Fogadjuk el a stresszt, de keretezzük át!

Az iskolakezdéssel járó stressz teljesen normális, szóval ne legyen bűntudatunk miatta. Fontos azonban, hogy megpróbáljuk pozitív irányba terelni. Beszéljünk a gyermekünkkel arról, hogy mennyi izgalmas dolog vár rá az iskolában: új barátok, érdekes tantárgyak, különleges programok. Ha mi magunk is lelkesek vagyunk, az átragad a gyerekünkre is, és így ő is egy új kalandként – nem pedig egy stresszes kötelezettségként – tekint majd az iskolakezdésre.

Kezdjünk pozitívan – még a reggeli hajtás előtt

Mondjuk ki hangosan: „Ma biztosan menni fog!” vagy dobjunk be egy kis viccet az öltözködés közben. Ha mi, szülők lazán állunk hozzá, a gyerekek is nyugodtabbak lesznek – a kamaszoknak talán egy mosolygós üzenet a telefonjukon is sokat jelenthet.

A saját érzéseinkkel is foglalkozzunk!

Ahhoz, hogy gyermekünk nyugodtan és kiegyensúlyozottan kezdje el az iskolát, elengedhetetlen, hogy mi is rendezzük az érzelmeinket. Gyakran megfeledkezünk arról, hogy a gyerekek mennyire érzékenyek a mi hangulatunkra. Ha szorongunk, feszültek vagyunk, azt a gyerek is megérzi, és ő is ideges lesz. Ezért fontos, hogy időt szánjunk magunkra is ebben az időszakban. Lehet, hogy ez csak néhány perc reggeli kávézás egy csendes sarokban, vagy egy rövid meditáció – a lényeg, hogy feltöltődjünk.

Ne bagatellizáldjuk el a gyerekünk problémáit!

Nincs is jobb módja annak, hogy közelebb kerüljünk a gyermekünkhöz, mint az, ha megosztjuk vele a saját iskolai élményeinket. Ha azt látja, hogy mi is átéltük ugyanazokat a félelmeket és aggodalmakat, amelyeket most ő érez, könnyebben megnyílik előttünk. Meséljünk neki arról, amikor mi voltunk gyerekek, és hasonló kihívásokkal kellett szembenéznünk.

Alakítsunk ki új napi rutinokat, de azért csak lazán!

A nyár után visszarázódni a hétköznapok rutinjába nem mindig könnyű, különösen a gyerekek számára. Azonban szükségük van keretekre, különösen a nyári, tervezetlen időszak után. Egy jól kidolgozott napi rutin növeli a stabilitást és a koncentrációt, illetve csökkenti a stresszt, mivel a gyerekek tudják, mire számíthatnak nap mint nap. Azonban lényeges, hogy ne legyenek kőbe vésett elvárások. Jó, ha van rendszer és terv, de hagyjunk helyet a spontaneitásnak is.

Fokozatos átmenet a nyárból az őszbe

Például kezdhetjük azzal, hogy korábban fektetjük le, így segítve őt abban, hogy hozzászokjon az iskolai időbeosztáshoz. Ha a család minden tagja időben lefekszik vagy lepihen, a gyermek nem fogja kirekesztve érezni magát az esti programból. Ugyanakkor fontos, hogy továbbra is legyen helye a nyári szabadságnak, játékoknak és pihenésnek, hogy a gyerek ne érezze úgy, hogy véget ért a nyár, és mostantól csak a tanulásra kell koncentrálnia. Az egyensúly megtalálása a pihenés és a felkészülés között segít abban, hogy az iskolakezdés ne váljon stresszessé, hanem inkább természetesen illeszkedjen a mindennapokba.

Hozzunk létre egy esti rutint, hogy könnyebben menjen az elalvás!

Az alvás kulcsfontosságú a gyerekek (és a szülők) jóléte szempontjából, különösen iskolakezdéskor. Az esti rutin segít abban, hogy a gyerekek könnyebben álomba merüljenek, és nyugodtabban aludjanak. A kicsiknél a lefekvés előtti fürdés, meseolvasás vagy -nézés, esetleg egy rövid gyerek-meditáció tuti módja annak, hogy megnyugodjanak. A nagyobb gyerekek már lázadóbbak, de ha példát mutatunk – például nem e-mailezünk vagy telefonozunk lefekvés előtt –, az segíthet nekik is kialakítani egy egészséges alvási rutint. Fontos azonban, hogy a jó alvási rutin nemcsak este kezdődik: a napközbeni aktivitás, mint a kinti játék vagy a sportolás, szintén hozzájárul ahhoz, hogy estére elég fáradtak legyenek ahhoz, hogy gyorsan elaludjanak.

Beszélgessünk a nyári élményekről!

Lehangoló lehet, amikor a tanár az első nap megkérdezi, hogy „Mi volt a nyáron?”, és a gyerek csak azt mondja, hogy „semmi” – különösen, ha mindent megtettünk azért, hogy sok programunk legyen. Ezért érdemes előre készülni erre a kérdésre. Üljünk le együtt, és nézzük át a nyári fotókat, beszéljük meg, melyek voltak a legjobb pillanatok. Kérdezzük meg tőle, hogy mi volt a kedvenc élménye, mit tanult a nyáron, mi volt a legviccesebb pillanat. Ezzel nemcsak felfrissítjük az emlékeket, de segítünk a gyereknek abban is, hogy egy kérdésre ne csak egy szóval tudjon válaszolni.

Erősítsük a gyermekünk önértékelését!

A társas nyomás hatalmas teher lehet a gyerekek számára, különösen iskolakezdéskor, amikor mindenki a legújabb cuccokkal, cipőkkel, telefonokkal villog.

Alakítsunk ki a gyermekedben egy alap értékrendet: nem a menőség, hanem a minőség számít! Segíthet, ha beszélünk vele arról, hogy miért is vágyik annyira azokra a dolgokra – lehet, hogy kiderül, hogy nem is maga a tárgy fontos, hanem az, hogy tartozni szeretne valahová. Ez a beszélgetés lehetőséget ad arra, hogy közösen gondolkodjunk azon, hogyan tudja erősíteni az önbizalmát, és miért ne hasonlítsa magát másokhoz.

Figyeljünk a jelekre: a depresszió és szorongás iskolakezdéskor is előjöhet!

Az iskolai stressz, a bullying, vagy egyszerűen az új környezetbe való beilleszkedés komoly lelki megterhelést jelenthet a gyerekek számára. Ha egy gyermek nem eszik, elveszíti az érdeklődését a külseje iránt, vagy általában visszahúzódóbbá válik, az figyelmeztető jel lehet. Különösen kamaszoknál ritka, hogy ne foglalkoznának a megjelenésükkel, így ez aggodalomra adhat okot. Ha ilyet észlelünk, kezdeményezzünk nyílt beszélgetést, és jelezzük, hogy nem az ő hibája, ha bántják. Fontos, hogy bevonjuk az iskolát is a probléma megoldásába. Ha a gyermek nehezen beszél a nehézségeiről, találjunk ki közös programokat – például sütés vagy sportolás – mert ezek közben talán könnyebben megnyílik. Az állandó támogatás, a biztos szülői bázis segíthet abban, hogy végül megossza velünk a problémáit, és közösen találjunk megoldást.

Az iskolakezdés tehát kihívás lehet, de ha megfelelően kezeljük, lehetőséget ad arra, hogy erősítsük a családi kötelékeket, és segítsünk gyermekeinknek magabiztosan, pozitívan elkezdeni az új tanévet.

Források: helloszulo.hu, tudasvagy.com

Képek forrása: istockphoto