Hazánk első népszavazását 1921. december 14–16. között tartották Sopronban és környékén, melynek értelmében – 7107 szótöbbséggel – Nyugat-Magyarország központja, valamint a várost környező nyolc település Magyarország része maradt. A helyi magyarság, valamint az évszázadok óta a régióban élő németség és horvátság többsége döntött úgy ekkor, hogy az 1919-ben, az első világháborút követően Saint Germain-ben kötött egyezmény értelmében Ausztriához csatolt terület mégis Magyarországhoz tartozzon. A film szakértő történészek közreműködésével, eredeti dokumentumok alapján mutatja be azt a rögös utat, amely az elcsatolásra ítélt Sopronból a Leghűségesebb városba vezetett. Az alkotók a korabeli forrásokból merítve készítettek illusztrációkat, melyekben színészek és hagyományőrzők közreműködtek.
A trianoni békediktátum idején – amikor káosz uralta Magyarországot – egy város közössége hitet adott a csüggedőknek, reményt nyújtott a reménytelenségben és példát mutatott hazaszeretetből. A voksoláshoz rögös út vezetett, a sikerből pedig – különböző mértékben – részt vállaltak az ország vezető politikusai, a selmeci–soproni főiskolások, az első világháború poklából hazatért katonák és a soproni polgárok is. „A dokumentumfilm róluk is szól s nekik állít emléket. Nélkülük nem csak Sopronnal lenne szegényebb Magyarország, de magatartásuk szilárd erkölcsi útmutató is.” – mondta Maruzs Roland, a dokumentumfilm társproducere.
A film az 1919-1921 közötti eseményeket tárgyalja, így szó esik a soproni tüntetésekről, a második ágfalvi csatáról, az összecsapásban elesett Machatsek Gyula hallgatóról és a népszavazás előkészítésének menetéről is. A stáb forgatott a Soproni Múzeumban, a Soproni Egyetem Központi Könyvtár és Levéltárban, valamint az MNL Országos Levéltárában és a Győr-Moson-Sopron Megye Soproni Levéltárában is.
A film az eseményekben résztvevő selmeci-soproni főiskolás, ifjabb Krug Lajos történetén keresztül tárja a nézők elé a városban uralkodó hangulatot, a helybéliek szellemiségét és motivációit. „Ez a bensőséges narratíva és személyes történetvezetés ugyanakkor nemcsak megidézi a tárgyalt korszakot s annak emberét, de megszólít minket is. Ez a dokumentumfilm egyfajta vallomás a hazaszeretetről.” – tette hozzá Bárány Krisztián forgatókönyvíró-rendező.
Az alkotókról
A filmben nyilatkozó szakértők Ujváry Gábor, Tóth Imre, Sarkady Sándor, Dominkovits Péter, Fiziker Róbert, Krisch András történészek. Az alkotók interjút készítettek továbbá Novotny-Török Katalinnal, aki Sopron legendás főlevéltárosának, Házi Jenőnek a leszármazottja, valamint Pölcz Zoltánnal, a Nagycenkért Alapítvány kuratóriumi tagjával. A dokumentumfilm forgatókönyvíró-rendezője Bárány Krisztián, társrendezője Bárány Dániel, szakértője Katona Csaba történész, szerkesztője Kitta Gergely és Bíró Mátyás, vezető operatőre Bárány Dániel és Szolykó Dávid, a rendező munkatársa Bárány Cintia Dóra. A film narrátora a Kossuth-díjas Reviczky Gábor. A filmzenét a Príma-díjas Cseh István jegyzi. Az illusztrációkban közreműködtek Horváth Márk, Pintér Gábor, Papp Attila és Kiss Krisztofer színművészek. A dokumentumfilm a Nemzeti Filmintézet támogatásával készült 2021-2022-ben.
A filmről korábban itt írtunk
Borítókép; Filmever Stúdió