A filoterápia egy olyan életvezetési tanácsadás serdülők és felnőttek részére, amely a gondolkodási struktúra megváltoztatását célozza meg. Gondolkodásmódunk ugyanis alapjaiban határozza meg a mindennapi életünket: azt, hogy egy adott szituációban miként viselkedünk, milyen érzelmek támadnak fel bennünk. Ezért lehetséges például, hogy ami az egyik ember számára fenyegető stresszhelyzet, azt a másik érdekes kihívásként éli meg. A filoterápia célja a fogalmi ellentmondások feltárása, tisztázása, feloldása, s ezáltal a bennünk lévő ellentmondások megszüntetése. Nem minősül pszichológiai szaktanácsadásnak.

Manapság mindenki egyre tudatosabban őrzi egészségét és majd mindenki tisztában van azzal is, hogy nem csak a testünk, a lelkünk is szenvedhet. Már a korszerű orvostudomány is elfogadja, hogy ha rendben a lélek, a szellem, akkor gyorsabban gyógyul a test, sőt ellenállóbb a betegségekkel szemben is. Fordulhatunk pszichológushoz, mehetünk lazító masszázsra, de az is tudjuk, hogy a színek, a hangok és az illatok – megfelelően keverve – gyógyító erővel bírnak. Magyarországon még kevéssé ismert egy negyvenéves múltra visszatekintő módszer, a filozófiai praxis. Elsőre talán különösen hangzik, de itt a terapeuták filozófusok, akik a több ezer évre visszatekintő tudomány által összegyűjtött tapasztalatot használják munkájuk során. Mi is ez? Egész röviden: kliens és terapeuta közös gondolkodásával megvalósuló életvezetési tanácsadás.

A filoterápia módszertani gyökerei egészen a Kr. e. 4. századig nyúlnak vissza. Az ókori Hellászban az ifjak nevelésének fontos részét képezte a filozofikus eszmék továbbadása. A filozófia ekkor még nem az elvont tanok „poros könyvtár-tudománya” volt, épp ellenkezőleg, mint „beszélgető-tudomány” jelent meg a hétköznapokban. Séta közben, egymással diskurálva törekedtek önmaguk és a világ mind pontosabb megértésére és az igazság keresésére. S épp ez a párbeszéd alkotja a filoterápia központi elemét.

Az ókorban a filozófusok egyúttal lélekgondozók is voltak, napi kapcsolatban voltak az emberekkel, s csak a középkor, mások szerint az újkor idején vonultak el magányos elefántcsonttornyukba. Tudták, hogy a gondokat legkézenfekvőbb módon gondolkodással lehet orvosolni. A filozófiai tanácsadás tehát felfogható úgy is, hogy a filozófia visszatér ókori gyökereihez, hiszen a filozófia – mint a bölcsesség szeretete – hagyományosan mindig is szoros kapcsolatban volt a mindennapi élettel, s igyekezett válaszolni az általa felvetett problémákra. Így a mai filozófiai tanácsadás a régi filozófiai hagyomány új formájának tekinthető, s nem valami teljesen új jelenségnek. Magyarországon elsők között a Magyar Filoterápia Alapítvány tagjai kezdtek foglalkozni életvezetési tanácsadással.

Életének bizonyos szakaszában, nehéz élethelyzetekben minden gondolkodó ember „filozofál”, elgondolkodik az „élet értelmén”, az élet nagy kérdésein: a filozófus is ezt teszi, ám az évezredek alatt tisztázott fogalmi háttér ismeretével. Ha tetszik, a filoterápia során a mindenkiben meglévő filozófussal gondolkodnak közösen a megoldási lehetőségekről. A filoterápia során is az elméleti filozófia egyfajta mindennapi felhasználásáról van szó, hiszen a filozófia gyakorlásának számos útja lehet. A klienssel való együttgondolkodás során a filozófia gyakorlati haszna éppolyan nyilvánvaló lesz, akár az orvostudományé, a pedagógiáé, vagy a tervezésé. Németországban, az Egyesült Államokban vagy Nagy-Britanniában a filozófiai gyakorlati alkalmazásának (a „filozófiai praxisnak”) komoly szakszövetségei vannak, saját folyóiratokkal rendelkeznek, a nagyvállalatok filozófus tanácsadókat alkalmaznak, a segítségre szoruló emberek filozófusoktól kérnek életvezetési tanácsokat. Ez már csak nálunk újdonság.

Abszolút interaktív tanácsadásról van szó, ahol a klienst nem betegként kezelik, hanem normális, egészséges emberek beszélgetnek egymással, ahol a terapeutához fordulók lelki, életvezetési nehézségeikre szeretnének megoldást találni. Márpedig életünk során mindannyian szembesülünk gondokkal, nem is szólva magának az életnek a gondjáról, az alapvető, természetes kétségekről. A filoterápia nem „problémákat” old meg, mintha náthát gyógyítana, hanem gondokat próbál enyhíteni közös gondolkodással. Elsősorban Platón, Szókratész, Descartes, Kant, Sarte, Heidegger, Wittgenstein, és kortárs filozófusok szellemi hagyatékára épül, és ezt ötvözi többek közt Frankl, Rogers, és a kognitív pszichológia eredményeivel.

Forrás: fovarosi-hirattar.hu

filoterapia.hu

Képek forrása: pixabay