isten hitet és az ezért való kiállást jelképezte a kegyszobor, hanem a magyarság megmaradását, összetartását a Kárpát-medencében. Csíksomlyó ma nemcsak székely, hanem magyar nemzeti kegyhely, és a pünkösdi búcsú a világ magyarságának közös ünnepe. Ugyanakkor napjainkban nemcsak katolikusok, hanem más felekezetek hívei is részt vesznek ezen a zarándoklaton, ahol a Szűzanya iránti tiszteletben a buzgóság az idő múlásával sem lankad. 2008-tól kezdődően Budapestről jellemzően minden évben indul különvonat Székely Gyors néven Székelyföldre, hogy az anyaország zarándokai is minél nagyobb számban részt vehessenek a búcsún. 2010-ben Magyarországról már két különvonat is indult, a második Csíksomlyó Expressz néven, illetve 2012-től a Boldogasszony Zarándokvonat is járt a búcsúra.

Indul a zarándokvonat a csíksomlyói búcsúba

Indul a zarándokvonat a csíksomlyói búcsúba

https://www.infokiskunfelegyhaza.hu/

2020-ban és idén, a járványhelyzet nem tette lehetővé az össznemzeti zarándokvonatok zakatolását, ugyanúgy az autóbuszos zarándoklatot sem. Bár az idei évben már engedélyezett a zarándokok részvétele a csíksomlyói pünkösdi búcsún, a résztvevők száma korlátozott. A gyulefehérvéri érsekség az ünnep előtt egy héttel körlevélben tette közzé, hogy 22 110 távolról érkező zarándok vehet részt a búcsún, és valamennyien kitűzőt kell, hogy viseljenek, amelyet a plébániákon keresztül szerezhetnek meg. Az érsek azt is kérte, hogy a zarándokcsoportok ne menjenek be a kegytemplomba. Az ünnep idei szónoka, Salamon József, a csángóföldi Gyimesbükk plébánosa, akinek családja és saját élete is gyermekkora óta szorosan kötődik a csíksomlyói búcsúhoz: vallja, hogy a Szűzanya nélkül nem maradt volna meg a csángó magyar közösség.

Ferenc pápa szentmisét pontifikál a csíksomlyói hegynyeregben 2019. június 1-jén.

Ferenc pápa szentmisét pontifikál a csíksomlyói hegynyeregben 2019. június 1-jén.

Fotó: Koszticsák Szilárd / MTI

2019-ben a százezres magyar embertömeg előtt Ferenc pápa misézett Csíksomlyón. Ő az első katolikus egyházfő, aki az egyház történetében Erdélybe látogatott, és a Kárpát-medence legjelentősebb kegyhelyén, a város és a ferences bazilika fölötti hegynyeregben celebrálta az szentmisét. A pápa homíliájában a Kárpát-medence magyar népét, illetve a püspöki zarándoklatot méltatta: „Ez a nép a szenvedések közepette sem fárad el keresni az élet vizének a forrását, ahol a remény új erőre kaphat… Ez az évi zarándoklat Erdély öröksége, azonban egyúttal tiszteletben tartja a román és a magyar vallási szokásokat is. Ezen a zarándoklaton más felekezetek hívei is részt vesznek, és ez a párbeszéd, az egység és a testvériség jele… Zarándokolni azt jelenti, hogy mint nép hazatérünk.”, és a történelmi sérelmek helyett a jövő felé való nyitottságra szólított fel: „Zarándoklatunk során ne azt kutassuk, hogy mi lehetett volna (és nem lett), hanem inkább azt, ami ránk vár és nem odázhatjuk el.”

Ismét együtt a nyeregben, 2021. május 22.

Ismét együtt a nyeregben, 2021. május 22.

Fotó: Erdély Bálint Előd (https://szekelyhon.ro/)

Csíksomlyói búcsú, 2021.május 22.

Csíksomlyói búcsú, 2021.május 22.

Fotó: Veres Nándor (https://szekelyhon.ro/)

Csíksomlyói búcsú, 2021.május 22.

Csíksomlyói búcsú, 2021.május 22.

Fotó: Erdély Bálint Előd (https://szekelyhon.ro/)

Forrás: Internet

Borítókép forrása: https://cultura.hu/

Kérem, várjon... Kérem, várjon...