A nagyböjt a keresztény egyház egyik legősibb és legszimbolikusabb időszaka, amely hamvazószerdával kezdődik és húsvétvasárnapig tart. A nagyböjt Jézus Krisztus negyvennapos böjtölésének és szenvedésének állít emléket. A szokás a VII. században alakult ki, majd II. Orbán pápa 1091-ben törvénybe is iktatta. Hosszú ideig a mindennapokat szigorú szabályok határozták meg: tilos volt a lakodalom, a bál, a hangos mulatság, és nemcsak a hús, hanem sokáig minden állati eredetű étel fogyasztása is. A nagyböjt negyvennapos időszaka nemcsak vallási elmélyülést, hanem évszázadokon át szigorú tiltásokat, különös népszokásokat és mágikus hiedelmeket is magában hordozott. A XX. század elejére a szabályok enyhültek, ma már a szigorú böjt elsősorban hamvazószerdára, a péntekekre és nagypéntekre korlátozódik.

Porból lettünk, porrá leszünk

A nagyböjt első napja, hamvazószerda nevét a hamvazás szertartásáról kapta. A templomokban a pap az előző évi virágvasárnapon megszentelt barka hamujával keresztet rajzol a hívek homlokára, miközben elhangzik az emlékeztető mondat:

„Emlékezzél ember, hogy porból vétettél, és porrá leszel.”

A néphit szerint a hamu nemcsak a mulandóság jelképe volt, hanem gyógyító erőt is tulajdonítottak neki.

Miből áll a böjtölés?

A nagyböjti önmegtartóztatás legszigorúbb változata a negyvenelés volt. Ilyenkor a böjtölő csak negyvenszer evett ebben az időszakban – tehát naponta csak egyszer. Szintén szigorú az a szokás, hogy a nagyböjt péntekjein csak hét búzaszemet ettek.

Amire mindenképpen figyeljünk

A böjtölés jó hatással van a szervezetre, ugyanis kitisztulnak a méreganyagok, a bélrendszer regenerálódik, és az anyagcsere felgyorsul. Visszaáll egyfajta belső egyensúlyi helyzet, arról már nem is beszélve, hogy a zsírpárnák is eltűnnek. Néhány dologra azonban érdemes odafigyelni, nehogy több kára legyen a böjtölésnek, mint haszna. Hogy pontosan mire, az nagyban függ attól is, hogy hogyan böjtölünk. Fontos tudni, hogy a szervezet már néhány napos ételmegvonás esetén megkezdi a tartalékai lebontását. Legelőször a zsírt, ha pedig elfogynak a zsírraktárok, következnek az izmok és más fehérjék. A harmadik lépcsőben a csontok leépítése történik, utolsó lépésként pedig az idegrendszer és az agy kerül sorra. A teljes koplalással járó böjtkúrák nem véletlenül szoktak maximum csak egy vagy két napig tartani. Ha pedig olyan böjtöt tartunk, ahol csak napi egyszer étkezünk, lényeges, hogy figyeljünk a megfelelő energia-, vitamin- és ásványianyag-bevitelre, mert ezekre feltétlenül szüksége van a szervezetünknek. Nagyjából 70 százalékra érdemes csökkenteni az energiabevitelt, figyelve arra, hogy a vitaminok és a nyomelemek mennyiségét ne mérsékeljük.

Feltétlenül szükségünk van húsra?

A hús elhagyása nem okoz problémát a szervezetnek, de a fehérjét pótolni kell. Valamint érdemes figyelembe venni, hogy a fejlődő szervezetnek, az időseknek és a fizikai munkát végzőknek még több fehérjére van szükségük, náluk egyszerűbb lehet ezt hússal bevinni.

A befelé fordulás időszaka

A böjt lényege a lemondás, a lemondásé pedig a befelé fordulás, egyfajta lelki megtisztulás. Mindez jól jöhet, még akkor is, hogyha nem vagyunk vallásosak.

Egyáltalán nem muszáj, hogy a hús vagy a jóllakottság érzése legyen az, amiről lemondunk. A böjtölés akkor a leghatékonyabb (és persze a legnehezebb is), ha olyan dolgokat engedünk el időlegesen, amelyek nem feltétlenül szolgálnak minket, de mégis fontosak számunkra. Így jó ötlet lehet személyre szabni a böjtöt. Gondolkodhatunk például az alábbiak alapján:

 „Lemondok az édességről.”

„Nem használok cukrot.”

„Nem iszom alkoholt.”

„Nem veszek semmit, ami nem az alapvető szükségleteimhez kell.”

„Nem gyújtok rá.”

„Lemondok a kávéról.”

Források: mindmegette.hu, origo.hu

Képek forrása: istockphoto