Illemszabályok az online kommunikációban

A virtuális térben való folyamatos jelenlétünk újfajta kapcsolatteremtő szokásokat hozott létre. Az online világban bátrabban, fesztelenebbül, nyersebben kommunikálhatunk, mint személyesen. Ám bizonyos illemszabályok betartása itt is ugyanolyan fontos, mint a személyes kommunikáció során.

A netikett fogalma

Az interneten zajló kontaktusteremtésre és kommunikációra vonatkozó illemszabályokat, viselkedési formákat takarja a netikett fogalma, ami az angol “netiquette” (network etiquette) magyarosított változata. A netikett célja a barátságos légkör megteremtése és megőrzése az internetes kommunikációban.

Néhány fontos alapelv:

Viselkedj úgy az interneten, mint a valós életben!

Ne feledd, hol vagy: a név, a profil mögött bárki lehet!

Hidd el: többen olvasnak, mint írnak! Te azoknak is írsz, akiket nem is ismersz.

Kerüld a trágár szavakat, a fellángolásokat! Ne hagyd, hogy az indulataid befolyásoljanak!

Légy tekintettel mások magánügyeire, érzéseire!

Ne feltételezz másokról több toleranciát, mint amennyi benned van!

Ne sértsd meg más vallásához és hazájához fűződő érzelmeit!

Ne írj csupa nagybetűvel, mert az kiabálásnak számít!

Bár ezek az alapelvek egyértelműeknek tűnnek, mégis vannak olyan, az illemet szem elől tévesztő szokások, amelyeket mégis gyakran elkövetünk.

Udvariassági formulák elhagyása

Már a nyelvészek, a nyelvi illemmel foglalkozók is régóta kénytelenek felismerni azt, hogy a chat az élőszó egyfajta leírt formája, azaz nem lehet rajta számon kérni a nyelvi igényességet és a precíz helyesírást. Hirtelen és néha figyelmetlenül pötyögjük be a betűket, értelmetlen szavakat hozva létre, de ettől még a chatpartnerünk nem sértődik meg. Ám van pár illemszabály, amit jó volna mégis betartani.

Nem szokatlan, hogy csak úgy, mindenféle felvezetés, köszönés nélkül jön egy üzenet Messengeren valamelyik barátunktól, ismerősünktől. Egy csevegés valahol félúton is elakadhat, hiszen nem mindig tudunk reagálni. Ezekhez hozzászoktunk, és ahhoz is, hogy egy kommunikáció lezáratlanul, köszönés nélkül ér véget. Ám a netikett szerint kijár a tisztelet a másik félnek, és ahogyan a megszólítás is összefügg a tiszteletadással, úgy az elköszönés és az elbúcsúzás is. Az udvariassági formulák hiánya a nem szoros kapcsolatok esetén rendkívül sértő is lehet. Fontos szem előtt tartani, hogy a kommunikációnk stílusa minket minősít.

Kapcsolatfelvétel

Noha az online térben a kapcsolatfelvétel sokkal lazább, mint az offline világban, ügyeljünk arra, hogy nem mindenki örül annak, ha ismeretlenül bejelöljük. Ha személyes ismeretség nélkül jelölünk be valakit, akkor a jelölés után írjunk legalább egy mondatot, hogy mi az a közös szál, ami miatt szeretnénk felvenni vele a kapcsolatot.

Valódi név és profilkép

Merjük felvállalni a saját nevünket és arcunkat a véleményünk megformálásakor! A profil akkor hiteles, ha nem túl régi a fotó, felismerhetőek vagyunk rajta és illeszkedik a személyiségünkhöz. Komolytalan, amikor álnéven, vicces állatfigurával, szuperhős profillal megjelenő személyek kommentelnek minden visszafogottság és jóindulat nélkül. Ez minden esetben visszatetszést vált ki.

Posztok közzététele

Senkit sem érdekel a semmitmondó, sokadik bejegyzés. Szorítkozzunk napi egy-két posztra. Egy poszt attól lesz érdekes, ha fontos, hasznos vagy szórakoztató. Mielőtt közzéteszünk valamit, érdemes ezt a három kritériumot végiggondolni. Ha egyik szempontnak sem felel meg a közlendőnk, akkor mérlegeljünk, hogy valóban meg kell-e osztanunk az adott témát az egész világgal.

Felelősség, igényesség

Csak olyan véleményt, hozzászólást írjunk, amit személyesen is elmondanánk, illetve amiért később is felelősséget tudunk vállalni. Legyünk igényesek, ne ugyanazon a színvonalon reagáljunk, ahogy az előttünk szóló tette, inkább emeljünk a kommunikáció színvonalán!

Nem szükséges reagálunk minden olyan posztra, amivel nem értünk egyet. Sokszor azért érezzük azt, hogy a közösségi médiahasználat nagyon elburjánzott, közönségessé vált, mert az emberek gyakran gondolkodás nélkül, nyomdafestéket nem tűrő módon fejezik ki azt, hogy nem értenek egyet az illetővel. Ami elfogadható és célravezető, az az építő kritika, tehát először valamilyen pozitívumot, értéket emelünk ki, és utána jelezzük azt, amit nem tartunk helyesnek, de ne a bántás, hanem a jobbító szándék érződjön.

Trágárság és indulatos megnyilvánulások

Mivel a közösségi média interakcióra buzdít, sokan ott vezetik le a frusztrációikat, hozzászólásokban akarják a dühüket kiadni. Néha egyesekből kibukik a legvadabb énjük egy-egy hír olvasásakor és kommentben is hangot akarnak adni a véleményüknek. Ilyenkor sokan trágár kifejezéseket is használnak. Az erkölcsi értékrendünket nem fejezhetjük ki durván, mert akkor pont az ellenkezőjét érjük el vele.

„A stílus maga az ember” – Buffon gróf megfogalmazása nagyon találó az online térre vonatkozóan is, tehát ahogyan írunk, ahogyan a közösségi médiában megnyilvánulunk, az a saját egyéniségünket fejezi ki. Mindent meg lehet mondani, de nem mindegy, hogy hogyan. Ez fokozottan érvényes az online kommunikációra.

Forrás: bcoolmagazin.hu, protokollstilus.hu

Képek forrása: pixabay

Legnépszerűbb cikkek