Közel 100 éve nem csönget már a soproni piros villamos

Az online és offline terek között egyensúlyozó mai fiatal nemzedék valószínűleg egyáltalán nem is hallott róla, talán elképzelni se igazán tudja, hogy Sopron utcáin 100 évvel ezelőtt vidáman csilingelő villamos robogott. A szépkorú soproniak, akik a gyermekkorukban hallott elbeszéléseken keresztül valamelyest megtapasztalhatták a hajdani villamosozás romantikáját, örömmel és értékes emlékként gondolhatnak vissza a piros villamoskocsikra. Régi fényképeket nézegetni mindig jó érzés, ezek láttán sokan bizonyosan azonnal fel is tudnak idézni magukban néhány kedves történetet, amelyeknek kíséretében egy kellemes közös képzeletbeli nosztalgikus túrára indulhatunk a 20. század eleji soproni villamos nyomában.

A Kossuth utcai kitérő a 4-es és az 5-ös motorkocsival. A kocsiszín ehhez a helyhez közel helyezkedett el, a Flandorffer utcában.
A Kossuth utcai kitérő a 4-es és az 5-ös motorkocsival. A kocsiszín ehhez a helyhez közel helyezkedett el, a Flandorffer utcában.
Forrás: villamosok.hu

Csak rövid ideig élvezhették a villamosozás örömeit a soproniak, a „csilingelő kis piros ördög” mindössze 23 évig szolgálta az utazóközönséget, a mai Magyarország területén lévő városok közül a legrövidebb ideig üzemelt. A bezárás oka többek között a meglehetősen girbegörbe vonalvezetés lehetett, a két végállomást nagy kerülővel kötötte össze, üzemeltetése így nem hozta meg a várt utasforgalmat és gazdaságtalannak tűnt.

Sopron város első vasútállomását, a Déli állomást 1847-ben építette a Sopron-Bécsújhelyi Vasúttársaság. A város és a pályaudvar között kocsijárattal (omnibusz) ugyan lehetett közlekedni, ám a rázós városi utakon az egyszerű, fapados társas-kocsik rugózásuk ellenére is kényelmetlenek voltak, az utasok sokat panaszkodtak erre. Időközben a kényelmesebb fiákerek is megjelentek, de ezek sem oldották meg a város forgalmát, a soproni utakra valamilyen korszerűbb közlekedési eszközre volt igény.

Erzsébet utca
Erzsébet utca
Forrás: lepteiknyoman.blog.hu

Az 1800-as évek végén többen (Brand Antal soproni kereskedő 1888-ban, Popper István mérnök és építési vállalkozó 1891-ben, Rosenfeld Bernát 1895-ben, továbbá egy bécsi és budapesti cég) is jelentkeztek közúti lóvasút építésének tervével, azonban ezek a projektek sorra meghiúsultak. E közlekedési létesítmény megvalósításának gondolata időközben elavulttá is vált, mert 1885-ben megnyílt az első budapesti, még keskeny vágányon közlekedő villamosvasút, 1897-ben pedig a miskolci és a szombathelyi villamosvasút kezdte meg üzemét. Sopron számára a Vas megyei Elektromos Művek Rt. részéről érkezett ajánlat a Szombathelyen remekül bevált közúti villamos vasúthoz hasonló vasút megépítésére, amit a város örömest elfogadott, és a Vas megyei Elektromos Művek Rt. főrészvényesével, Batthyány Gézával megkötött szerződést 1899. július 11-én hagyta jóvá.

Akkoriban Sopron a „villamosság bevezetésének lázában élt” – az ikervári áram légvezetéken érkezett a városba. Ikerváron az ország első vízerőműve működött, amit 1896-ban kezdtek építeni, tervezője Gothard Jenő csillagász, mérnök volt. Az aprócska Ikervár volt az első villamosított falu Magyarországon, mintegy 50 évvel megelőzve korát, vízerőműve 1900-tól napjainkig termel áramot.

A címeres 1-es villamoskocsi a soproni villamosvasút megnyitóján, 1900. április 30-án.
A címeres 1-es villamoskocsi a soproni villamosvasút megnyitóján, 1900. április 30-án.
Forrás: villamosok.hu

Az omnibuszjárat csaknem változatlanul megmaradt a villamos megindulásáig. 1876-ban Sopron második állomása, a Győri állomás is megépült, és tulajdonképpen a két állomás városon belüli összekapcsolására szolgált az 1900. április 30-án átadott soproni villamos, amelynek fővonala megkerülte Sopron történelmi városmagját. A megnyitóra a szombathelyi kocsikkal szinte teljes mértékben megegyező motor- (6 db., 1-6-os pályaszámokat kaptak) és pótkocsikat (2 db., 11-12-es számokon) vásároltak a Roessemann & Kühnemann gyártól. A 12,5 méter hosszú kocsik súlya 5,5 tonna volt. A villamos a Győri állomástól a Deák téren és az Erzsébet utcán át haladt a Széchenyi térig, majd végigment a Várkerületen, az Újteleki és a Kossuth utcákon, a végállomásra pedig a Baross úton érkezett. 1903-ban meghosszabbították a vonalat a Déli pályaudvartól a Baross utca végéig, a Sörgyárig, ám csak alkalomszerűen közlekedett erre villamos. Az 5,2 km hosszú fővonalon hat forgalmi kitérő volt, 16 megállóval, amelyek mellett pl. a Pannónia előtt várófülkéket is építettek. A kocsik 5 óra 17 perc és 23 óra 15 perc között 12 percenként közlekedtek. A villamosvonal a Kossuth utca végén szintben keresztezte az ebenfurti vasútvonalat. A kocsiszíni vonal a Kossuth utca északi végéből ágazott ki, a Flandorffer (Táncsics) utcában lévő csarnokhoz. A Pannónia szállótól indult egy nagyon rövid ideig üzemelő szárnyvonal is, az Ezüst utca - Magyar utca - Győri út vonalán keresztül a Vágóhídig. Ennek a vonalnak a kezdetektől fogva rendkívül kicsi forgalma volt, ez vezetett oda, hogy már 1903-ban megszüntették, el is bontották. 

A 2-es motorkocsi a Várkerületen, a Pannónia szálló előtt.
A 2-es motorkocsi a Várkerületen, a Pannónia szálló előtt.
Forrás: villamosok.hu

A Sopron című lap 1900. május 4-én számolt be először a soproni villamosokról:

„Utcáinkon vígan robog a villamos, jelzőharangja szokatlanul hangzik a kis városi csöndhöz szokott füleknek, forgalma melyet okoz, élénkséget kölcsönöz a különben nyugodt jellegű utcáinknak. Néhány napig divatban van, mindenki villamoson akar utazni, jószívű családapák megvillamosoztatják csemetéiket, a diákság fenséges mulatságképpen utazza el szabadidejét, s valakinek csak 6 krajcárja van, lesi, várja a megállóhelyeken a villamost.”

A Soproni Napló egy cserfes képzeletbeli kislányt, „Sárikát” szólaltatja meg a villamos megjelenése kapcsán:

„A villamos éppen ablakunk alatt robog el, és már jó-néhányszor kaptunk is szidást érte, különösen az első napokban mikor még nem lehetett bírni az egész családdal, mert egész nap mást sem csináltunk, mint az egyik ablaktól a másikig futottunk, különben, mint a papám mondja, az urak is így voltak vele a kaszinóban...”

Az utasforgalom kezdetben biztatóan alakult, de néhány évvel később egyre csökkent, és mindinkább látható lett, hogy nem megfelelő a két pályaudvar közötti összeköttetés, mert a villamos a Várkerületet megkerülve, hosszú úton robog végig. 1907-ben felmerült egy kedvezőbb vonalvezetés tervezésének gondolata, az Újteleki utca helyett a Rákóczi utcán szerették volna behozni a vasutat a városba, ám anyagiak hiányában ez a terv nem valósult meg.

Az évek során a villamos műszaki állapota jelentősen leromlott, forgalma is rendkívül kicsi lett, a háború utáni gazdasági helyzet hatása Sopronban is érezhető volt. Az 1922-es évet a társaság hatalmas hiánnyal zárta, így a városi közgyűlés a vasút üzemének megszüntetése mellett döntött, és 1923. május 31-én egymás után zötyögve bevonultak a piros villamoskocsik a kocsiszínbe, másnap már csak az üres vágányok látványa és szokatlanul csendes reggel köszöntött a város lakóira.

A villamos egyik végállomásaként szolgáló Déli pályaudvar 1994.01.14-én szűnt meg, nyílt vasútállomássá nyilvánították, vonatokat nem indított és nem fogadott többé. A Győri állomás a mai Sopron állomása. Mintegy száz évvel azután, hogy megindult a forgalom Győr és Sopron között, 1976-77-ben a régi GYSEV pályaudvar elé egy korszerűbb, modern épületet emeltek.

A soproni villamos „bátyja”, a szombathelyi villamos sokkal hosszabb élettartamnak örülhetett, víg zakatolása 1974.augusztus 20-án ért véget.

Mi lett volna, ha…? Sohasem tudhatjuk.

A holt vágányokon és a város lelkében minden bizonnyal ott ragadt egy kicsit a múlt, az emlékek, a vasútüzem első éveiben megélt újdonság izgalma, a későbbi szürke hétköznapok és megkopott fényű kocsik fáradt sóhaja, a derűs reggeleken vidáman futó villamos csilingelése, és a különösen mély csend nyomása azon a párás júniusi hajnalon.

 

A 2-es motorkocsi és a 11-es pótkocsi a kocsiszín előtt.
A 2-es motorkocsi és a 11-es pótkocsi a kocsiszín előtt.
Forrás: villamosok.hu
A fővonal
A fővonal
Forrás: sopkal.hu

 

Nyitókép forrása: lepteiknyoman.blog.hu

Forrás:

Lovas Gyula (1966): A soproni villamos vasút. Soproni Szemle, XX. Évfolyam 2. Szám.

http://www.kotottpalyan.hu/

https://lepteiknyoman.blog.hu/

http://villamosok.hu

https://hu.wikipedia.org/

Legnépszerűbb cikkek