A rádiótelefonok története a második világháborúig nyúlik vissza, amikor a hadsereg rádióhullámon alapuló telefon-összeköttetéseket kezdett alkalmazni, a bázisállomások technológiájának elméletét pedig 1947-ben fejlesztették ki az Amerikai Egyesült Államokban lévő Bell Laboratórium mérnökei. A mobiltelefonok 0G generációja a mobil rádiótelefon volt, amit 1945-ben készítettek el, de hivatalosan nem sorolják a mobiltelefonok közé, mivel ezek nem támogatták a beszédcsatorna frekvenciájának beszélgetés közbeni automatikus átváltását (hívásátadás), amire akkor lehetett szükség, amikor a felhasználó az egyik cellából (bázisállomástól) a másikba lépett át. Gyakorlatilag úgy működtek, mint az adóvevők, és mivel méret és tömeg tekintetében igen nagy készülékek voltak, inkább járművekbe szerelve használták őket. 

A hívásátadást Amos Bell, a Bell Labs mérnöke találta fel 1970-ben, és innentől kezdve vált lehetővé, hogy a telefon használója beszélgetés közben több cellán (körzeten) is áthaladjon a kapcsolat megszakadása nélkül. Az első, gyakorlatban is használható kézi mobiltelefon feltalálójának Martin Coopert tartják, a Motorola egykori mérnökét. Cooper 47 évvel ezelőtt, 1973. április 3-án kezdeményezte az első mobilhívást egy akkoriban modernnek számító, de mégis jókora mérettel rendelkező Motorola DynaTAC típusú készülékről. Az akkor 45 éves feltalálónak a humora se volt elhanyagolható, a világ első mobiljáról stílusosan az egyik konkurens telekommunikációs cég igazgatójának a vezetékes telefonját hívta fel, és bejelentette: ő most egy igazi mobiltelefonról beszél. A készüléket feltalálták ugyan, de mivel még nem volt hozzá fejlesztett mobilhálózat, csak 10 év múlva, 1983-ban került kereskedelmi forgalomba. A közel egy kilós Motorola DynaTAC 8000x 23 cm magas volt és egy teljes feltöltéssel is csak 30-35 percet lehetett telefonálni vele. 

Az első automatizált kereskedelmi mobilhálózatot Tokióban indították 1979. december 3-án, majd azt kiterjesztve valósult meg a legelső országos 1G hálózat.
1981-be indították el a Nordic Mobile Telephone (NMT) rendszert, amely az első olyan hálózat volt, ami nemzetközi roamingra is képes. Ez az analóg rendszer a 450 MHz-es frekvenciát használta. Magyarországon is az első mobilhálózat NMT rendszert alkalmazott, amelyet a Westel Rádiótelefon Kft. indított útjára 1991. október 15-én. Ezzel egy időben Amerikában az AMPS (Advanced Mobile Phone System) rendszert alakították ki, amelyben ugyancsak analóg módon történt a hang továbbítása, de a 800 MHz-es frekvencián üzemelt. Egyes országokban pedig az AMPS leszármazottját a TACS (Total Access Communication System) használták, amely 900 MHz-en működött.

Az első generációs hálózatok egyik fő problémája volt, hogy a különböző hálózatok nem voltak kompatibilisek egymással, továbbá nem rendelkeztek semmiféle titkosítással, így akármelyik beszélgetésbe bele lehetett hallgatni a megfelelő eszköz segítségével. A készülékek ekkoriban nagy mérettel és igen kevés tudással rendelkeztek. Extrának akkoriban pl. a beépített telefonkönyv számított, amivel csak bizonyos készülékek rendelkeztek. 

Az igazi áttörést a 2. generációs (2G) hálózatok megjelenése jelentette, ugyanis ekkor vezették be a digitális technológiát a jelátvitelre.  A digitális rendszerek nagyobb hatékonysággal, jobb hangátviteli minőséggel bírtak, mint az analóg hálózatok, mindemellett biztonságosabbá is váltak. A legelterjedtebb 2. generációs hálózat a GSM (Global System for Mobil Communication), amely legelsőnek Finnországban került kiépítésre 1991-ben, és mára világ legelterjedtebb digitális rendszere lett. A GSM vezette be a SIM kártyát mely azonosítja a felhasználót és tárolja annak néhány adatát. A ’90-es évek elején a telefonok ára jelentősen csökkenni kezdett, mivel a készülékek energiafogyasztása és méretük is egyaránt kisebb lett, illetve új szolgáltatások – SMS, WAP - kerültek bevezetésre. Az első SMS-t „Boldog karácsonyt” szöveggel 1992. december 3-án küldték el, Angliában. 

A továbblépést a csomagkapcsolt adatátviteli szabvány, a GPRS (General Packet Radio Service) kifejlesztése jelentette, és az ekkor már színes kijelzős telefonok fokozatos megjelenésével bevezetésre került az MMS (Multimedia Messaging Service) szolgáltatás, ami lehetővé tette multimédiás tartalmaink elküldését is. A Westel 2002. április 18-án Magyarországon, és ezzel a világon is elsőként indított el teljes körű MMS szolgáltatást, így a Westel kétmillió-hétszázötvenezer ügyfele az arra alkalmas mobiltelefonnal színes fényképeket és hangokat is küldhetett. 

2003.ban a Hutchison Telecommunications (Hong Kong) elindította harmadik generációs hálózatát, amit a nagysebességű adatátvitelre és új multimédiás szolgáltatások (video telefonálás, videó konferencia, e-mail stb.) igénybevételéhez terveztek. 2005. nyarától már Magyarországon is igénybe vehetőek voltak 3G szolgáltatások a T-Mobile és a Pannon hálózatában. Időközben a mobiltelefonok pedig robbanásszerű fejlődésen mennek át - a készülékekbe a gyártók egyre több funkciót tudtak belezsúfolni, egyre nagyobb teljesítmények elérése mellett. Megjelentek az okostelefonok, amelyeknél a billentyűzet helyét az érintőkijelzők veszik át, és saját mobil operációs rendszert futtatnak.

A 3G-t 4G, majd 5G követte, és az email-küldözgetéstől nagy sebességgel jutottunk el az okostelefonok világában a nagyfelbontású videók megosztásáig, a geolokációig és a kiterjesztett valóságig. Mi jöhet még? Kétségtelen, hogy a készülékek olyan mértékben változtak és fejlődtek az elmúlt évtizedben, hogy már semmi sem tűnik elképzelhetetlennek a jövőre nézve.

Nemcsak fontos a mobiltelefonunk, hanem nélkülözhetetlen személyes tárgy, amely szinte a személyiségünk részévé vált. Talán nem túlzás kimondani, hogy a fejlett mobiltechnológia nyújtotta lehetőségek széles köre miatt kissé elmosódott a határ a magánélet és a nyilvánosság között. Tény, hogy az egészséges egyensúly megteremtése nem egyszerű, viszont fontos, ugyanakkor azt is érdemes kiemelni, hogy a mobiltelefonok telefonálásra is alkalmasak. A technika fejlődésével a készülék olyan sok plusz funkciót kapott, hogy olykor már-már elfelejtődni látszik a telefon eredeti célja, rendeltetése.

Forrás: https://okosoldal.hu/

https://hu.wikipedia.org/

Borítókép forrása: https://www.pinterest.es/