Ha pünkösd, akkor királyválasztás!

A többi nagy egyházi ünnephez hasonlóan pünkösd is magához vonzotta a különböző eredetű és korú népszokásokat. Európa-szerte a legarchaikusabb pünkösdi hagyománynak a pünkösdi királyválasztás számít, amelyről a középkor óta vannak adataink. Hazánkban a XVI. században már általánosan ismert volt a pünkösdi királyság múló, értéktelen voltára utaló szólás: „Rövid, mint a pünkösdi királyság”. A többnyire lóversennyel vagy más ügyességi próbával választott pünkösdi király hatalma egy évig tartott. „Nem kell pedig hinni, hogy ez csak valami üres czím. Járnak emellé hatalmas kiváltságok.”

Pünkösd egykor az év egyik legnagyobb ünnepe volt, mindenütt megtartották, neve a görög pentekosztész “ötvenedik” szóból származik, ugyanis ez az ünnep a húsvétot követő ötvenedik napon kezdődik. A húsvéti ünnepkör lezárása és egyben a természet megújulásának és a tavasz köszöntésének ideje. A nagy nyári munkák előtt a régi emberek egy kicsit megpihentek, ünnepeltek. Imádkoztak a bő termésért, a gyermekáldásért, köszöntötték az új életet. Tavaszi, nyár eleji ünnepként pünkösd alkalmasnak bizonyult a tavaszi napéjegyenlőség és a nyári napforduló ősi szokásainak és hiedelmeinek továbbéltetésére, valamint a fiatalság tavaszköszöntő rítusainak és játékainak keretévé, szokásalkalmává vált. 

A pünkösdi királyt többnyire lovas versenyeken választották meg
A pünkösdi királyt többnyire lovas versenyeken választották meg
https://index.hu/

Az európai népek körében a legrégebbi pünkösdi népszokás a pünkösdi királyság. Magyarországon a XVI. századtól kezdve vannak írásos nyomai a hagyománynak. A XVII század végén és a XVIII. század elején a huszárezredekben „májuskirályt” választottak, akinek minden ember engedelmeskedni tartozott. A májuskirály törvényt ült, ítélkezett, és ő vigyázott arra, hogy a huszárok mulatozás és tánc közben az illem ellen ne vétsenek.

Amikor eljött pünkösd ünnepe, a legények, fiatal férfiak erőt, ügyességet, gyorsaságot követelő versengés keretében döntötték el, ki közöttük a legrátermettebb. A magyar pünkösdi királyt főleg lóverseny, de bikahajszolás, kakasütés, gúnárnyak-szakítás, tűzugrás, tuskócipelés, kaszálás, és sok minden egyéb során választották. Az a legény lett a király, aki a legügyesebbnek, legerősebbnek bizonyult. Egy XIX. századi szokásgyűjtemény részletesen közöl egy lovasversennyel történő pünkösdi királyválasztást a Dunántúlról. A győztest és lovát virágokkal és szomorúfűzágakkal borították be. „Egy évig azután őt nevezik pünkösdi királynak. Nem kell pedig hinni, hogy ez csak valami üres czím. Járnak emellé hatalmas kiváltságok. A pünkösdi király egy évig minden lakodalomba, ünnepélyre, mulatságra hivatalos, minden kocsmában ingyen rovása van, amit elfogyaszt, fizeti a község, lovát, marháját tartoznak a társai őrizni, s ha netán valami apró vétséget követne el, azért testi büntetéssel nem illetik. Ilyen nagy úr a pünkösdi király egy álló évig”. 

A későbbi győztes Cseppentő Regő és Huszár Mátyás birkóznak lóháton az Ópusztaszeri Nemzeti Történeti Emlékparkban rendezett pünkösdikirály-választáson 2014. június 9-én.
A későbbi győztes Cseppentő Regő és Huszár Mátyás birkóznak lóháton az Ópusztaszeri Nemzeti Történeti Emlékparkban rendezett pünkösdikirály-választáson 2014. június 9-én.
Fotó: Kelemen Zoltán Gergely

A hagyomány legérdekesebb leírása Jókai Mór Egy magyar nábob című regényében olvasható. A könyv VIII. fejezetében az író pünkösdi királyválasztást mutat be „Nagykunmadarasban”. Már hat éve a hetyke Márton legény és a lova, Ráró a pünkösdi király, úgy gondolja, hogy most is ő fog nyerni. A királyválasztás pünkösd harmadik ünnepén, lóverseny formájában zajlik le. A királyt nagy lombos koszorú díszíti, füzekből és virágokból, úgyhogy a füzérek hosszan omlanak a legény vállára. Amikor a lóverseny eredményét nem fogadják el a nézők, a vetélkedők vad bikát hajszolnak. Részlet a fejezetből: „És kisült a lajstromból, hogy Márton hatévi pünkösdi királysága 72 akó borba került a községnek, s több mint száz mulatság bomlott meg miatta, egy kocsmárost pedig tökéletesen gazdaggá tett azáltal, hogy minden héten összetörte az üvegeit, fizette a város.
– Hát azt számolod-e, édes öcsém, hányszor mentek kárba a lovaid?
– Sohse törődöm én vele. Nem én őrzöm, hanem az alattvalóim.
– Hány leányt bolondítottál el?
– Minek bolondultak el?
– Sok nem-igaz jószág fordult meg a kezeden.
– Engem nem kapott rajta senki.
– De ilyenformán a te pünkösdi királyságod vajmi sokba kerül ám a városnak
.”

E regényes leíráson kívül Jókai másutt is foglalkozott a pünkösdi királyválasztással. A Vasárnapi Ujság 1856-os évfolyamában a dunántúli pünkösdi királyválasztást hasonló módon írja le. Megjegyzi, hogy ettől függetlenül a lányok is választottak pünkösdi királynőt. Jókai szól arról is, hogy Erdély déli részén fazékba dugnak kakast, s a bekötött szemű legényeknek azt kell furkósbottal eltalálni pünkösdkor. 

Pünkösdi királynéjárás (Vitnyéd, 1938)
Pünkösdi királynéjárás (Vitnyéd, 1938)
https://mek.oszk.hu/

Ide kapcsolódik még a pünkösdi királyválasztásnak érdekes leírása Ugocsa megyéből (1895), ahol a pünkösdi király az „ezévben bevált katonák közül a legelőkelőbb”. A király arcát álarc fedi, fején papiros korona, ruhája szedett-vedett. Lova sem a legjobb. Mellette álarcos „palatinus, zászlós főúr”. A menet felé minden kerítés mellől hamuval telt fazékkal, törött tállal dobálnak. A lovasmenetet bál zárja be, és „itt tehát nem egy évig, de csak egy napig tart a pünkösdi királyság”.

A legrégebbi adatok a pünkösdi királynőről nem szólnak, csak királyválasztásról beszélnek. A XVIII. század végétől kezdve a királyválasztás mellett a királynőválasztás szokását is emlegetik, a XIX. században mindkettőről egyformán szólnak forrásaink.


https://netfolk.blog.hu/

A pünkösdi királyválasztásnak is – mint a legtöbb népszokásnak – van gyermekjáték-változata, az alábbit a Zemplén megyei Cigándon jegyezték le: A fiúgyerekek gallyakat dugdostak le a porba, két fiút befogtak lónak és hajtották a gallyak között és körül, miközben énekelték a „Mi van ma, mi van ma…” kezdetű jellegzetes pünkösdölő éneket.

A magyar pünkösdi szokások a keresztény ünnephez kapcsolódnak ugyan, de számos olyan szokás és hiedelem őrződött meg, amelyek legfeljebb csak az elnevezésükben köthetők pünkösdhöz. Például a csetneki zsinat határozata 1594-ben tiltotta a pünkösdi királyválasztást, táncot és játékokat. Hasonlóképpen az 1692-ből származó csíkkozmási rendelkezés is: „Eleitől fogva régi időben is mindenkor tilalma volt a sátoros ünnepeken való táncolásnak, királynéasszony ültetésnek, mely pogányoktól maradott szokás ezután is tilalmas.” 1770-ben Tessedik Sámuel arról számolt be, hogy megszüntették a májusi fák bevitelét a templomba pünkösdkor, mert a gazdák legszebb gyümölcsfáikat láthatták ott kivagdosva. A tiltások jellegzetes pünkösdi szokásokra vonatkoznak: pünkösdi királyválasztás, pünkösdi királynéjárás, pünkösdi zöldágazás, májusfa, valamint pünkösdi mulatságok, táncok, játékok. 

A régiek elmondása szerint pünkösd a legszebb ünnep volt – már jó idő volt, a pünkösdi rózsák nyíltak selymesen, virágzott az orgona, és pünkösd másnapján mindig gyönyörű a hajnal. Mára az ünnep vallásos arca maradt meg inkább, a régi néphagyományok, az ősi tavaszünnepi pogány rítusok, főleg eredeti jelentésükkel és jelentőségükkel már nagyon kevés helyen élnek.

Vidám leányok pünkösd szép reggelén
Vidám leányok pünkösd szép reggelén
Foto: Farkas-Mohi Balázs felvétele (https://ujszo.com/)
A pünkösdi királyválasztás hagyományának felelevenítése. Solt, 2020.06.01.
A pünkösdi királyválasztás hagyományának felelevenítése. Solt, 2020.06.01.
MTI/ Újvári Sándor

Forrás: Internet

Borítókép: Pünkösdi királyválasztás és májusfa kitáncolás
Forrás: http://www.kaposbaranta.hu/

Címkék: pünkösd

Legnépszerűbb cikkek