| 2023. június. 18. | 4 perc olvasás

Igyunk sok folyadékot a melegben!

Naponta akár három liter folyadékra is szüksége van az emberi szervezetnek ahhoz, hogy megfelelően működjön. Nyáron gyakrabban vagyunk szomjasak, mint télen, ám nem mindegy, hogy ilyenkor mit iszunk.

Amíg egy hidegebb napon teljesen megfeledkezünk az ivásról, addig nyáron már-már félóránként kívánunk valamilyen folyadékot. Bár a szervezetünk a tudtunkra adja, mire is van szüksége, a tudati kontrol hajlamos ezt módosítani nem kimondottan pozitív irányba. Hiszen hányszor látni, hogy sokan a legnagyobb kánikulában is kizárólag kólával vagy egyéb cukros italokkal próbálják csillapítani a szomjúságukat. Az elterjedt márkanevek, a hangzatos reklámszlogenek, a jól összeállított termékmarketing, a finom íz természetes, hogy hatással van a vásárlóra, hiszen ez a céljuk. Nem biztos azonban, hogy ami nekünk jól esik, az a szervezetünknek is.

Miért is vagyunk nyáron szomjasabbak?

 Gyakran használják a kifejezést, miszerint nyáron kiizzadjuk, amit megiszunk. Ennél tömörebben és egyszerűbben talán nem is lehetne összefoglalni a folyamat lényegét.  

Naponta két, két és fél, de akár három liter folyadékra is szüksége van az emberi szervezetnek ahhoz, hogy megfelelően működjön. Kevésbé köztudott, hogy az ebből számított vízbevitel ideálisan másfél litert jelent. A többit az élelmiszerek víztartalma adja. Például a friss kenyérben 30-40% közötti víz van, a termék fajtájától függően. A tej 90 százaléka, a párizsi 70 százaléka víz, de a levesekkel, főzelékekkel, zöldségekkel és gyümölcsökkel is kiegészítjük a napi vízigényünket. Ezt a közel három liter folyadékot azért kell nap mint nap bevinni a szervezetbe, mert körülbelül ennyit veszítünk el naponta – kiváltképp nyáron – verejtékkel, vizelettel, széklettel és a légzéskor kibocsájtott párával. A nyári időszakban fokozódhat a verejtékezés, természetesen a fizikai aktivitás mértékével arányosan és egyénenként változó mértékben.

Mit igyunk?

A helyzettől is függ, mi a legmegfelelőbb ital. Manapság az emberek nem szívesen nélkülözik az oly népszerű, jóízű üdítőitalokat. Amit az ember ismer és szeret, arról nehéz lemondani.  Az üdítőitalok azonban általában nagy mennyiségben tartalmaznak cukrot és különböző mesterséges adalékanyagokat. A cukros, édes italok nem túl jó szomjoltók, mindemellett még jelentős energiabevitelt is jelentenek, ezáltal rendkívül hízlalnak. Ennek oka nem csupán a cukor miatti kalóriatartalommal magyarázható. Néhány pohár nem okozna gondot, de egész nap fogyasztva észrevétlenül lecsúszik belőlük több liternyi is. Az ilyen magas cukortartalmú italok rövid ideig ugyan a szomjúság csökkenésének érzetét keltik, de hosszú távon éppen hogy növelik azt, így ingerelve még több cukros víz fogyasztására.

 Köztudott, hogy a kóla és az egyéb szénsavas üdítők egyik fő komponense a cukor, de az már csak kevesek által ismert, hogy a dobozos gyümölcslevek is nagy arányban tartalmaznak cukrot. Ezért az alacsony gyümölcstartalmú üdítők szintén nem ideálisak egész napi fogyasztásra, bár a kóla jellegű italoknál mindenképpen előnyösebbek.

Gyümölcslé

A 100% gyümölcstartalommal rendelkező üdítők több szempontból is kedvezőek lehetnek, bár sokan fogyasztják azokat vízzel hígítva, nem túl jó szomjoltó képességük miatt. Összetételük, vitamintartalmuk viszont bármilyen időben előnyös, nem is beszélve a többi üdítőitalnál alacsonyabb kalóriatartalmukról.

Az alkoholtartalmú italok ilyen téren semmiképp sem tekinthetők megfelelőnek, mivel ezek nem csökkentik hatásosan a szomjúságérzetet, ezen felül kiszárítják a szervezetet, ezáltal növelve a folyadékszükségletet.

 A legideálisabb innivaló, kiváltképp nagy melegben, a víz. Az egyszerű csapvíz is megfelelő, kánikulában azonban célszerű emellett még valamilyen ásványvíz fogyasztása, a különféle ásványi anyagok pótlására.  

A víz kiválóan oltja a szomjúságot, a leghatékonyabban fedezi a szervezetünk folyadékszükségletét, emellett nincs kalóriatartalma, ezáltal akármennyit fogyaszthatunk belőle a hízás veszélye nélkül.

Vizet, de milyet?

A megfelelő minőségű ivóvíz biztosítása egyre nehézkesebb világszerte. Magyarország egyes régióban is igen eltérő lehet a csapvíz összetétele, minősége. A különféle ásványvizek, forrásvizek jótékony hatása, tisztasága, friss íze már régóta ismert és elismert. Az ásványvizekben magasabb az összes oldott ásványianyag-tartalom, és többféle ásványi anyagot tartalmaznak, mint a vezetékes víz.

Minden vízfajtában más és más az összes oldott ásványi anyag mennyisége, emellett a különböző ásványi anyagok egyenkénti mennyisége, egymáshoz viszonyított aránya is. A természetes ásványvizek összes oldott ásványianyag-tartalma 500-4500 mg/l között változik. A magasabb ásványianyag-tartalommal rendelkező vizek kizárólagosan fogyasztva vesekövet okozhatnak, ezért folyadékfogyasztásunkat ne korlátozzuk ezekre a fajtákra, egészítsük ki egyéb alacsonyabb ásványianyag-tartalmú vizekkel és csapvízzel. Ugyanez igaz a magasabb nátriumtartalmú vizekre, melyek nagyobb mennyiségben történő fogyasztása szintén nem célszerű, kiváltképp magas vérnyomásban szenvedőknek, akiknek nátriumszegény étrendjükbe ezek nem illeszthetők be.

Mennyit igyunk?

Az emberi szervezetnek naponta átlagosan 2,5-3 liter folyadék elfogyasztása az ideális. A szükséges mennyiséget azonban több tényező is befolyásolja. Ilyen például a sófogyasztás, a fizikai megterhelés, a külső hőmérséklet vagy a szervezet hidratáltsága, azaz hogy az elmúlt időszakban mennyire sikerült fedeznünk szervezetünk folyadékigényét. Ki ne tapasztalta volna már élete folyamán, hogy sósabb étel elfogyasztásakor, sportolás alkalmával vagy izzasztó melegben több folyadékot kíván. Ezek a tényezők akár több literrel is megemelhetik folyadékszükségletünket. A meleg nyári napokra például 3-4 liter folyadék elfogyasztása javasolt, míg a hideg téli napokon 2-2,5 liter is elegendő lehet.

Források: dietetika.hu, hazipatika.com

Képek forrása: pixabay

Legnépszerűbb cikkek